Nemzetközi űrbiztonsági programot koordinál az ELTE

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését.

Az egyetem a kedden kiadott közlemépnyben tudatja, hogy a FARBES-projekt indulását a Horizon Europe támogatja, a projekt összköltségvetése több mint 850 ezer euró (mintegy 339 150 000 forint), az ELTE-re eső összeg 242.625 euró (mintegy 96 807 375 forint). A projektet Lichtenberger János egyetemi tanár vezeti.

A közlemény magyarázata szerint a napkitörések és a földmágneses viharok hatására a Föld felsőlégkörébe töltött részecskék és plazma sodródik a napszélből. Ezek a kis vagy közepes energiájú részecskék a sugárzási övekben nagy energiára tesznek szert az ott lezajló hullám-részecske kölcsönhatásokban és „csapdába esnek” a földi mágneses térben. Amíg a csapdában vannak, komoly veszélyt jelentenek a műholdak és űreszközök elektronikájára. Ezért nagyon fontos, hogy a kutatók előre tudják jelezni, mennyi ideig tart, amíg ezek a nagyenergiájú részecskék kiszóródnak a csapdából.

Hirdetés

A mágneses viharok a Nap dinamikája következtében rendszeresen, bár nem szabályos időközönként megtörténnek: „A műholdoperátorokat azonban elsősorban nem az érdekli, hogy mikor lesz mágneses vihar és mikor keletkeznek nagyenergiájú részecskék, hanem az, hogy ha már itt a baj, az meddig tart: egy óráig, fél napig, vagy két napig” – idézik a közleményben Lichtenberger Jánost.

A problémák elkerülése érdekében, az adott időintervallumban a műholdakat alapállapotba kell kapcsolni, ilyenkor a hibás műveletek esélye lényegesen alacsonyabb. A kikapcsolt műhold azonban veszteséges az üzemeltetőknek, ezért a cél az, hogy a műhold csak addig maradjon kikapcsolva, amíg az a biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges.

A folyamat előrejelzéséhez valós idejű műholdas mérések kellenének, de jelenleg nincs ilyen műhold: „Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek nem a finom részletekre koncentrálnak, hanem a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével” – tette hozzá az ELTE professzora.

A közlemény szerint a sugárzásiöv-modellek kulcsparamétereit földi mérésekből származtatják. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felsőlégkör és a plazmaszféra elektronsűrűséget a villámok által keltett jelek (úgynevezett whistlerek) segítségével mérik. A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere. A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei.

Az említett földi mérőhálózatokat a PLASMON FP7-es pályázatban – amelyet szintén az ELTE koordinált – fejlesztették tovább. A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek operatív alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában.

A projektben részt vesz a francia Office National d'Etudes et de Recherches Aérospatiales, a brit British Antarctic Survey, a Cseh Tudományos Akadémia Felsőlégkörfizikai Intézete, az athéni Nemzeti Egyetem és az észak-amerikai New Mexico Consortium – olvasható az ELTE közleményében.

Azóta történt

  • Nemzetközi űrpolitikai konferencia az NKE-n

    Az európai űrpolitika eredményeiről és jövőjéről szervez nemzetközi konferenciát az NKE EJKK Világűrjog és -Politika Kutatóintézet 2022. október 13-án.

Előzmények