Egyes szakértők szerint elérkezett az ideje annak, hogy sokkal egyszerűbbé váljanak az informatikai rendszerek – legalábbis az a részük, amivel a felhasználó vállalatok, emberek egyáltalán találkoznak. Tapasztalatok szerint a megvásárolt technológiák jelentős részét nem telepítik vagy élesítik, mert azok túl bonyolultak ahhoz, hogy a vevő elboldoguljon velük. Ez még a legegyszerűbb szoftverekre is igaz. A Microsoft egy nemrégiben készült felmérésből például kiderült, hogy a felhasználók döntő többsége csak tíz százalékát veszi igénybe a Word szövegszerkesztő tudásának, a maradék kilencvenszázaléknyi program felesleges a számukra.
A komplexitás ára
Nehéz számszerűsíteni az informatikai megoldások komplexitása miatti felesleges kiadásokat, de azért készült néhány számítás ezzel kapcsolatban – derül ki a The Economist összefoglalójából. A vállalati it-kiadásokat is figyelő Standish Group piackutató azt találta, hogy az informatikai projektek 66 százalékának hozadéka kérdésessé válik vagy legalábbis végrehajtásuk tovább tart a tervezetnél azért, mert a rendszerek telepítése bonyolultabb a vártnál. Ezen belül a legnagyobb – a tízmillió dollárosnál drágább – projektek 98 százalékánál figyelhető meg ez a probléma. Egy másik neves piackutató, a Gartner Group más módon méri a komplexitás költségeit. Számításaik szerint egy nagyobb céges komputerhálózat évente 175 órát van üzemen kívül valamilyen belső hiba miatt, ami átlag 7 millió dollár veszteséget okoz. Az alkalmazottak évente összesen egyhétnyi munkaidőt töltenek el azzal, hogy engedetlen PC-ikkel vesződnek. Emiatt még a viszonylag sok időt az irodán kívül töltő dolgozók, az üzletkötők elvesztegetett munkaidejének árában mérve is évente fejenként 4400 dollárt buknak a vállalatok.
A legszemléletesebb adatokat azonban talán az Internatitonal Data Corp. (IDC) kutatójának, Tony Picardinak az összegzése adja. Mint megállapítja: 15 évvel ezelőtt a vállalatok it-büdzséjük 75 százalékát fordították új hardverekre és szoftverekre és a maradékot fenntartásra, míg mára megfordult ez az arány 20:80 százalékra. Picardi szerint ez azt jelenti, hogy a cégek világszerte összességében évente 750 milliárd dollárt kénytelenek kiadni csak azért, mert informatikai rendszereik komplexek. És ennek az összegnek nincs hozadéka mondjuk az ügyfelek elégedettségének növekedésében, hiszen például a call centerek és help deskek bonyolultsága, kezelésük nehézkessége sokszor frusztrációt okoz ahelyett, hogy segítenének a problémák megoldásában.
Informatika és autóvezetés
Itt az ideje az it egyszerűsödésének, és az ipari fejlődés példát mutat arra, hogy más technológiák is hasonló változásokon mentek keresztül megszületésük után. A zsebórák például megjelenésükkor (1820 körül) a helyes tartásukat és szabályozásukat leíró használati utasítással kerültek forgalomba. Az 1840-es években piacra dobott első varrógépekhez negyvenoldalas segédkönyvet mellékeltek. Az első autókban a vezetőnek kellett megolajoznia számos mozgó alkatrészt, és célszerű volt sokoldalú sofőrt alkalmaznia, aki értett a sűrűn előforduló hibák azonnali orvoslásához. Az elektromosság megjelenése idején a legtöbb vállalt saját áramfejlesztőt használt, és létezett az áramellátásért felelős vezető funkciója (ahogy ma a nagyvállalatoknál mindenütt megtalálható az informatikai főnök), amelyek a villamosenergia-hálózatok és -ellátás elterjedésével szűntek meg.
Szakértők úgy vélik, ugyanolyan változásoknak kell történnie az it használatában, amilyenek például az autóknál lezajlottak. Az említett kezdeti szakasszal szemben ma már néhány műszer áttekintésén és az egyszerű, (szinte) bárki által megtanulható vezetési tudáson kívül semmihez sem kell értenie az autóhasználónak, pedig a járművek, amelyeket irányítanak, a háttérben sokkal bonyolultabbak, kifinomultabbak, mint száz évvel ezelőtt voltak. Egy mai szoftverben is x művelet történik minden egyes egérkattintásra, ám lehetnek bármilyen bonyolultak a háttérfolyamatok, ha eközben a komputerek, a komputeres tudású eszközök kezelése egyszerű.
A folyamat a "másik irányból", a felhasználók felkészültségének javulása felől is megindult: a generációk természetes cserélődése nyomán egyre többen lesznek az olyanok, akiknek a számítógép nem érthetetlen újdonság vagy olyan dolog, amelynek használatát felnőtt fejjel kellett megtanulni, hanem az élet természetes, a születéstől fogva adott része.
