Tony Scott, a General Motors (GM) informatikai főnöke meglehetősen barátságtalanul megfogalmazott kéréssel fordult a vállalati szoftverek fejlesztőihez: ne nehezítsék már meg, legyenek szívesek, fogyasztóik életét! Az olyan megrendelők, mint például a GM, jobb minőségű szoftvereket akarnak, amelyeket úgy terveznek, hogy csont nélkül működjenek együtt egymással. A tisztelt gyártók tegyék már meg, hogy még akkor is ilyen termékeket hoznak létre, hogy ha nekik az egyedi fejlesztésű, csak általuk ismert, javítható, bővíthető programokban van a "nagy lé".
Úgy tűnik, lassan talán meghallgatásra talál a cégek ezen kérése. 2004 meghatározó tendenciája volt, hogy az informatikai projekteknek bizonyítaniuk kellett költséghatékonyságukat, és mivel 2005-ben sem várható a vállalatok it-kiadásainak brutális növekedése, a szoftveripar csak ezen az úton haladhat tovább. A nagy, a vállalatok egészét átfogó technológiatelepítéseknek vége, a megrendelők kisebb, könnyen menedzselhető projekteket indítanak. Emellett igyekeznek csökkenteni a kockázatokat, mind a biztonsági veszélyekből, például vírusfertőzésekből fakadókat, mind a technológia hatástalannak bizonyulásából eredőket. Egyikük sem szánja el magát szoftverrendszere gyökeres átalakítására, és a megrendelők nem több, mint három hónapon belül látni akarják it-projektjeik első hozadékait – idéz szakembereket a Financial Times.
Scott egyetlen olyan fejleményt látott 2004-ben, amely szerinte egyértelműen arra utal, hogy a nagy szoftvercégek meghallották az idők szavát: két kibékíthetetlen konkurens, a Sun Microsystems Inc. és a Microsoft Corp., félretéve egy korábbi vitájukat, megállapodott abban, hogy bizonyos technológiáikat együttműködővé teszik. Még a nagyvállalatoknak (például a GM-nek) sincs pénzük és türelmük a továbbiakban arra, hogy az ilyen technológiai hidakat maguk építsék ki. Bár sokan kételkedtek abban, hogy e két nagy it-fejlesztő képes lesz megegyezésre jutni, a dolog láthatóan működik, sőt az új feltételek között a rendszerek integrációja kéz a kézben halad a standardok összeolvadásával. "Egyre kevésbé vagyunk hajlandóak több, versengő standardot támogatni egy-egy adott részterületen" – mondja ezzel kapcsolatban a GM it-főnöke.
A nagyobb integráltság – erősebb biztonság – kisebb költségek hármas követelménye indította el a szoftveripart a nyílt forráskódú programok felkarolásának útján. Ezek ma már túlléptek az asztali számítástechnikán, az operációs rendszerek szintjén az úgynevezett middleware, az adatbázisok, illetve az alkalmazásszerverek funkcióinak ellátása felé. Terjednek a viszonylag bonyolult megoldások, mint például az ügyfélkapcsolat-menedzsment (customer relationship management) szoftverek "dobozos" – jelentős részben előre konfigurált – formában vagy erőforrás-kihelyezéssel elérhető változatai, amelyeket szinte azonnal be lehet vezetni a megrendelő vállalatoknál. Ezek a tendenciák a nagy gyártókat sem hagyták érintetlenül: például az IBM és az Oracle egyaránt a nyílt forráskódú Linux operációs rendszer mellett döntött, utóbbi például azért, hogy megteremtse legújabb generációs adatbázisrendszerei alacsony költségű változatait. A szolgáltatók tudomásul vették azt is, hogy sokszor nem tudják rávenni ügyfeleiket egyetlen összefüggő it-rendszer használatára, hanem arra kell megoldást nyújtaniuk, hogyan építhetnék azok össze meglévő, eltérő technológiáikat.
Ilyen körülmények között, mármint amikor az az egyik legfőbb feladat, hogy minél többet hozzunk ki a meglévő informatikai infrastruktúrából, az üzleti intelligencia, az elemzőprogramok jelentik a szállítóknak az egyik legígéretesebb értékesítési lehetőséget. Várhatóan ilyen megoldásokra költik majd a legtöbbet a közeljövőben a cégek, no meg persze a biztonságra – véli Rick Sherlund, a Goldman Sachs elemzője. Mindeközben – a piac viszonylagos gyengesége ellenére – a fejlesztők boszorkánykonyhájában már készül a következő "nagy dobás", az úgynevezett szoftverorientált architektúrák megjelenése. Ezek olyan rendszerek, amelyekben a felhasználók a meglévő, lazán összerendezett komponensekből növekedésükkel összhangban alakíthatják ki alkalmazásaikat. Szakértők különösen azt emelik ki ezzel kapcsolatban, hogy az újdonság megkönnyítheti, meggyorsíthatja még az átfogó vállalatirányítási rendszerek bevezetését is a vállalatok életébe. Mindez az mutatja: attól, hogy a gyakorlati szakemberek egyelőre nem igazán támogatják az új informatikai víziók testet öltését cégeiknél, attól még az álmodozó fejlesztők nem tették le a lantot, hanem mennek tovább a maguk útján.
