Ha egy cég vagy startup számára igényként merül fel egy saját szerver - ami szinte elengedhetetlen manapság -, rögtön elsőként adja magát a címben is olvasható kérdés. A dilemma felmerül régóta működő cégek esetében is, amikor a szerverek kiöregedtek és cserére szorulnának, költségracionalizálási folyamatot hajtanak végre vagy átszervezik a cég struktúráját. Minden eset egyedi, és természetesen nem tudunk minden lehetőségre optimális választ adni egyetlen posztban, mert van, amikor saját szervert éri meg jobban vásárolni, de van, hogy nem. És mi úgy látjuk, hogy sokszor azok is saját vas mellett döntenek, akiknek nem kellene.
Ahelyett, hogy cégtípusonként, felhasználási módonként, méretenként, forgalmanként megpróbálnánk különválasztani a vállalatokat, inkább bemutatjuk azokat a jellemző hibákat, amiket a vállalkozások döntéshozói ejtenek, amikor megtérülést vagy költségeket számolnak az egyik és másik esetnek.
1. A hiányzó infrastruktúra
Jellemző hiba, hogy alulkalkulálják az infrastruktúra jelentőségét. Mindenki tudja, hogy egy szervernek szüksége van áramra és hűtésre is, de ezeket sokszor rosszul mérik fel. Nálunk a RackForestnél a szerver (GPU nélküli) fogyasztásának 50-80%-át a processzor adja, így könnyen lehet következtetni a tényleges fogyasztásra abból, milyen CPU-t választunk és ismerjük a terhelést (egy CPU fogyasztása 60 és 200 watt között alakul nálunk átlagosan). A hűtés annál kevésbé hatékony, minél kevesebb gép számára kell biztosítani a hűtött helyiséget, és nyilván nagyon sok összetevőből áll, hogy az adott irodaházban, az adott hűtési eszközökkel egy év alatt - akár a klímaváltozás hatását is figyelembe véve - mennyi hűtési teljesítményre lesz szükségünk.
Ezenkívül egy szervernek szüksége van a gerinchálózatra való csatlakozásra is, és az sem mindegy, hogy az milyen sávszélességen történik külföldre és belföldre. Az Amazon például kiszámolta, hogy nekik egyetlen másodperccel hosszabb oldalbetöltés 1,6 milliárd dolláros bevételkieséssel jár éves szinten. A felhasználók nem várják meg, hogy betöltődjön az oldal, inkább máshová kattintanak már akkorra.
Rendszergazda tekintetében sem biztos, hogy ha megnézzük az átlagos rendszergazda fizetést vagy óradíjas szolgáltatást, akkor készen vagyunk. Meg kell gondolni, fontos-e számunkra az éjjel-nappali készenlét, hogy ha bármi történik a szerverrel, a rendszergazda megoldja a gondot (hiszen egy ember nem elég ebben az esetben, mert neki szabadság is jár, illetve közbejöhet nem várt esemény), illetve ha hardvercserére van szükség, akkor azt mennyi idő alatt és ki végzi el? A HP vagy a Dell kínál hardvercsere-szolgáltatást, de ezek sokszor nem, vagy csak nagyon drágán olyan gyorsak, amilyen egy szerverbérlést nyújtó szolgáltató lehet (a Rackforestnél 2 óra alatt cseréljük a hardvert a bérszerverek esetében - hosztingnál ez nem elérhető).
Kédés még az is, hogy milyen minőségű rendszergazdát találunk akkor, ha kis céghez, kis projektre keresünk valakit. Aki szakmailag fejlődni szeretne, megpróbál olyan helyekre kerülni, ahol a fejlődés lehetséges, illetve kihívást jelentenek számára a feladatok.
Amit szinte sosem számolnak bele, az a mindezzel együtt járó kényelmetlenség és pluszmunka. Kit értesít a rendszer, ha baj van, ki beszél a rendszergazdával éjszaka? Ki követi figyelemmel, hogy a hardveresek kicserélték-e az alkatrészt, és felállt-e a rendszer újra? Ezek mind plusz munkaórák, nem csak a rendszergazdának, de még egy másik embernek is a cégnél, különösen, ha úgy érzi, a vállát nyomó teher jelentős.
A hiba itt az, hogy a szerver üzemeltetése többről szól, mint elsőre gondolnánk. Az, hogy hátradőljünk, hogy ezzel már nem lesz gondunk, havidíjas megoldással vagy sokkal nagyobb költségekkel jár együtt.
2. Instabil projektek
Minden vállalkozás és startup azzal a reménnyel indul, hogy minden a tervek szerint - vagy jobban - alakul, és a vásárolt szerverek lesznek a legkisebb tételek a beömlő irdatlan mennyiségű pénzhez képest. Így is kell, nem lehet máshogy beleugrani. Csakhogy a valóság azt mutatja, hogy a startupok 90%-a elbukik (2011-ben ez volt az irányadó adat). Változik a környezet, a vásárlói igények, az állami koncessziók, vagy - ahogy a legtöbb esetben lenni szokott - önmagát falja fel a vállalkozás. Egyszerűen az emberek összessége, a közös cél nem működik.
Semmi baj, neki kell ugrani a következőnek, de ilyenkor a legjobb, ha az egész projektet, úgy ahogy van, magunk mögött hagyjuk, és nem maradnak rajtunk egykor vagyonokat érő, most már csak töredékáron értékesíthető műszaki eszközök. Ha egy év alatt elhasal a projekt, akkor 12 havi költségünk volt, amiket rég leírtunk, ha azonban ott van még egy szerver, ami nem adta át az értékét a vállalkozásnak, akkor a könyvelővel is van még egy körünk.
A hiba itt az, hogy a lelkesedésünk miatt olyan beruházásokról is döntünk a nulladik napon, amelyekről ráérnénk még dönteni.
3. Változó igények
A másik lehetőség, hogy a startup kilő, és sokkal nagyobb támogatásra van szüksége a szerver részéről három hónap után, mint azt megalkotói remélték volna. Kimegy a cikk itt-ott-amott, és másnap megrohamozzák az online boltot. Ki készült fel erre?
Bérszerver esetében egy másik bérszervert beállítani, nagyobb hardvert betenni vagy más erőforrást allokálni a folyamatnak nagyon gyorsan megy. Saját szerver esetében, mire végigmegy a döntés, vásárlás, szállítás, beállítás, lehet, hogy már el is vesztettünk sokezer ügyfelet, és kezdhetjük az egészet elölről. Sőt, rosszabb helyről, mert a közösségi oldal már tele van a kompetenciahiányunk bizonyítékaival.
Amíg egy szervert lehet bővíteni, a RackForestnél két óra alatt bővítünk. Ha másik szerverre kell költözni, a hardver rendelkezésre áll, csak a havidíj emelkedik valamennyit. Ha egy pici webshopból kinőne valaki a helyi érdekeltségű Amazonig, a teljes folyamatot lekövetheti bérszerverekkel, hogy mindig pont annyi erőforrása legyen, amennyire szüksége van. Se több, mert felesleges, se kevesebb, mert ciki.
A hiba itt az, hogy nem készülünk fel a váratlan lehetőségekre, illetve a később meghozandó döntések közé soroljuk szerverünk alkalmazkodóképességét.
4. Majd eladom, de kinek?
Sokszor az is elhangzik érvként a saját hardver mellett, ami a saját autó vásárlásánál is adódik: ha nem kell, majd eladom használtan. Így aztán a beruházás mértéke végül csökken a maradványértéken történő értékesítés összegével.
A gyakorlatban viszont a szerverek világa a 40 éves Zsigulik világa. Olyan hely, mint a RackForest, ahol a legidősebb gép is néhány éves, alig van. A gyakorlatban egy szerver addig megy, ameddig ki nem döglik, vagy amíg nem éri meg jobban venni egy hősugárzót ahhoz, hogy melegen tartsa a mini sziklakertet az iroda asztalán. Azért van így, mert a szerverek néhány évesen már nem képviselnek akkora eladási értéket, amekkora teljesítményre még akkor is képesek.
A hiba itt az, hogy azt hisszük, van piaca a használt szervereknek, pedig nincs.
5. Mennyibe kerül, ha leáll?
Fontos felmérni, hogy mivel jár, ha egy szerver leáll, és mondjuk fél napig nem is áll helyre. Ez is előfordulhat, ha nem profi kezekben van a szerver, hanem a vállalkozó maga üzemelteti a saját termében.
Azt, hogy egy webshop mekkora forgalmat generál ez idő alatt, a webshop gazdája tudja. Nyilván Black Friday környékén egy ilyen leállás sokkal nagyobb érvágás, ezt érdemes kiszámolni órára lebontva (összes éves forgalom per 365 x 24 = 8760 óra). Így tudni fogjuk, mennyibe kerül nekünk, ha egy perccel tovább tart a javítás vagy csere.
6. Almát a körtével
Ahhoz képest, hogy az irodában tartunk egy szervert és kis hatékonysággal hűtjük, sokkal nagyobb minőséget jelent elhelyezni azt egy hoszting cégnél. Nagyobb biztonsággal, jobb hűtéssel, jobb redundanciával jár együtt, nagyobb biztonságban vannak az adatok, és nagyobb a rendelkezésre állás.
Azonban ha már bevittük a szervert egy jó minőséget nyújtani képes szolgáltatóhoz, ahhoz képest már olyan minimális plusz költséget jelent a bérszerver, hogy szinte képtelenség az ellen érvelni, miért ne érné az meg. Hiszen akkor nincs beruházás, csak havidíj, kétórás hardvercsere (nálunk), és bármikor kérhetünk másik szervert, nem kell ragaszkodni a saját vashoz. Szabadságot és biztonságot ad.