Az internet már betört oda, ahova be kellett törnie

(Tihanyi blog) Ma elkezdődött az idei Internet Hungary konferencia Tihanyban. A mostani rendezvényre – legalábbis eddig – nem jutott olyan nagy PR-értékű bejelentés, mint a még a dübörgő gazdaság idején meghirdetett, de látványos eredményeket nem hozó Netrekész programé volt tavaly. Ennek célja az volt, hogy a nethasználat terjedését az egyik legnagyobb gátként azonosított motivációhiány leküzdésével segítse.

Most egészen más szempontok is előkerültek az egyik ebéd előtti kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a csöppet általános és sok izgalmat nem ígérő „Hova nem tud betörni az internet?” címet adták. S bár egyáltalán nem volt egységes álláspont, többen kiemelték, hogy a nemzetközi összehasonlításban csupán közepes elterjedtséget jelző internetpenetrációs adatok miatti kesergés túl van dimenzionálva.

A T-Home vezér Simó György szerint a célt már elértük, az internet betört oda, ahova be kellett törnie. Innentől kezdve nem ez a lényeges kérdés, hanem az, hogy mire használjuk a netet. Létezik egy olyan mögöttes feltételezés, hogy az internet terjedése jó, de valójában nem tudjuk, hogy így van-e – mondta. Az internet valóban kinyitja a világot az emberek egy része számára, de annak idején a tévével is ugyanez volt a helyzet, ma pedig arról beszélünk, hogy jó-e az nekünk, ha napi három órán át tévézünk. Azok között, akik nem fizetnek elő internetkapcsolatra, sok olyan van, aki azért nem teszi, mert nem akarja, hogy a gyerek otthon üljön a gép előtt.

Simó szokás szerint kicsit szkeptikus és kicsit provokatív volt. Szerinte sokak számára az internet ugyanazt jelenti, mint korábban a tévésorozatok vagy a játékok. Onnantól kezdve, hogy az infrastruktúra adott – és itt a távoli, eldugott területeken szükség van állami segítségre – már az élcsapatra kell figyelni, akik tudatosan, információszerzésre, ügyintézésre stb. használják a hálót. Erre rímelt az, amit a GfK-s Kozák Ákos mondott: a kerekasztal címében feltett kérdés ahhoz hasonló, mintha 1962-ben azt kérdeztük volna, hogy miért nincs mindenkinek autója Magyarországon. Ahogy a kocsik is elterjedtek, úgy fog az internet is.

Meglepő módon az indexes Uj Péter volt az, aki ragaszkodott ahhoz, hogy azért mégsem jó, hogy ott tart itthon az internetpenetráció, ahol. Szerinte itt menthetetlenül lemaradtunk a vonatról, szükség lett volna az állam tevékeny részvételére az internet elterjesztésében, hogy a korábban meglévő műszaki és informatikai helyzeti előnyünket megőrizhessük. Most, „a meccs 88. percében, 0-4-nél nem nagyon van mit tenni.”

Jó volt hallani a szkeptikus hangokat: mintha kezdene tisztulni a lila köd az internet körül, mintha most már kezdenénk helyén kezelni ezt a csatornát (még ha egyelőre senki sem tudja, hogy hol is a helye).

Azóta történt

  • Az internet zsivaja

    Hankiss Elemér szerint a világhálón ma még nincs elég tájékozódási pont, kevés segítséget kap az ember, ha válaszokat, információkat keres.

  • Ne tégy rosszat! Ne beszélj marhaságokat!

    Simó szerint nem biztos, hogy az internet jó. Pedig az. Van-e értelme a tévézést mint passzív, időkonzumáló elfoglaltságot a nethez mérni?

  • Műholdas tévészolgáltatást indít a T-Home

    A távközlési vállalat kikerekítette eddig csak kábeles és IP-hálózaton elérhető televíziós portfólióját.

Előzmények