HAL9000 figyel
Vannak megszállott bloggerek, akik imádnak listákat készíteni – s vannak olvasók, akik szeretnek ilyeneket olvasni, hiszen vagy tényleg érdekes a tartalom, vagy pedig azért, mert az ilyeneket a legkönnyebb kritizálni. Mindenesetre soha ki nem haló műfajról van szó.
Nemrégiben Corey Donovan szedte össze azt a tíz szervert, melyek szerinte a legfontosabb szerepet játszották az informatika – s így a világ társadalmainak – megváltoztatásában. Igen sok érdekesség található itt, a Google első szerverétől, a Sun Ultra 2-től a Deep Blue-n át a Unix Genesiséig.
A lista sikerét „megirigyelve” a Hudson nickkel rendelkező blogger összeállította a tíz legfontosabb fiktív szerver listáját, melyeket a mozi, a filmipar tett világhírűvé. Megfontoltságára jellemző, hogy mindjárt kezdetben definiálta is a szerver fogalmát, vagyis hogy milyen kitalált gépek jöhetnek számításba: „A szerver egy számítógépes rendszer, mely adatokat és szolgáltatásokat nyújt más számítógépes rendszereknek – az úgynevezett klienseknek –, hálózaton vagy más kommunikációs csatornákon keresztül.” Nyilvánvalóan a – különösen a 20. század utolsó harmadától – széles körben elterjedt sci-fi fantáziagépek sokaságában akart ezzel rendet vágni, hogy némileg leszűkítse a választási lehetőségeket.
A Forrás egyik operatív része
Hudson – nagyon helyesen – nem kíván rangsorolni, csupán felsorolja a leginkább figyelemre méltó fiktív rendszereket. Dátum szerint a legkorábbi (ki hinné: 1968!) a zseniális Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájának „főszereplője”, a felejthetetlen HAL9000, a legutolsó pedig a 2005-ös Galaxis útikalauz stopposoknak nagy gépe, a Deep Thought. A kevésbé ismertek mellett természetesen ott vannak a ma már klasszikusnak számító legendák, például a Terminátor „öntudatra ébredt” rendszere, a Skynet, vagy a Matrix lenyűgöző (és megérthetetlen) Forrása (The Source).
A szórakoztató lista csemegézése mellett igen érdekesek a blogger által írt kommentárok, melyek a fantázia teremtette gépek s az általuk képviselt koncepciók viszonyát írja le a való világban megvalósult tervekhez, gépekhez és projektekhez képest; s az ügyesen összeszedett adatok megerősíthetik azt a némileg összeesküvés-szagú feltételezést, hogy a sci-fi és a valós tudományok között – legalábbis az ötletek szintjén – létezhet némi összefüggés.
