A magyar netező csak elvétve fizet internetes tartalomért

Hirdetés

Az idei VMR2005 médiakutatás adatai szerint a 14-69 éves, gyakori – legalább hetente egy alkalommal – internetezők között még mindig a férfiak és a fiatalok vannak többségben. Az internet-felhasználó magyarok 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, még erőteljesebben érvényesül a férfias jelleg: 65 százalék a férfiak aránya, és a napi használók több mint fele a fővárosban él.

Magyarország legnagyobb online médiakutatásának, a Visitor Media Research-nek 2005-ös adatfelvétele során az NRC Piackutató és a TNS a magyar internet több mint 300 pontjáról gyűjtött válaszadókat, hogy információkat szerezzen az internet-felhasználókról és a kutatásban részt vevő 96 honlap látogatóiról.

Az eredmények azt mutatják, hogy a hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány természetesen magasabb: 83 százalék. A magyarországi internet-felhasználók 38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a internetet. A 14-24 évesek körében ugyanakkor 62 százalék az iskolából internetezők aránya – magasabb, mint azon fiataloké, akik otthonukban (is) elérik a világhálót (58 százalék) –, ráadásul e korcsoport közel egyharmada tanintézményben internetezik a legtöbbet.

Még mindig a levelezés

A legjellemzőbb internetes tevékenység még mindig a levelezés, valamint az általános információkeresés: előbbire 96, utóbbira 91 százalék használja rendszeresen (legalább hetente) az internetet. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen.

Az internethasználat tudatosabbá válására utal ugyanakkor, hogy évről évre nő a levelezésen, böngészésen túlmutató tevékenységeket végzők aránya. Vásárlás, utazás előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja rendszeresen segítségül a világhálót – és csak egytizedük nem használja ilyen célra soha –, gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyek online módon történő intézése pedig a gyakori internetezők 35 százalékára jellemző.

Szeretünk játszani, de nem szeretünk fizetni

Az internetezők 37 százaléka rendszeresen játszik a hálón; fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokban ugyanakkor csak 4 százalékuk vesz részt. Hasonló arányok figyelhetők meg az online tartalmak letöltése esetén is: 40 százalék rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalék szokott fizetni is ezért.

Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig ritkábban, nagyjából havonta ad le online rendelést. Az internetes vásárlást azonban ennél valamivel többen próbálták már ki: 44 százalék vásárolt már így, és 10 százalék azok aránya, akik az online fizetést is kipróbálták. A 14-69 éves gyakori internetezők 15 százaléka biztos abban, hogy fél éven belül rendelni fog valamit az interneten keresztül, további 27 százalékuk pedig valószínűnek tartja ezt.

Vesszen a pop-up!

A 14-69 éves gyakori internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma: 44 százalékuknak ez a kedvence. Csaknem ugyanennyien tartják elfogadhatónak a nyereményjátékkal egybekötött hirdetéseket (43 százalék), valamint a weblapok, rovatok, fórumok vagy online játékok szponzorálását (41 százalék). A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklámlevelet 27 százaléka fogadja el.

Az internetezők leginkább a kéretlen levélreklámokkal (spam) és az egérkövető hirdetésekkel szemben elutasítók, előbbit mindössze 1 százalékuk, utóbbit pedig 2 százalékuk tolerálja, de a pop-up vagy felugró hirdetések elfogadottsága is csupán 6 százalékos.

Érdekes adat ugyanakkor, hogy az internetezők valamivel több mint egytizede abszolút elutasít minden online hirdetési formát.

Problémák az internettel

A spameknek nem csak az elutasítottsága magas, de az internetezők fele a kéretlen reklámleveleket az internet második legnagyobb problémájának tartja. Az első helyet – megszokott módon – ismét a vírusok foglalták el. A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka pedig alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére mindössze 31 százalékuk rendelkezik saját vagy a szolgáltató által biztosított spamszűrő megoldással – az internethasználók fele manuálisan törli a postaládájába került kéretlen leveleket.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

Előzmények