Piaci értéktelen
November elejének – legalábbis európai szemszögből – egyik legfontosabb IT-vonatkozású fejleménye volt, hogy kiderült: mi lesz a Fujitsu Siemens sorsa. A japán-német vegyes vállalatból úgy száll ki a Siemens AG, hogy részesedését jutányos áron, 450 millió euróért eladja partnerének, a Fujitsunak. Ezzel több hónapnyi találgatás végére került pont, sőt e héten már az akvizíció kapcsán felmerült kérdések egy részére is választ kaptunk.
A tengerentúlon azonban nem a „mi” európai, közel-keleti és afrikai piacon érdekelt számítógépgyártónk tulajdonosváltása köti le az IT-elemzőket, hanem egy nagyobb múltú amerikai riválisa, az utóbbi években egyre halványodó Sun Microsystems vergődése. A piaci részesedését megtartani nem tudó szerver- és szoftvergyártó az elmúlt negyedévet 2,99 milliárd dollár árbevétellel és 1,68 milliárd dollár mínusszal zárta, és a befektetők attól tartanak, hogy a pénzügyi válság eszkalációja csak rontani fog a helyzeten. A szakértők most azt találgatják, hogyan lehetne újra kitalálni az 1982-ben gründolt és a dotkomkorszak hajnalán szárnyaló, majd a lufi 2001-es kipukkanása óta önmagát kereső vállalatot.
Jonathan Schwartz: ki kell lépnie az árnyékból (Fotó: Sun)
A lehetséges forgatókönyvekről közölt tegnap egy pesszimista hangvételű cikket a Forbes „Mi kell a Sun túléléséhez?” címmel. A szerzők által megszólaltatott szakértők általában egyetértenek abban, hogy a cégnél markáns változásokra lenne szükség. Például radikálisabb, legalább 15 százalékos létszámcsökkentésre, amellyel el lehetne érni az 1990-es évek végi üzemiköltség-szintet. Kérdés, hogy most megvan-e a vezetőségben az a zsigeri elszántság, ami a megfelelő volumenű leépítések véghezviteléhez eddig mindig hiányzott – teszi fel a kérdést a javaslatot megfogalmazó egyik elemző. (Frissítés: Úgy tűnik, megvan. Cikkünk megjelenése után jelentette be Jonathan Schwartz, a Sun vezetője, hogy komoly átszervezési és leépítési projektet indítanak. Ez azt jelenti, hogy a szoftverrészleget teljes egészében átalakítják, s ennek keretében 5–6000 alkalmazottat, a vállalat dolgozóinak 15–18 százalékát elbocsátják.)
Ingyen sem kellene?
De el is lehetne adni az egész hóbelevancot – vagy ha az egészet nem is, egyes részeit –, mert a részvényárfolyam idei 77 százalékos zuhanásának köszönhetően nem is rossz vétel. A Sun piaci értéke ma mindössze 3 milliárd dollár, a töredéke az IBM 113 vagy a HP 77,7 milliárdos kapitalizációjának, de még a szintén nem túl rózsás helyzetben lévő Dell 20,1 milliárdjától is messze van.
Más kérdés, hogy kinek kellene. A szerzők, Andy Greenberg és Rebecca Buckman a vállalatot a most bemutatott Sun Storage 7210 tárolórendszerének kódnevét adó fuguhoz, a japán gömbhalhoz hasonlították: annyira mérgező, hogy senki sem meri lenyelni. De miért is jutna ez eszébe bárkinek is? – teszi fel a kérdést Frank Gillett, a Forrester Research elemzője, aki szerint a Sun egymással szimbiózisban élő szoftverei, szolgáltatásai és hardverei nem sokkal gazdagítanák az olyan potenciális vevők portfólióját, mint amilyen az IBM vagy a Hewlett-Packard, melyek amúgy is sikerrel szívják el a Sun ügyfeleit. „Ez egy érdekes dolog, de a Sunt sem feldarabolni, sem egészben eladni nem egyszerű. Nem tudok olyan használható forgatókönyvvel előrukkolni, melyben felvásárolnák a céget” – mondta.
A befektetők mindenesetre elkezdtek mozgolódni. A Reuters szerdán adott róla hírt, hogy a Southeastern Asset Management befektetőcég – amely októberben megszerezte a Sun papírjainak ötödét és ezzel a legnagyobb tulajdonossá vált a vállalatban – szívesen venné, ha az igazgatótanács „harmadik fél bevonásával” keresne alternatívákat. A hírügynökség szerint egy másik nagyrészvényes, a Kohlberg Kravis Roberts & Co. kockázatitőke-alap is támogatná a cégeladást, hogy visszanyerje 700 millió dolláros befektetését.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
