A felháborodás jogos, de az ítélet hibás és veszélyes
Ahogy az várható volt, komoly visszhangot keltett a Megan Meier öngyilkossága kapcsán megindult eljárásban hozott bírói döntés. Az természetesnek mondható, hogy a kislány anyja súlyosabb büntetést szeretne, ám a jogászok körében az ítélet meglehetős felzúdulást keltett.
Mint hírt adtunk róla, a 49 éves Lori Drew, lánya és munkatársa segítségével a MySpace közösségi oldalon egy 16 éves fiú hamis személyiségének felhasználásával került kapcsolatba a valóságban a szomszédban élő, 13 éves Megannel, s a kezdeti jó viszony után folyamatosan szidalmazta, becsmérelte a depressziós lányt, aki egy ominózus sértés után végül is öngyilkos lett. Az ilyen típusú, felületesen internetes zaklatásnak (cyber-bullying) nevezhető tevékenység nem újdonság, s bár maga a fogalom még nem eléggé tisztázott, érdekes, hogy egy kutatás szerint ez a viselkedésforma különösen jellemző a fiatal generációra, akik egymást zaklatják, „szívatják”, ahogy ez az iskolákban is megszokott, csak most az internetet, a mobiltelefonokat és egyéb technológiákat is használják erre.
A perbe fogott Lori Drew ellen a bíró eddig példátlan módon a számítógépes bűnözés szankcionálása érdekében meghozott 1986-os törvény (Computer Fraud and Abuse Act) alapján hozott ítéletet, mondván, hogy Drew megsértette a MySpace „tisztességes” regisztrációt előíró felhasználói szabályait, s ezzel elkövette a „jogosulatlan hozzáférés” bűntettét.
Hogy ezzel a megoldással komoly problémák vannak, azt már az eljárás során is többen jelezték, ám az igazi kritikai hullám az ítélet kihirdetése után indult meg. Az internettel, számítástechnikával kapcsolatos jogi ügyekkel foglalkozó weboldal, a Groklaw, hosszú cikkében összefoglalja az eddig történteket, s felidézi azt az augusztusi levelet, melyet több neves jogász mellett három tekintélyes jogvédő szervezet írt alá, az úgynevezett amicus curiae levelet. Ez a magyar jogban is ismert, ám kevéssé használt intézmény Amerikában meglehetősen népszerű, a bírósági gyakorlat egyik bevett formája. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a levél benyújtói (általában tekintélyes, erős érdekérvényesítés képességgel rendelkező csoportok vagy magánszemélyek) az ítélkezést „megkönnyítendő”, az adott eljáráshoz kapcsolódva kifejtik véleményüket, hogy a bíróságot valamelyik fél érveinek igazságáról meggyőzzék. Jelen esetben a levelet az Electronic Frontier Foundation, a Center for Democracy and Technology, valamint a Public Citizen nevű civil jogvédő szervezetek jegyzik.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
