Az internetnek is változásra van szüksége
Egy új internetes architektúra kiépítése
A jelentés hangsúlyos megállapítása, hogy bár rengeteg lehetőség rejlik a fent említett technológiai trendekben, de kérdés, hogy a mai internetstruktúra elég hatékony-e a kapcsolódó eszközök robbanásszerű növekedésének kezeléséhez. Küszöbön áll az IPv6 szabvány teljes körű elterjedése, amellyel megsokszorozható a hálózatokra kapcsolódó eszközök száma. A közismert hasonlat szerint: az IPv6 révén akár a Földön létező valamennyi atom saját IP-címet kaphat.
Ugyanakkor a kutatók már azt is vizsgálják, mi következhet az IP-korszak után. Az egyik radikális változást hozó új megközelítés lehet a Named Data Networking (NDN), amely nevek alapján közvetíti az információt, szemben a manapság használatos host címek helyett. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványa (NSF, National Science Foundation) jelenleg öt különböző projektet finanszíroz, amelyek az internet jövőbeli architektúrájával foglalkoznak: Mobility First, NEBULA, eXpressive Internet Architecture (XIA), ChoiceNet, és Named Data Networking (NDN).
A már említett NDN vitathatatlanul a leginkább formabontó megoldás, mivel a többi módszer leginkább az internet mai működésén alapul. Egy másik út lehet a szoftveralapú modell alkalmazása. A korábbi szoftverrel vezérelt hálózati (SDN) modellek a hálózati virtualizációra összpontosítottak, de a fizikai és virtuális hálózatok valódi integrációja nélkül, így sikerüket hátráltatta az áttekinthetőség hiánya. Ezeket a megközelítéseket tovább bonyolította a számos vezérlési pont, a védett licencmodellek, a szoftververziók szabályozásának problémája, valamint a többféle hypervisor-környezet egységességének kérdése. A korlátozott skálázhatósággal és hibaelhárítási lehetőségekkel a problémákat nem sikerült megoldani, és ami a legfontosabb: a fenti megközelítések egyike sem az alkalmazások követelményeinek figyelembevételével épül fel.
A vezeték nélküli szolgáltatók és gyártók készen állnak a hálózatok virtualizálására az SDN és az NFV (network functions virtualization – a hálózati funkciók virtualizációja) megoldáson keresztül. A „Minden a hálón” terjedésével a hálózati szabványoknak is fejlődniük kell, hogy kezelni tudják a növekvő számú kapcsolatokat, és támogassák a gyorsabb információáramlást.
IoE, M2M, MDM
M2M és IoE: Az IoE (Internet of Everything – Minden a hálón –nem csupán egy technológiai trend, de számos iparág üzleti modelljét is befolyásoló tényező) definíciója szerint háromfajta kapcsolatot tartalmaz: gép-gép (M2M), ember-gép (P2M), és ember-ember (P2P). 2022-re a P2M és a P2P kapcsolatok együtt az összes IoE által teremtett potenciális érték 55%-át teszik majd ki, az M2M kapcsolatok pedig a fennmaradó 45%-ot.
Az M2M kapcsolatok gyorsan válnak jelentős értékforrássá. Az IoE számos fejlődő technológia összehangolását jelenti, ilyen például a Big Data elemzés, a videó, a mobilitás, a felhőalapú számítástechnika, valamint a gép-gép (M2M) kommunikáció. Végül szinte minden területen megjelenik majd – utak, hajtómű-alkatrészek, cipők, hűtőgépek, mezőgazdaság, bevásárlóközpontok polcai stb. –, és olcsó, apró szenzorokat terít szét, amelyek sok terabájtnyi adatot generálnak, és ezekből az adatokból fontos következtetéseket lehet majd levonni.
Biztonság és IoE: Az erős (logikai és fizikai) biztonság és a titoktartási szabályok kritikus fontosságúak a „Minden a hálón” gazdaságában. Ma már nem érvényes az a tétel, miszerint ha nem kapcsolódunk közvetlenül a hálózatra, nem érhet baj. A biztonság kritikus jelentőségű olyan iparági megoldásoknál, mint például az olajfúró tornyok, a hálózatra kapcsolódó autók, vagy a forgalomirányítási eszközök.
A IoE által teremtett potenciális értékre vonatkozó előrejelzések szerint a magánszektor egyre nagyobb mértékben alkalmazza az IoE vívmányait a következő évtizedben. Azonban a növekedés lelassulhat, ha a technológiaalapú biztonsági funkciók nem találkoznak olyan szabályozással és folyamatokkal, amelyek a cégek és ügyfeleik információinak védelmét szolgálják.
MDM és IoE: Az MDM (Mobile Device Management, mobileszköz felügyelet) piaca gyorsan szabványosodik. Az igazi megkülönböztető tényező a több milliárdnyi potenciális eszköz kezelésének képessége. A mai MDM-megoldások többsége nem skálázható, és nem használja ki a felhők előnyeit, így az MDM-megoldásokba történő beruházások éppen ezeket a területeket célozzák.
Összegzés
Akár a testen viselhető mobileszközökről van szó (okosszemüveg, okosóra), akár összekapcsolt, okos hálózatokról, a mobilkapcsolatok terjedése forradalmasítja az iparágak mobilstratégiáját. Mit jelentenek az IoT és az M2M kommunikáció új fejlesztései a mobilitás szempontjából? Az IoT és M2M fejlődése csak javítja a mobilitás jelenlegi koncepcióját vagy újradefiniálja azt?
Becslések szerint 2020-ra a hálózatra kapcsolt eszközök száma eléri a 212 milliárdot, ami 8,9 milliárd dolláros piaci lehetőséget rejt magában. Az internetre kapcsolódó folyamatok, adatok és dolgok számának bővülése és konvergenciája minden korábbinál fontosabbá teszi a hálózati kapcsolatokat, és eddig ismeretlen távlatokat nyit meg a gazdaság egésze előtt.
Egy olyan gazdaságban, ahol az üzleti folyamatok egyre inkább alkalmazásokra épülnek, a hangsúly már nem csak a hardveren lesz, hanem az alkalmazások támogatásán a hálózatra kapcsolt eszközökön. Sok M2M alkalmazásnak pedig valós időben kell majd szállítania és feldolgoznia az információkat.
Az informatikai osztályoknak új számítástechnikai erőforrásokat kell létrehozniuk, hogy értelmezni és kezelni tudják a különböző forrásokból érkező, nagy mennyiségű és új típusú adatokat, és ki tudják szolgálni az alkalmazásokra alapuló környezetet – zárul a Cisco szakemberinek közleménye.
