1. oldal
Nemrégiben beszámoltunk a Berlinben megrendezett Wizards of OS 4 konferenciáról, melynek résztvevői kiálltak a szerzői jog egy, a hagyományostól eltérő, Creative Commonsnak (CC) nevezett szabályozása mellett. A téma aktualitását bizonyítja, hogy az aktív olvasói érdeklődésen túl lapunkat megkereste a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) is, hogy az ügyben kialakított álláspontjára felhívja a figyelmünket. Mint Marosi Györgytől, a MIE ügyvezető elnökétől megtudtuk, a szervezet a hagyományos őszi szakmai konferenciája keretében novemberben kerekasztal-beszélgetést szervez az Creative Commons koncepció képviselőivel. A beszélgetés előkészítéseként a MIE elnöksége elfogadott egy vitaanyagot, melyben a testület kifejti a Creative Commonsszal kapcsolatos álláspontját. Az alábbiakban a vitaanyag általunk készített kivonatát közüljuk, a teljes szöveg .pdf formátumban letölthető a testület honlapjáról (a Cikkek, tanulmányok, vélemények menüpont, Vélemények). A téma fontosságára való tekintettel szívesen látunk minden érdemi hozzászólást, melyeket az Olvasó ír rovatunkban közölni fogunk
„A MIE az ún. Creative Commons (CC) koncepció számos elemét üdvözlendőnek tartja, az arra épülő szerzői engedélyezési modellel szemben azonban komoly fenntartásai vannak.
Üdvözlendő mindenekelőtt, hogy a CC is abból indul ki: a szerző az általa megalkotott művel maga rendelkezik. Ebből következően a CC is adottnak, sőt, engedélyezési modellről lévén szó, létjogosultsága előfeltételének tekinti, hogy van egy normarendszer, amely statútumokkal biztosítja, hogy a műve felett a szerző rendelkezhessék.”
A MIE vitatja ugyan, hogy a CC által felkínált, javasolt engedélyezési modellek valóban a felhasználási szerződések alternatívájának tekinthetők, üdvözlik azonban azt a közös platformot, hogy a copyright fogalma nélkül a CC sem létezhet. A MIE álláspontja szerint a CC e közös platformon túl is számos olyan nézetet képvisel, amelyekkel a MIE egyetért:
„Az alkotótevékenységet kölcsönösségre épülő közösségi aktivitásnak, a művek megosztását a mindenkit befogadó kulturális tér létrehozására szolgáló eszköznek tekinteni, nagyon is vonzó és korszerű szemlélet.
Azt sem tartjuk bajnak, hogy a CC ezenközben, antikapitalista-antiglobalista nézetekből merítve, olykor a művek kereskedelmi hasznosítását elsődlegesnek tekintő ún. »copyright business« ellenlábasaként határozza meg magát. Mindössze arra hívnánk fel a figyelmet, hogy ebből az antiglobalista nézőpontból legfeljebb a »business« lehet jogos kritika tárgya, maga a »copyright« nem.”
A MIE véleménye szerint ugyanis az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz történő hozzájutás közérdek, s ennek figyelembevétele különösképpen megköveteli egy szerzői jogi szabályozás létezését, mely átláthatóságot, az információáramoltatás résztvevői között rendezett viszonyokat teremt, s biztonságot nyújt az alkotások létrehozóinak. Ebből a (jogi) szempontból irreleváns, hogy milyen típusú felhasználásra szánták a terméket: „A szerzői jog tehát semmilyen érdekellentétet nem keletkeztet és semmilyen értékrangsort nem állít fel az alkotói magatartásokban, aszerint, hogy a művet milyen feltételekkel kívánják a közönséghez juttatni.”
A MIE meglátása szerint a széleskörű hozzáférést engedő kulturális terek hiányáért a CC sem közvetlenül magukat az alkotókat, hanem inkább a szellemi tulajdon hasznosításában eluralkodó üzleti szemléletet okolja, vagyis azt a magatartást, melyet a szellemi tulajdon kereskedelmi célú hasznosításában érdekelt óriáscégeknek tulajdonít, mely szerint ez a „tulajdon” egyszerűen áru, s birtoklása semmiféle társadalmi felelősséggel nem jár. E magatartás a CC képviselői szerint – leginkább a hozzáférés, a megosztás gátolásával – háttérbe szorítja a kulturális értékek közösségi vonatkozásait.
A kultúra = üzlet primitív képletét a MIE is elutasítja, ám a jelenlegi szerzői jogi helyzetet a CC képviselőinek álláspontjánál összetettebbnek, árnyaltabbnak látja. A MIE szerint a CC támogatói figyelmen kívül hagyják azt, hogy a gazdasági-kereskedelmi globalizáció, olyan általános jelenség, mely korántsem csak a szerzői jog alá eső termékekre van hatással, hanem gyakorlatilag a kapitalista gazdaság minden egyes elemére és résztvevőjére. Új jelenségről van szó, a kialakult helyzet előnyeivel és hátrányaival folyamatosan, jelen időben szembesülünk, a problémák megoldása napi feladat. S bár lehetséges „a széleskörű hozzáférést engedő kulturális terek hiányáért a szórakoztatóipar rövidlátó mohóságát kárhoztatni, és akár az igazság morzsái is ott rejtőzhetnek e koncepcióban, annyi azonban biztos: ennek a hiánynak az okai és főként megszűntetésének eszközei, nem a szerzői jogon belül keresendők.”
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
