Az Európai Unió tisztában van vele, hogy az alkalmazásfejlesztésben kiemelkedő lehetőségek vannak, és azzal is, hogy a jövőben milliók megélhetését és az EU versenyképességét biztosíthatja ez a rendkívül dinamikusan fejlődő terület. Éppen ezért érthető, hogy az EU vezetői még idejekorán szeretnék elejét venni a freemium appok által mostanában keltett negatív felhangoknak – ebben az üzleti modellben programot ugyan ingyen lehet letölteni az adott alkalmazásboltból, sok esetben azonban annyira korlátozott a működés, hogy a tényleges használhatósághoz alkalmazáson belüli vásárláshoz kell folyamodni.

Az alap elképzelés elsőre jónak tűnik, hiszen a fejlesztők így nagyon széles körhöz tudják eljuttatni munkájuk eredményét, azok a felhasználók pedig, akik a korlátozott funkcionalitással is megelégszenek, mentesülnek az anyagi kiadásoktól. A freemium modell mára rendkívül népszerű lett (legalábbis a fejlesztők és kiadók körében), 2013-ban már az alkalmazások 93 százaléka nyújtott kiterjesztett funkcionalitást alkalmazáson belüli vásárlás útján, és bár a Gartner szerint tavaly még csak az alkalmazáspiac éves bevételének 17 százaléka származott freemium appokból, a piackutató vállalat 2017-re már 48 százalékos részesedésre számít. A közelmúltból az egyik legszélsőségesebb negatív példa a kultikusnak számító Dungeon Keeper mobilplatformokra kiadott újrafeldolgozása, amiben egészen elképesztő összegeket lehet elkölteni pusztán néhány alapvető játékmechanikai elem felgyorsításáért.

A másik fontos tényező az úgynevezett ”gyerekbiztos” vásárlás biztosítása, azaz olyan értékesítési, jóváhagyási és visszajelzési rendszerek alkalmazása, ami segít megakadályozni azt, hogy tabletjüket vagy okostelefonjukat lelkesen nyomogató, a freemium-hatás által fokozott veszélynek kitett gyerekek váratlan költségekbe verjék mit sem sejtő szüleiket.

Az EU elsődleges célja tehát a vásárlók megfelelő tájékoztatásának biztosítása, és egyúttal egy általános bizalomvesztés megelőzése egy olyan piac iránt, ami jelenleg már egymilliónál is több embernek biztosít munkát, és a következő öt évben akár 63 milliárd eurós forgalmat is generálhat. Az Európai Bizottság képviselői ezért február 27-én és 28-án fogyasztóvédelmi hatóságokkal és nagyobb technológiai vállalatokkal folytatott megbeszélését a kérdés mielőbbi rendezéséről.

A találkozón négy főbb témáról esett szó:

• Az ingyenesként hirdetett alkalmazások esetében megfelelően tájékoztatni kell a vásárlókat a várható valós költségekről.
• A játékok ne buzdítsák a gyerekeket alkalmazáson belüli vásárlásra, és a szülőket se csábítsák arra, hogy a gyerekeknek különböző virtuális dolgokat vásároljanak így.
• A vásárlásokat a bankok ne terheljék automatikusan a rendszerben előzőleg rögzített kártyákra, ez csak a vásárlók kifejezett jóváhagyásával történhessen meg.
• A szoftverboltok illetve a kereskedők biztosítsanak egy olyan dedikált e-mail címet, ami a vásárlói panaszok befogadására szolgál.

Az Európai Bizottság szeretne minél előbb közös nevezőre jutni az iparág szereplőivel, és a jövőben a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokkal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket egy tisztességes gyakorlat kialakítására.