Sajátos ellentmondás jellemzi majd idén az államigazgatási szervezetek informatikai beruházásait: miközben az intézményi források továbbra is szűkösek, európai uniós pénzekből bővül az elektronikus kormányzati beruházásokra fordítható keret.
Nem sok jót hozott 2004 a hazai informatikai szállítók államigazgatási szférával foglalkozó ágazatainak. A sorozatos költségvetési megszorítások miatt a különböző hivatalok visszafogták it-beruházásaikat, a 2004-es első negyedév például teljesen elveszett a büdzsé átrendezése miatti bizonytalanságok miatt – nyilatkozták akkor a Napi Gazdaságnak vállalati szakemberek. Ugyanakkor minden nehézség ellenére voltak cégek, amelyek jó évet zártak tavaly, a Minor Rendszerház Rt. kormányzati üzletága például 20 százalékos növekedést ért el – közölte a lappal Boros István, a társaság kormányzati üzletágának igazgatója.
A szakember arra számít, hogy 2005-ben is fennmarad az ellentmondásos finanszírozási helyzet: az államigazgatásban a belső intézményi forrásokat tekintve még a tavalyinál is erősebb kiadási megszorítások várhatók, ugyanakkor viszonylag jelentős európai uniós keretek nyílnak meg elektronikus kormányzati, önkormányzati rendszerek és azok hátterének fejlesztésére. Ez utóbbi körülmény a szállítók előtt is megnyitja a lehetőséget termékeik, szolgáltatásaik értékesítésére. Boros úgy véli, a Minor kormányzati ágazatának forgalma a tavalyihoz képest nagyobb növekedési ütemet érhet el 2005-ben.
Az EU-belépés nyomán megváltozott közbeszerzési szabályok miatt bővülhet a közszféra pályázatain megjelenő informatikai szolgáltatók köre. Mivel külföldiek is indulhatnak, könnyen elképzelhető például, hogy a nagyobb, milliárdos projektekre rámozdulnak az ágazat hazai multijainak anyavállalatai is. Boros István saját szempontjukból azért nem lát ebben problémát, mert rendszeresen indulnak közösen a multinacionális társaságok hazai képviselőivel, ahol az együttműködésbe az infrastrukturális és finanszírozási hátteret, partnerük és a jogi környezet, jogi feltételek alapos ismeretét, valamint az it-szolgáltatások megvalósítását a Minor hozza. Aktuális példa erre a területen éppen induló két projekt, ahol a Minor a HP Magyarország partnereként saját elektronikus önkormányzati rendszerét implementálja két megyei jogú város hivatalai részére.
A várható forgalomnövekedésre tekintettel az ágazatvezető szerint idén mindenképpen bővül üzletága, értékesítési csapata. Erre részben a több feladat ellátása, részben a szakmai feladatok bővülése miatt lehet szükségük, annak ellenére, hogy a Minornál a projektek végrehajtása során felmerülő speciális technikai részletek megoldására az ágazatoktól függetlenül dolgozó műszaki szakemberek, konzulensek állnak rendelkezésre.
A szakmai feladatok előbb említett gyarapodása az egyes projektek során abban érhető tetten, hogy egyre komplexebb, integráltabb rendszerek fejlesztésére, telepítésére kell vállalkozniuk az informatikai szállítóknak. A közigazgatási szervek jól meghatározott funkciókör ellátására képes technológiákat akarnak. Az ágazat jellegének megfelelően standardnak mondható az a specifikáció, amit egy-egy önkormányzat vagy államigazgatási szervezet it-rendszerének tudnia kell. A szállítók tehát ebből a szempontból nem elsősorban a termékeik "mindentudásával" versenyeznek, hanem azzal, hogy adott feladatkört mennyire költséghatékonyan tudnak megoldani – mondja Babócsy László, a Minor műszaki innovációs igazgatója. Köszönhetően az elmúlt években megszerzett tapasztalataiknak, ma már jól kezelhetőnek tartja az államigazgatási beruházások kockázatát; cégével nem fordult elő, hogy egy rendszer üzembe helyezése után a megrendelő azt mondta volna: mást várt, mint amit kapott. Kérdésünkre, miszerint mennyire vevő a közszféra az olyan "divatos" megoldásokra, mint például az erőforrás-kihelyezés (outsourcing), a szakember elmondta, hogy az utóbbi egy-két évben látványosan megnőtt az ilyen típusú szolgáltatások iránti igény a közszférában is. Egyre több minisztérium, központi közigazgatási szerv és önkormányzat dönt úgy, hogy kihelyezi vagy kiszervezi az informatikai szolgáltatások ellátását. Ennek már nem áll útjában például az sem, hogy az outsourcingot igénybe vevő ügyfelek infrastruktúrája, bizalmas adatai, szervezeti működése ismertté válhatnak a szolgáltató előtt. A hivatalok esetén ennek – ha lehet – még nagyobb jelentősége van, mint a magáncégeknél, hiszen az állampolgárok személyes ügyeit érintő információkról, adatokról van szó. A különleges adatbiztonság, az ezt előíró jogi és technológiai szabályok ismerete és betartása tehát fontos feltétele az erőforrás-kihelyezés még nagyobb arányú elterjedésének a közigazgatási it-szolgáltatások körében – jelentette ki Babócsy.
A szakemberek tapasztalatai szerint alapvetően könnyebbé vált az informatikai szállítók és a szolgáltatásaikat igénybe vevő hivatalok közötti együttműködés. A számítógépek elég régen részei az irodai munkának ahhoz, hogy javuljon az általános it-kultúra, amit segít az internet, az elektronikus levelezés terjedése is. Megkönnyíti a szállítók munkáját, ha olyan megrendelővel állnak kapcsolatban, amelynek szervezete maga is a nemzetközileg elfogadott ajánlások – mint például az ITIL – irányelvei alapján működik, módszertanilag felkészült az informatikai megoldások fogadására, ha szakalkalmazottai pontosan tudják, milyen szolgáltatások milyen előnyöket hozhatnak a hivatal működésében, és hogy a pluszok mennyibe kerülnek, azaz megéri-e bevezetésük. Babócsy szerint a jó együttműködés azon alapul, hogy a projektekben részt vevő felek egy nyelvet beszélnek, és nem kívánnak lehetetlent egymástól – például a technika magas rendelkzésre állási szintjét fillérekért vagy felesleges funkciók telepítését.
