A legendássá vált Bletchley Park jövőbeni sorsát az elmúlt években folyton kétségek övezték, de úgy tűnik, a számítástechnika egyik legfontosabb 20. századi intézménye civil és kormányzati erőfeszítések következtében mégis megmarad múzeumként, egy olyan helyként, ahol és amelyhez köthetően fontos értékmentési munkálatok zajlanak. Ennek legújabb jele, hogy korábbi hasonló törekvések után újjáépítik a tankönyvfejezetnek számító, kilenc évig működő EDSAC-ot (Electronic Delay Storage Automatic Calculator), mely az első tárolt programú számítógép volt a világon.
Forrás: princeton.edu
A Maurice Wilkes és csapata által létrehozott számítógépet Neumann János elvi alapvetése után készítették el a Cambridge-i Egyetem Matematikai Laboratóriumában, az első programot 1949. május 6-án futtatták le rajta. A projekt menedzselését nem sokkal később a J. Lyons and Co. nevű, élelmiszer-ipari és vendéglátással foglalkozó cég vette át, akik az EDSAC-ra építve hozták létre az első üzleti célokra megalkotott számítógépet, a LEO-t.
Maga az EDSAC a korabeli technológiának megfelelően hatalmas méretű volt: a két méter magas szerkezet négy négyzetmétert foglalt el, és összesen 3000 elektroncsövet tartalmazott. A papírszalagon befogadott parancsok alapján másodpercenként 650 utasítást tudott végrehajtani.
Az újjáépítés nem kis feladat, de a régi gépek helyreállítását támogató társaság (Computer Conservation Society – CCS) segítségét élvező brit kutatók egyre tapasztaltabbak e téren, hiszen 14 évi munkával 2007-re rekonstruálták a világ talán leghíresebb gépét, a II. világháborúban kódtörésre használt Colossust, majd felújították a szintén legendának számító, szintén csöves Harwellt. A tervek szerint a másolat elkészítése körülbelül három évet vesz majd igénybe, és ezek után a Bletchley Parkban található Nemzeti Számítástechnikai Múzeumban a látogathatók megtekinthetik az EDSAC klónját. A projekt körülbelül 82 millió forintos költségét az osztrák származású vállalkozó, a Nagy-Britanniában élő Hermann Hauser által létrehozott konzorcium finanszírozza.
A munkát az is nehezíti, hogy nagyon kevés dokumentáció maradt fenn az EDSAC-ról, Hauser szerint az alapos gyűjtőmunka után is lesznek olyan fázisok, amikor a mérnököknek ötletelniük kell, meg kell próbálniuk kitalálni, hogy annak idején az akkori kollégák vajon hogyan is képzelték el a számítógép működését. Emellett bizonyos változtatásokat végre kell hajtaniuk, mert az eredeti gépben a memóriában például olyan másfél méteres higanycsöveket használtak, amelyekről bebizonyosodott, hogy egészségkárosító hatásúak, és ezek alkalmazását a mai előírások már nem teszik lehetővé.
