- Videó stream letöltése
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Sweet.tv - internetes TV
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Xiaomi AX3600 WiFi 6 AIoT Router
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen switch-et vegyek?
- Linux kezdőknek
- Hálózati / IP kamera
- A Microsoft feltalálta az olcsó AI-t
Új hozzászólás Aktív témák
-
ujoimro
tag
Meg kell mondani, hogy valóban elképesztő.
-
kételkedem
addikt
James Webb űrtávcsővel olyan messzire látnak majd, hogy kiderül, hogy nem is volt ősrobbanás!
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmadat! °°XLIII°° "Isten, áldd meg a magyart" Kölcsey 1823
-
Kraptor
őstag
-
Dany007
veterán
válasz kételkedem #2 üzenetére
Mááár évek óta vároom És még várhatom pár évig... Nagyon kíváncsi leszek mit tud majd...
-
ClioRS
őstag
Nem rossz na...
-
Depression
veterán
válasz kételkedem #2 üzenetére
Sajna azt már nem fogom megélni, amikor az ősrobbanás elé fognak visszanézni. Az lenne az igazi, ha az ősrobbanás 2 golflabda találkozása lett volna, közben megszámlálhatatlan sok ilyen lenne azon túl is, amit láthatunk.
Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.
-
rennes6
tag
válasz Depression #7 üzenetére
Elé?
-
félisten
Erre kéne költeni basszus, nem a háborúra..
-
Depression
veterán
Gondolod te, és a többi is, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi. Pedig de! Csak más (szám)redszerben kell gondolkodni, és rögtön létezett előtte is idő. Ez pontosan olyan, mintahogyan a Föld volt mindennek a középpontja, most meg azt hisszük, hogy a világegyetemünk az. Pedig elég egyértelmű, hogy az ösrobbanás nem történhetett magától.
Ha pedig a nézésre érted, akkor egyértelmű, hogy a távolbanézéssel a múltat látjuk, és a legtávolabbi, amit láttunk (inkább hallunk) eddig, az az ősrobbanás.
Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.
-
ClioRS
őstag
"Akkor megint szólt Isten: "Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától"
Nesze neked ősrobbanás (hacsak nem ez is robbant).
Bocs attól, akinek ez sértő! -
#06658560
törölt tag
válasz Depression #11 üzenetére
A mi világegyetemünkben minden információ, mi elérhető az ősrobbanás előttről semmit nem tartalmaz, csakis attól kezdve. Így amíg nem lépünk ki a rendszerből, nem fogunk látni "távolabbra".
Egyébként biztos, hogy a Hubble látott legmesszebre? Boborjánt nem kérdezték még meg erről?
-
rennes6
tag
válasz Depression #11 üzenetére
Bocs, értelmezhetetlen.
-
rennes6
tag
válasz Depression #16 üzenetére
Izé, én azt nem tudom értelmezni, amit leírtál.
Hogy most akkor minek a központja, ami a Föld volt, és most már a világegyetem, a számrendszer és az idő előtte, ami akkor keletkezett, meg hogy mit hallunk... ebből én semmit, ne haragudj. -
savior
őstag
regebben mintha azt mondtak volna, hogy a vilagegyetem csak par miiliard eves. ehhez kepest most meg 13 milliardot irnak.
amugy jo nagy malac kellhetett hozza, hogy az egbolton talaljanak egy olyan foltot, ahol 13 milliard fenyevnyi tavolsagig nem takar semmi bolygo. vagyis hogy a feny ugy utazott 13 milliard evig, hogy kozben nem kerult az utjaba semmi es ok most ez betudtak fogni.[ Szerkesztve ]
https://sites.google.com/view/saviorweboldala/home
-
#16820480
törölt tag
válasz #65675776 #18 üzenetére
nem erről van szó, amikor még ezeknek utánaolvastam utoljára, akkor az volt az álláspont, hogy az ősrobbanás (akármi is történt akkor, aminek ezt a nevet adták) egy galaktikus adatvesztéssel járt. tehát a számunkra értelmezhető világ az akkor kezdődött. ha vissza is lehet azelőttre "látni" valahogy, akkor azt nem egy optikai távcső fogja csinálni, akármennyibe is került, hanem ennél egy pöppet bonyolultabb a dolog.
amúgy a cikkhez: érdekes, azt hittem, hoyg ezek a felvételek mind színezettek. a HST által készített csillagköd képek biztosan azok, nem gondoltam, hogy a DF felvételek eredetiek. mondjuk abban szinte biztos vagyok, hogy fel kellett erősíteni a színek, hogy íg ynézzen ki, mert ha simán távcsőbe néz az ember, akkor meglepően fekete-fehér a világűr.
-
And
veterán
válasz #16820480 #20 üzenetére
"mondjuk abban szinte biztos vagyok, hogy fel kellett erősíteni a színek, hogy íg ynézzen ki, mert ha simán távcsőbe néz az ember, akkor meglepően fekete-fehér a világűr."
Ja, ha pedig nem a szemeddel nézel bele, hanem fényképet készítesz, akkor sok esetben rájössz, hogy ugyanaz mennyire színes is valójában. Természetesen az optikai tartományban, valódi színekkel.
#19: Pármilliárd évet inkább a Naprendszerre, sőt magára a Földre értettek már sok évtizeddel ezelőtt is. Egyébként meg fura paradoxon (legalábbis józan ésszel annak hat), hogy a világegyetem mérete jóval nagyobb, mint a korából következne, a legtávolabbi megfigyelhető objektumok egyesek szerint 46 milliárd fényévre is lehetnek ([link]), de a becsült méret majd' minden hivatkozás szerint nagyobb 20 (40, 50, .., 90) milliárd fényévnél. -
No-kia
őstag
szép kép, baloldalt van egy galaxis ami hatalmsa és szépen kirajzolódik a formája
Nokia 500 | Ford Sierra 2.0i | Dell N5010
-
#06658560
törölt tag
Nem paradoxon, ha a tágulás sebessége bizonyos időszakokban rendkívül nagy volt. Ha fénysebesség '90%+ sebességgel tágult a világegyetem, akkor bizony simán előfordulhatnak olyan területek, amelyek sokkal messzebb vannak tőlünk, mint a világegyetem kora. A másik hatás-amennyiben a világegyetem jelene inkább egy lufi felületéhez hasonlítható a téridőn belül, s nem egy ágyúgolyóhoz, akkor simán előfordulhat, hogy a fény által megteendő út több, mint ami "lineáris" távolgásból adódnak, vagy a világegyetem koraként kijönne. A kettő együttesen pedig nagyon durva távolságokat ad.
A felfúvódás, mint olyan pedig elvileg igazolt, hogy kellett legyen, különben nem jöhettek létre a jelenlegi anyagformák.
-
rennes6
tag
válasz #06658560 #24 üzenetére
A felfúvódás a fénysebességnél is gyorsabban ment végbe egyes szakaszokban, a forró nagy bumm elmélete szerint. Lásd exponenciális növekedés.
Van egy formula, aminek segítségével meg lehet becsülni a 13,1 milliárd évet utazó fény kibocsátó objektumának jelenlegi távolságát, mindjárt meg is keresem. Nagy vonalakban arról van szó, hogy egy 5 milliárd fényévre lévő galaxis ugye lehetett 4 milliárd fényévre, amikor a fény elhagyta, és most 6 milliárd fényévnyire van tőlünk.[ Szerkesztve ]
-
rennes6
tag
Konyhanyelven:
D(lt) = C x (t(now)-t(em)), ahol D(lt) a fény által megtett távolság, C a fénysebesség, t(now) a ma mért idő, míg t(em) az emisszió pillanatában mért idő.
A fény által megtett távolság ugyanakkor a "visszatekintési idő" is, vagy milyen régen hagyta el a fény a galaxist, ezt mind tudjuk. Ezt használjuk, ha azt mondjuk, y galaxis x fényévnyire van tőlünk = úgy látjuk, mint x évvel ezelőtt volt.
Most előkapjuk a vöröseltolódást. A Hubble állandót azért nem célszerű használni, mert mi az időben nézünk vissza, amikor az univerzum tágulási sebessége más volt, mint ma. Ezért módosítani kell a képletet egy kicsit.
Keresünk tehát három számot: milyen messze volt az objektum tőlünk, amikor kibocsátotta a fényt, mennyit utazott a fény és milyen messze van most, ebben a pillanatban az objektum.
Vegyünk egy galaxist, amelynek vöröseltolódása a skálán pontosan 3. Ezt azt jelenti, hogy a világegyetem háromszor kisebb volt, amikor a fény elindult. Vagyis, minden távolság a harmada volt a mostani értéknek.
A redshift strach factor Rsf = 1 / S(t), ahol S(t) a méretbeli skálázás. Megnézzük egy speciális grafikonon, az 1/3-ad méret melyik skálára esik, és azt kapjuk, hogy az idő 3,2 milliárd év. Vagyis: az objektum 3,2 milliárd évvel ezelőtt bocsátotta ki a fényt, így a visszatekintési idő 10,5 milliárd évet ad. Azt mondjuk: ez a galaxis tőlünk 10,5 milliárd évre van -- csak ez nem igaz. De legalább megvan egy szám.
A jelenlegi távolság meghatározása trükkös, mivel miközben a fény rohangált, a világegyetem tágult, ráadásul nem is azonos ütemben. Ezért kinézünk egy időintervallumot az idősíkon (a 10,5 milliárd éven), matekozunk egy sort, megismételünk egy sorozatot, mire kapunk egy területet egy görbe alatt. Ebből kifolyólag integrálás következik, és kijön 15 milliárd fényév. Második szám: ennyi a jelenlegi távolság.
Végül, ki lehet azt is számolni, milyen messze voltunk mi 10,5 milliárd ével ezelőtt a galaxistól. Ez könnyű. Nyilván 15 milliárd év harmadára vagyunk kíváncsiak, ez pedig 5.
Mindent tudunk. Egy 3-mas Rsf galaxis 10,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor tőlünk 5 milliárd fényév távolságra járt, kibocsátotta a fényt, amely 10,5 milliárd évet utazva elért hozzánk, hogy elmondja, ma a galaxis 15 milliárd évre található.
Namármost. Gondoljunk bele: nagyon-nagyon régen, amikor még az univerzum fiatal volt, minden nagyon-nagyon közel volt hozzánk. Vagyis, ha az Rsf nagyon sok, akkor a fényt kibocsátó dolog már rohadt messze van. Lássuk a mikrohullámú háttérsugárzást példának. Az Rsf itt nem 3, nem is 7, hanem 1000. A visszatekintési idő 13,7 milliárd év, jelenlegi távolság: 46 milliárd év. Emissziós távolság: csak 46 millió év. Itt ragyogott a szomszédban.
[ Szerkesztve ]
-
Puma K
veterán
Úristen a szemem kiguvadt olvasás közben. Az agyam pörgött eléggé, hogy felfogja majd elképzelje mit is olvasok. Nagyon érdekes a csillagászat és szinte felfoghatatlan dolgok vannak benne a hétköznapi ember számára, de még szerintem a hozzá értők is néha csak néznek és próbálják elképzelni, hogy miről is van szó, mit is próbálnak megfejteni.
Remélem egyszer mikor lejár az időm mindent megértek (én naív)
"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘
-
lejtő
csendes tag
Gondolkodtatok már azon, hogy mi van, ha ez az egymásba skatulyázás végtelen?
Ugyebár régen hitte az emberiség, hogy a föld a világ közepe. Aztán kiderült a Föld több másik bolygóval eggyütt kering a Nap körül, a nap meg csak egy a sok millió csillag közül, amelyeknek szintén lehetnek bolygóik, és a sok csillag egy galaxist alkot. Majd a Hubble készített ehhez hasonló fotót, amiből világosan látszik, hogy a galaxisunk is "csak egy homokszem a tengerparton a többi között", az ősrobbanás "szikrái". Újjabb elméletek szerint (melyekre majd a hadron ütköztető ad talán választ) az efféle ösrobannásból keletkezett "világegyetem" is csak egy gömb a többi ilyen között, melyekből a csillagokhoz vagy a galaxisokhoz hasonlóan ugyan csak rengeteg van együtt és alkotnak egy még nagyobb egységet, aztán ezekből az egységekből ismét csak több millió van és így tovább a végtelenségig...
Ebből érzéződhet az is, hogy a mai összes fizikai ismeretünk esetleg még igen csak csekély és végtelenségig bővíthető tovább. -
válasz kételkedem #2 üzenetére
Aszongyák' az okosok, hogy a Webb olyan ugrás lesz a Hubble-hez, mint anno a Hubble volt a földi távcsövekhez.
De most valami hatalmas verekedés megy Ámörikába' a tudományos körökben, hogy hozzák haza a Hubble-t, és ne vezessék be a légkörbe... Mondjuk én csak a képeket csodálom, de csak vizuális alapról tekintve is egyetértek azokkal, akik szerint (is) múzeumban a helye, nem a légkörben hamuként.[ Szerkesztve ]
どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。
-
llax
senior tag
Azt nagyon régen mondhatták, hogy "csak" néhány milliárd éves...
Nem olyan "sűrű" az általunk ismert világegyetem... Nem nagyon kell attól tartani, hogy közelebbi objektumok akadályoznak a "távolba látásban".
Természetesen olyan gyakran előfordul, hogy egyes megfigyelt objektumokat részben kitakar egy közelebbi (amit egészben, azt nem is láthatjuk, csak bizonyos hatásait). De ha csak az a cél, hogy minél távolabbi objektumokat megpillanthass, abban nem fognak közvetlen kitakarással akadályozni a közelebbi objektumok. Vannak persze ilyen távoli megfigyeléseknél "átláthatatlan" területek is (pl. a saját galaxisunk belsőbb területei), de itt sem a közvetlen kitakarás jelent problémát. -
llax
senior tag
A visszahozást régebben tervezték mint lehetőséget, de arról 2003-ban végleg letettek (Columbia katasztrófa)... Sőt, átmenetileg a további javítgatásokról is, az ideit is csak hosszú huzavona után engedélyezték. De mire véget is érne a tervezttt élettartama (~2014), addigra a tervek szerint már azok is régen a múzeumokban fognak porosodni, amik alkalmasak lennének a visszahozására... Ugyanis az STS rendszernek már csak 5 tervezett repülése van hátra, és ezeknek bele kell férnie a jövő évbe... Jelenleg úgy néz ki, hogy ami 2011-re csúszna, azt már törlik...
-
Azt nem tudom mióta vitáznak erről, de úgy emlékszem tavaly (vagy idén év elején) olvastam, hogy mégis vissza akarják hozni, csak pénz nincs rá.
Biztos beszéltek erről 2003 előtt is, ehhez nem tudok mit mondani Most felszínre került a téma megint, én legalábbis így tudom.どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。
-
zoltanz
nagyúr
Itt az a baj mindig csak ismétlést nézünk, mivel a jelent nem látjuk.
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
hemaka
nagyúr
Nem tudják visszahozni(és nem is akarják). Arra meg nem költenek, hogy valamilyen borkolatot még építsenek rá sok-sok pénzért. Főleg azért nem, hogy egy múzeumban azután megcsodálható legyen.
Egyébként nagyon jó kép, ámulok.
lejtő: Azt szerintem nem tudjuk meg sohasem, hogy léznek-e azok a gömbök..
[ Szerkesztve ]
-
azbest
félisten
légkörbe vezetés helyett akkor már inkább magasabb pályára állítani (csak ehhez kéne rásegítés gondolom, és nem járnak arrafele).. elfér odafenn... esetleg valami hobby projektnek átadhatnák használatra (megy amíg megy).
-
rennes6
tag
A Csendes-óceánba azért potyog majd belőle ez-az, hátha kihalásznak valamit nekünk.