Új hozzászólás Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Sziasztok!
    Meglapulva a laptop mögött, nagyokat pislogva olvasom a hozzászólásokat. Mindenkinek köszönöm az üzeneteket!
    Nagyon meglepődtem.
    Életemben sokkal gyakoribb tapasztalat a lehurrogás, mint az építő jellegű párbeszéd.
    Vagyis a virtuális közegen túl a mindennapok során érnek a negatív dolgok, és itt a hálón, hopp, értelem és együttérzés, csupa jó élmény.
    Elképesztő.
    Tényleg, csak annyi kellene, hogy a laptopon, a szobámon túl is megtaláljam a számomra fontos emberi értékeket.
    Nehéz legyőzni a gátlásokat, elhinni, hogy lepukkant állapotban, de ezt csinos és friss ruházattal elleplezve, igen is lehet boldogulni odakint.
    Nem tudom, hogy mitől félek. A rossz tapasztalatok szülte negatív érzések még ennyi év távlatából is képesek lennének hatni rám? Ha igen, akkor tényleg kellene egy szakember! Hiába pörgetem fel magamat eme fórummal is, másnap ébredéskor mégis nyuszi vagyok. Őrjítő. Pedig kedvem és erőm is (a fizikai állapotom ellenére) van az élethez. Ma például sétáltam a pazar napsütésben, élveztem a napfény színét a házak falán, csodáltam a kék eget, aztán hazajöttem, felvettem az 1,8 kilós fejszét és fát vágtam, (imádok fát vágni), majd elmosogattam, és vacsit adtam a húgomnak.
    Ma pofátlanul normális napom volt. Anyám nem ordibált, apám nem oktatott ki, senki se vágott hozzám egy sértést sem, és még a lábam se fájt. Csoda. Pluszba még itt is zajlik az élet és érkeznek a figyelmes emberek.
    Menten sírni fogok, de most örömömben.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Új hozzászólás Aktív témák