Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • VoidXs

    Topikgazda

    válasz TIstvan4 #120142 üzenetére

    Ez konkrét erősítők megnevezése nélkül csak valami hülye hifis dogma.

    W̘h̘̹̥̼a̝t̪̝͓̠̪ ̞͔s̼̱̣o͚̻̟un͚d̖̣̗̭̞̹ ̬ḏ̩̤͉o̹ͅe̟͚͕̺s͕̱̙ s̝̮̯͍̝̺o̰̪̲͓̦u̥̻͎n̘̳̟̗d̼ ̞̫̣̲̼̜m͚̼̳ak̪̩̻e̘̹̜?

  • válasz TIstvan4 #120142 üzenetére

    Ha az Orion HS-200 hangfalaim nem a Tesla NZC420 erősítőre, hanem valami újabbra kötöm rá, akkor tényleg nem úgy szól. Hanem jobban. :)

    A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz TIstvan4 #120142 üzenetére

    Köszöntünk a fórumon, kezdjük akkor ezen kreténségek elfelejtésével és ehhez hasonló hifis dogmák kidobálásával, páros lábbal kirúgásával életünkből.

    Bármit lehet illeszteni bármivel, az end-to-end koherencia a fontos, nem az, hogy vintage-et teszel új mellé, bármi is legyen egyik vagy másik.

    Ez így olyan, mintha azt mondanánk ma, hogy veterán autóra ne tegyél Hankook-ot, ahhoz Pirelli való, miközben az ADAC teszten pont az a méretű és fajtájú gumi megveri a mezőny nagyját. Ugye, hogy hülyeség ? (Tekintsünk el most attól, hogy van több teszt is és én ezek képzeletbeli átlaga mentén választok gumit a kocsira).

    VoidXs, lezso6 ++11

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

  • Dißnäëß

    veterán

    válasz TIstvan4 #120142 üzenetére

    Az AB erősítők működésükből fakadóan a legérzékenyebbek a szar tápolásra, volt egy 10-éves vagy talán több is, éra, amíg ezek mentek házimoziban is, sztereóban is és nem csak a pufferkondi "blokkjuk" volt olykor alulméretezve a névleges adatokhoz képest, de maga a trafó is.

    Ez keltett anno - joggal - sokakban olyan képet róluk, hogy az AB osztály "szar", holott a crossover distortion-t már mitigálták rég, tényleg csak tápolás kérdése, ahol és ami miatt rengeteg modell - tisztelet a kivételnek - vérzett.

    Mert mondjuk a felét tudták RMS-ben ténylegesen annak, ami rájuk volt írva, vagy ha többcsatornás, akkor meg csak csatornánként, amikor 1 szólt egyszerre (!!) tudták hozni azt, ami rá volt írva, nem pedig úgy, hogy mondjuk egy 5.1-nél mind az 5 egyszerre teljesít a határán és a táp vígan adja nekik a delejt és még szűr is.

    Röviden, ennyi az AB osztályok "hibája", semmi több, itt spóroltak a legtöbbet a mérnökök régen, továbbra is tisztelet a kivételnek.

    A osztályt ezt a jelenség nem érintette, ott a kimenő teljesítményhez képest óriási nyugalmi áramfelvétel és nemhatékony üzemmód miatt vagy combos tápot tettek alá, vagy megfőtt a táp, így kénytelenek voltak előbbi utat járni, hogy egyáltalán működjön az eszköz, ha pedig már működött, a kimenő teljesítmény nem nagy vizet zavart a nyugalmi áramfelvételhez képest, amit hővé disszipált akkor is, ha a légy se rezzent az inputon, amikor pedig megjött a maximum kivezérléshez kellő jel, alig nőtt - relatíve - a táp terhelése.

    AB osztálynál - leegyszerűsítve - van egy 50-55% körüli nonstop nyugalmi áram, ami hővé disszipálódik és efölött ingadozik a maradék (legyen 50% egyszerűség kedvéért) táp-terhelés a bejövő jel függvényében. Magyarul, arányaiban sokkal jobban ráncigálja a tápot egy AB osztály végfok, ezt is rendesen el kell mindig látni táppal, mint az A osztályokat, csakhogy itt már volt lehetőség miből elvenni, meg is tették a gyártók: úgy voltak vele, hogy bizonyos pici időre elbírja a pufferkondi-blokk a terhelés-impulzusokat (nagy teljesítményigények), de hamar kiderült, hogy tartósan viszont nem. Na, ebből adódtak később a bajok, amikor a spórolás elért egy szintet, ami ezt kihozta.

    Nem nagy kunszt erősítőt gyártani, ami 1W vagy 5W körül szépen viselkedik, de nézzük meg a gyártó által ráírt névleges adatokon történő (max kivezérlés) viselkedést, mindjárt a világon valaha gyártott erősítők 80%-a kiesik (!!) és lehet polkorrekt voltam.

    D osztály pedig úgy cibálja a tápját, mint az állat. Amikor nincs jel, a nyugalmi árama picike, amikor pedig teljes kiverzérlésen üt be valami, a teljes teljesítmény-igénye megjelenik a tápon. A technológiai fejlődés és nagy hatásfok miatt ezeket nem szokták lineárral tápolni, egy pici D osztályú elektronikához is relatív nagy trafó és masszív kondiblokk dukálna, de tekintettel a nagy hatásfokra, jellemzően D osztályt szobahifiben nem 10W-okra készítenek. Hacsak nem nézzük a tv-kbe szerelt kis vackokat, mint "szobahifi" :) A gyártók élnek a D osztályú erősítőmodulok kompakt méretével, hűvősségével, hatékonyságával, így lazán 100-200+ Watt-okat (sőt..) építenek velük, úgy, hogy a táp oldalt szintén kapcsolóüzemmel oldják meg, szintén méret- és elektromos hatékonyság miatt.

    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

    Fentebbiek mentén tehát elmondható, hogy hifiben a legnagyobb kihívást az AB osztály jelenti, a táp miatt és a gyártók itt realizálható spórolása miatt. Semmi más miatt.

    Ha rendes táp van az AB osztály alatt, gyönyörűen zenél, így az osztálynak lényegében nem sok köze van ahhoz, hogy hogy szól valami szubjektíven. A klasszik régi AB osztályú hm vasak is zenélnek gyönyörűen, míg nincsenek táplimit közelébe hajtva, sztereóban jellemzően jók tudnak lenni (pláne ha a csicsa off-ban van, vagy saját, profi DSP van benne/mellette), többcsatornán is, ha nagyon magas érzékenységű hangszórókat hajtanak például, amihez elég pár Watt is, így nincs túlterhelve a tápjuk.

    (Ma meg már a legtöbb hm vas D-s).

    Vagy ha saját építés, és azt mondja az ember, hogy 5x100 Watt-hoz épít egy folyamatos 1kW képes tápot. Na ott sem lesz sok probléma az AB osztállyal, ha tudja az illető, hogy mi a trükkje, a gyártók mind tudják ezeket, de alulméreteznek, így lesz olcsóbb, mint a szomszédé.

    Műszakilag jól kivitelezett erősítőknél teljesen mindegy az osztály, legyen jó a táp, mert szarból nem lehet várat építeni.

    POKE 16017,44 ..... SYS 2077

Új hozzászólás Aktív témák