Új hozzászólás Aktív témák

  • Frawly

    veterán

    válasz Piftuka #31987 üzenetére

    Ezt a részt nem a te SSD-dre értettem, hanem általánosságban. Tegyük fel az SSD 550 megával másol másodpercentként és ennyivel is ír, mert átkötöd SATA2-es portról SATA3-asra és így már nem fogja limitálni a csatoló sávszélessége. Ezt alapból nem tudod kihasználni, hiszen ha HDD, ODD-ről, hálózatról másolsz rá, akkor a forrás sebessége bekorlátozza az átvitelt jóval alacsonyabb értékre, az SSD hiába tudná nagy ütemben fogadni az adatokat, ha a lassabb eszközökre várakozik, és ugyanez fordítva, ha az SSD tolná az adatokat a lassabb eszközöknek. Így csak akkor tudod ezt kihajtani, ha rendszer RAM-ból (benchmarkok így működnek), másik SSD-ről, vagy SSD-n belülről írsz, olvasol róla NAGY fájlokat szekvenciálisan, akkor semmi nem korlátoz, és az SSD ki tudja magát futni. Tehát az egész átlag felhasználásnál elméleti, ritkán előforduló szenárió. Ezt nem hajlandó érteni néhány ember, jön büszkélkedni, hogy milyen fasza NVMe-s SSD-t vett, 3800 MB/sec szekvenciális olvasás, 3300 MB/sec írás, még a screenshotot is bekeretezik ilyen antik aranyozott képkerettel. Persze kihajtani nem tudja, ha kicserélnénk neki egy SATA2-es SSD-re (max. ilyen 280 MB/sec átvitel), átlag felhasználásánál nem is venné észre az érzékelhető valós sebesség alapján. A gyártók persze trükkösen mindig a szekvenciális értéket tüntetik fel, azt sugallva, hogy fontos, ennek meg könnyű bedőlni. Főleg, ha még előtte nem használtál SSD-t.

    Ezt a videót linkeltem már párszor. Akinek nem jó az angolja, tekerjen 4:47-hez, ott elkezdi mutogatni a néni háttérben futó Feladatkezelőt, mikor nagy játékok töltenek be, és mutatják, hogy mindössze 4-20-170-200 MB/s történik az olvasás az SSD-ről, hiába tudna 3800 MB/sec-is olvasni szekvenciálisan, meg 1300 MB/sec-kel 4K randomban. Hasonló történik bootkor is. Nem véletlen, hogy SSD-ket összevető teszteken Win10-es bootidőnél mérnek 10 vs. 11 másodpercet friss telepítésű, meg 20 vs. 21 másodpercet rommá belakott rendszernél, magyarán az NVMe előnye elenyésző mértékben jön ki ilyenkor, már pedig ez tapasztalható átlagos felhasználásnál. Ilyenkor is ez a kicsi különbség nem a klasszikus átviteli értékek miatt van, hanem az NVMe-nek századannyi az access time-ja, meg megnövelték a kötegelt feldolgozásnál a lemezművelet várakozási sorát és párhuzamosan végrehajtható lemezműveletek számát (que). Ez kicsit javít is az eredményeken, de ilyen elenyésző gyakorlati előnyért erősen vitatható az a felár, amit az NVMe-sekért kérnek, meg az a szopás velük, hogy egy csomó régebbi lap nem kezeli őket normálisan, meg melegednek és extra hűtést igényelnek.

    Ráadásul NVMe-nél van egy alattomos csúsztatás is, amit PH-s tesztek is kimutatnak, lásd az Samsung 960-as SSD-ket tesztelő cikket. A trükk ott van, hogy ezek saját DDR3 RAM cache-el vannak felszerelve fizikai szinten. Így benchmarkok alatt látod ezt elképesztően káprázatos 3800/3300 MB/sec-es átvitelt, az ember nyála elcsöppen, de ha tartósan kínzod, mondjuk 100 GB-nyi lemezművelettel, akkor egy rövid idő után a RAM cache telítődik, és a történet beesik SATA3-as szintre, 500-600 MB/sec környékére, a NAND cellák nem bírnak többel menni. Ugyanígy visszaesik a sebesség, ha throttling lép fel túlzott melegedéskor. Tehát az egész csak odáig mutatvány, hogy ha szekvenciális műveletek végzel, de csak egy bizonyos mérethatárig, ez a kettős megszorítás meg lényegében az egészet elméletivé teszi átlag felhasználáskor, hiszen ilyenkor vagy nem történik szekvenciális művelet, vagy csak nagyon kevés, vagy történik, de akkor a forrás sebessége korlátoz, vagy a hatalmas adatmennyiség miatt telítődik a cache. Így jutunk el oda, hogy az egész lényegében marketingfogás, hacsak nem valami speciális felhasználással ki tudod hajtani, mondjuk videóvágás, vagy RAW képek editálása (amikor nagyobb mennyiségek íródnak ki egyes manipulációs műveletek között, de nem túl nagy terjedelmben).

    Erre még mindig azt mondja néhány ember, hogy ki tudja kerülni ezeket a korlátokat, mert mondjuk 2 NVMe-s SSD-je van, és mivel nolifer, ezért egész nap oda-vissza másol a kettő között, szigorúan ügyelve, hogy ne fogyjon ki a cache. Csak aztán rájönnek, hogy szépeket álmodtak, mikor megébreszti őket a párnacihára kifoly, kihűlt nyáltócsa, és látják, hogy az egész továbbra sem gyorsabb, mert a két gyors SSD betelíti a PCIe busz sávszélességét, és már egymást korlátozzák, nyomnák kifelé az adatot, de több nem fér ki a csövön.

    Vagy ugyanígy játéknál, az NVMe-s SSD tolná az adatokat a 1300 MB/sec-kel a procinak, de a CPU még mindig az előzőleg kapott adatokon rágódik a GPU-val együtt, nem tart ott, hogy kész van és tudná fogadni a következő adatpakkot.

Új hozzászólás Aktív témák