- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Microsoft Excel topic
- Crypto Trade
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Rendszergazda topic
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Proxmox VE
- Kapnak egy rakás reklámot a Roblox játékosai
- ArchiCAD és Artlantis topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
Pala
veterán
válasz Kephamos #398 üzenetére
szerintem ugyanakkorának, mint a negatív töltések. Mindegyik negatív töltés vonzza maga felé a pozitívat, a vele ellenkező sarokban lévő pedig ellensúlyozza ezt a vonzóhatást. Ahhoz, hogy se a sarkokon lévő negatív, se a középpontban lévő pozitív töltés ne mozduljon, szvsz a töltések mérőszámának egyeznie kell, remélem most nem mondok hülyeséget.
ui: az elektromos töltések közötti erőhatásokra úgy tudom, hogy ráilleszthetők a newton törvények.
[Szerkesztve] -
Pala
veterán
válasz Kephamos #400 üzenetére
azt sejtettem, hogy coulomb dolgai jönnek itt elő.
Coulomb törvénye hasonló, mint a gravitációs törvény...szerintem az előbbi logikai magyarázás útján kellene megpróbálni belevinni a képletbe a dolgokat, nem hiszem, hogy túl nehéz..
''mekkorának kell lennie egy pozitív töltésnek a négyzet középpontjában, hogy az erők kiegyenlítség egymást'' - nekem ebből az jött le, hogy a töltések nyugalomban vannak, tehát az eredő erő nulla...Newton harmadik törvénye (hatás-ellenhatás). Szerintem ezt egyszerűen szóban el lehet magyarázni.
[Szerkesztve] -
Pala
veterán
válasz Kephamos #404 üzenetére
Én sem tudok szakszerűen fogalmazni (ahhoz már túl régen foglalkoztam ilyenekkel), csak logikai úton próbálok következtetéseket levonni.
Érdesek a dolog ez a ''legalacsonyabb'' és ''legmagasabb'' hőmérséklet..a fizika mai állása szerint előbbi ugyebár a nulla Kelvin, utóbbi elvileg akármilyen magas lehet, nincsen felső határ.
Én arra vagyok kíváncsi, hogy vajon a hélium megfagyna-e abszolút nulla fokon? -
Silivrian
csendes tag
válasz Kephamos #406 üzenetére
Hopp, elrajzoltam.... az egyik F1 az F3
javítva: [link]
Coulomb-törvény alapján az erők így néznek ki: (a=négyzet oldala)
F1: k*Q^2/a^2
F2: k*Q^2/(a*gyök2)^2 (távolság=négyzet átlója)
F3: k*Q^2/a^2
F4: k*Q*q/([a*gyök2]/2)^2 (táv.=négyzet átlója/2)
Mivel a test nyugalomban van, így a rá ható erők eredője nulla. Így a F1+F2+F3+F4 vektori összege nulla.
Az F4-F2 hatásvonalába bontjuk komponenseire az F1-et és F3-at. F1 és F2 bezárt szöge 45°, így F1 erő F2 irányába eső komponense: F1*cos45°. Az F3 hasonlóan bontható komponensekre. Az F1 és F3 másik komponensei, melyek merőlegesek F2-re pont egyenlő nagyságúak, és ellentétes irányúak, így ''kiütik'' egymást.
Megmarad az F4 és a vele ellentétesen mutató, párhuzamos: F2; F1*cos45° és F3*cos45°
Ezeknek ki kell egyenlíteniük egymást, így
F4=F2+ F1*cos45° + F3*cos45°
Ebbe beírod a Coulomb-törvényből adódóakat, k-val osztasz, a^2-el szorzol, és csak q és Q ismeretlen marad. -
Mackósajt
senior tag
válasz Kephamos #433 üzenetére
Biztos, hogy ennek a feladatnak van értelme? Ha a jobboldali izének nincs töltése, akkor az alatta lévő rögzített töltés nem lesz rá hatással szvsz.
Ha feltételezzük, hogy a jobboldali izé is azonos töltéssel rendelkezik, mint a rögzített hogyhíjják, akkor nekem egy nagyon kis (mikrométer nagyságrendű) távolság jön ki így sacc per kábé. -
Mackósajt
senior tag
válasz Kephamos #441 üzenetére
Én is Coulomb törvényét használnám. Akkor most írjuk be ide:
F = Q1*Q2 / (4Pí epszilonnull r^2)
Ebből r = négyzetgyök(Q1*Q2 / (4Pí epszilonnull F))
Q1 = Q2 = 5 E-7 C
F = 0,01 kg x 9,81 m/s^2 = 0,0981 N
Epszilonnull = 8,854 E-12 C/Jm
Nekem ezzel 0,151 m jön ki. Elárulhatnád, hogy mi az a képtelen eredmény, ami neked kijött.
Nekem is jó tesz a gimnáziumi anyag ismétlése, úgyhogy várom azt is hol rontottam el esetleg. -
Forest_roby
őstag
válasz Kephamos #446 üzenetére
Hi!
Én most fogok majd elektromosságtanból vizsgázni. Hát sokba került, de megvettem Litz József - Fizika II című könyvét. Elég jó, tudom ajánlani, bár nem ezt kérdezted.
sok sikert a felkészüléshez!!
[Szerkesztve]-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D
-
Rive
veterán
válasz Kephamos #480 üzenetére
Jól érzékeled a gondot. Ahhoz, hogy egy egyenes mentén jelentkezzen a teljes kioltás, a hullámoknak az egyenesre eső pont(ok)ból kell kiindulniuk. Ilyenkor a sugarak kiindulási pontjaiban az amplitúdó szükségképpen nulla, azaz nem sugároznak. A két interferáló sugár csak matematikailag létezik.
Az IRL efféle összeállításoknál az energia tényleg a rendszer más részein keresendő. Pl. érdemes valahonnan előkeríteni és átnézni az antireflex-rétegek dolgait. Az energia ugye ezeknél is csupán átcsoportosul a visszatükröződő sugárból az átmenőbe.
[Szerkesztve]/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Forest_roby
őstag
válasz Kephamos #484 üzenetére
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest - ez van ráírva.
Egyébként én a Pécsi egyetem könyvesboltjában vettem. ( PTE TTK, régi Jannus - az Ifjúság úton, Pécsen )
Ez a legujabb ilyen jellegű könyv - igaz pécsi tanár írta, de ez nem ront az érdemein.
Szerintem ma magyarországon ez az egyik legjobb elektromosságtannal foglalkozó könyv ( nem mintha olyan nagyon sok lenne ).
Budo Ágoston féle jó lenne, de elavult régi mértékegységeket használ, meg még van egypár könyv, de mindegyiknek meg van a maga bajja. Nyilván ez se tökéletes - a tanár aki irta kémiával is foglalkozik/ot és van benne bőven direkt a kémiára kihegyezett elektromosságtan pédák is....
Egyébként már van scanner -em ( karácsony : ) ), bár most nincs itt, ha gondolod, tudok belőle........................-=Legyél Laza!=- __ ''Have you tried turning it off and on again?'' __ ''Is it definitely plugged in?'' /o\ :D:D
-
tütüke
tag
válasz Kephamos #526 üzenetére
* A főkvantumszám (n = 1, 2, 3,...) jelöli H' – J2-es része nélküli – sajátértékeit. A szám növekedése az elektron és a mag távolságát is jelzi, ezért azt mondjuk, hogy a különböző főkvantumszámhoz tartozó elektronok különböző elektronhéjon vannak.
* A mellékkvantumszám (l = 0, 1 ... n−1) (amit azimutális kvantumszám és pályakvantumszám néven is ismerünk) adja meg az állapot impulzusmomentumát az J2 = l(l+1) h/2π összefüggésen keresztül, ahol h a Planck-állandó. A kémiában ez nagyon fontos kvantumszám, mivel ez adja meg az atompálya alakját és erős hatással van a kémiai kötésekre és a kötésszögre. Az l=0,1,2,3,... pályákat rendre s,p,d,f,... pályáknak hívjuk.
* A mágneses kvantumszám (ml = −l, −l+1 ... 0 ... l−1, l) Jz=mlh/2π sajátértéke.
* A spinkvantumszámot (ms = −1/2 or +1/2) kísérletileg mutatta ki a spektroszkópia, elméletileg helyesen kezelni a relativisztikus kvantummechanika tudja, ahol a spin és pályamomentum összege a valódi megmaradó mennyiség, a teljes impulzusmomentum.
google a mi barátunk...Eljön majd az idő, mikor együtt alszik a bárány és a farkas. Igaz a bárány nem alszik majd valami jól.
-
tütüke
tag
válasz Kephamos #528 üzenetére
'' *A főkvantumszám (n = 1, 2, 3,...) jelöli H' – J2-es része nélküli – sajátértékeit. A szám növekedése az elektron és a mag távolságát is jelzi , ezért azt mondjuk, hogy a különböző főkvantumszámhoz tartozó elektronok különböző elektronhéjon vannak.
* A mellékkvantumszám (l = 0, 1 ... n−1) (amit azimutális kvantumszám és pályakvantumszám néven is ismerünk) adja meg az állapot impulzusmomentumát az J2 = l(l+1) h/2π összefüggésen keresztül, ahol h a Planck-állandó. A kémiában ez nagyon fontos kvantumszám, mivel ez adja meg az atompálya alakját és erős hatással van a kémiai kötésekre és a kötésszögre. Az l=0,1,2,3,... pályákat rendre s,p,d,f,... pályáknak hívjuk.
* A mágneses kvantumszám (ml = −l, −l+1 ... 0 ... l−1, l) Jz=mlh/2π sajátértéke.
* A spinkvantumszámot (ms = −1/2 or +1/2) kísérletileg mutatta ki a spektroszkópia, elméletileg helyesen kezelni a relativisztikus kvantummechanika tudja, ahol a spin és pályamomentum összege a valódi megmaradó mennyiség, a teljes impulzusmomentum.
google a mi barátunk...''
Nem tudom, hogy ezen mit nem értesz De ha érettségire készülsz, akkor a kémiakönyvedben jól le van irva. Tanulhatsz onnan is.Eljön majd az idő, mikor együtt alszik a bárány és a farkas. Igaz a bárány nem alszik majd valami jól.
-
luciferc
őstag
válasz Kephamos #609 üzenetére
Ha a helyzetvektor által súrolt területet A-val jelöljük, akkor a területi sebesség dA/dt lesz, semmi extra. Gondolom Kepler törvények vagy impulzusmomentum kapcsán jött elő. A területi sebesség kiszámolható r(t)v(t)/2 alakban (r(t) és v(t) vektorok). Ez egyrészt egy kis rajzból is könnyen belátható, másrészt következik az impulzusmomentum megmaradásának tételéből (na jó, a /2 az nem). Centrális erők esetén (vagyis pl bolygómozgás) pedig a területi sebesség állandó.
[ Szerkesztve ]
-
Tv
senior tag
válasz Kephamos #614 üzenetére
Csövi! Előre mondom, hogy nem 100%, hogy jó amit számoltam. Régen tanultam ezeket .
a. Egy elem belső ellenállása kb. 5 Ohm
b. Második esetben kb. 2,25-ször akkora teljesítményt vesz fel a fogyasztó, mint az első esetben.Szerintem kérdezz meg egy villamosmérnök hallgatót is, biztos fognak segíteni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen TV-t vegyek?
- Gördeszka topic
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Xbox Series X|S
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- BestBuy ruhás topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- További aktív témák...