- Linux - haladóknak
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Milyen NAS-t vegyek?
- Microsoft Excel topic
- Crypto Trade
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- MinDig TV
- Rendszergazda topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
ottkar
addikt
CA általában nem lesz hanem van,és vanni fog. Ez a jó minőségű optikákra vonatkozik. Gyenge minőségű optikáknál, főként műanyag lencsénél előfordulhat hogy megváltozik a műanyag szerkezete, és ezáltal a törésmutatója is ami már eredményezheti hogy a CA kontúr megvastagodik. Ugyanez állhat fenn üveglencsék ragasztott tagjaiban ahol a ragasztó törésmutatója változik meg, ami szintén minőségi probléma. Nem szeretem ezt a reklámot hogy ED lencsetagot tartalmaz az optika mert az bennem olyan érzetet kelt, hogy EDD meg felhasználó! Az optika minősége az árában benne van a gyártó tudja mennyire korrigált a terméke. A diagramok inkább mutatják a korrigálást, de az esetleges időbeni romlást már nem.Nem lámagyanús a kérdés mert sokan nem tudják ezeket pláne ha nem foglalkoztak a témával.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
Az feltétlenül téves hogy két azonos fókuszú optikától azt várod hogy egyforma legyen a CA-juk, mert üvegben tagszámban csoprtban és korrigáltságban is nagy kükönbság lehet köztük azonos márkát feltételezve. A CA törésmutató függő. Olyan előfordult már hogy egy optika valamelyik lencsetagja kicsavarodott, de az meg élességben ront leginkább, és ilyenkor zörög a rögzítetlen tag ha megrázod az optikát.Azért a lencsék fókusztávolságánál is van tűrés, nem századmilliméter pontosságúak azok sem. Nem gondolod hogy amelyiknél a CA kisebb az egy jobban korrigált optika CA-ra?
-
ottkar
addikt
"Úgy értem,hogy adott optikának nagyobb a CA-ja mint amit vártam tőle,sőt szvsz nagyobb,mint ami elvárható lenne..."
De ilyen nincs hogy elvárható lenne, vagy úgy sikerült CA-ra ahogy látod vagy a minőségromlás. Azért régebben is voltak jól sikerült és kevésbé sikerült optikák, de ez is viszonylagos mert melyik tulajdonságra jobb és melyikre kevésbé. Egy kómás objektív bizonyos felvételeknél szebb képet eredményez mint egy beretvaélesen rajzoló.
-
ottkar
addikt
válasz kbalazsa #2991 üzenetére
Nem csak záridőt hanem expoziciót,EV exposure value ha + értékre állítod több fényt enged az érzékelőre ha - ra akkor kevesebbet.A fentiekből az is következik hogy csak akkor lehet érdemben alkalmazni ha van elég fény.Van még egy eset amikor kell használni előfordul hogy amikor a fotós megveszi a gépet azt tapasztalja hogy alexponáltak a képek minden állásban ekkor a gép "bekalibrálása" érdekében ki kell korrigálni ezt a fénymérési hibát. Általában is be kell egy gépet állítani színre élességre kontrasztra.
-
ottkar
addikt
válasz ThufirHawat #2997 üzenetére
Az ISO emelés a filmes korszakban is meg volt. Neked kellett nagyobb ISO számú filmet venned.
-
ottkar
addikt
válasz runner 125 #3017 üzenetére
A Pana gyári előtétje a panához van direkt gyártva, illesztve.A DCR 250-et pedig felteszik bármelyik gépre. Nem biztos hogy egy adott géphez optikailag tökéletesen illeszkedik.Nekem volt a Pana 20-hoz eredeti tele feltét, tökéletesen illeszkedett az alapoptikához. A kettő együtt olyan képet adott mint egy többszázezer Ft-os nagytele. (az érzékelő képminősége kizárva.)
-
ottkar
addikt
Csak az illeszkedésre példának mondtam a Pana 20 tele előtétjét.Ezt az optika tubusra kivülről lehetett felcsavarni, akkora volt mint egy 300-as 2,8-as tele.Hurcolni nemigen lehetett a súlya is tekintélyes volt mert fémből és üvegből volt. Az FZ-k későbbi változataihoz már jóval kisebb tele feltét készült.A DCR képét elég jónak láttam, nem tudom már milyen gépen láttam.
-
ottkar
addikt
válasz ThufirHawat #3034 üzenetére
Az első sor nagyon jó!!!!!
Bár nekem van tintasugarasom úgye eszméletlenül drága egy Ilford tintás papír egy százas 10x15-ben. A tinta aranyárban detto. De amit sokan nem tudnak hogy a tinta vízes mert a kapillárisokban másképp beszáradna, ezért viszont ha rácseppen víz rögtön feloldódik, elfolyik, Ellenben a laborban vagy fotópapírra fotóeljárással vagy nyomdatechnikailag viszik fel a képet és ez vízálló.Az viszont igaz hogyha maximum dpi re állítom a gépet akkor jobb élesebb képet tudok csinálni mint a labor.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Sas madár #3033 üzenetére
Arra hogy ne végy túl drága nyomtatót mert nem igaz hogy azok arányosan jobb képet nyomtatnak, Én 16000-ért vettem két tintapatronnal nyomtatót és az pont jó alkalmakként. Csak minimum két tintapatronos nyomtatót végy, fekete+háromszínű, olyant amibe csak egy patron megy semmi szín alatt! 50000 Ft-os fotónyomtatónak nézten a képét tiszta lila volt. Tudod miért? A fekete+ háromszínű nyomtató sötétpirosat úgy csinál hogy a pirosba fekete pontokat tesz. A fotó nyomtatóban van sötétlila színű tinta, és úgy sötétíti a pirosat hogy ebböl tesz bele pontokat, ami ugyan jobban beleolvad a pirosba de ha túl sok a képen a sötétpiros akkor az egész kép elmegy a lila felé.
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3128 üzenetére
A fény is energia.Az érzékelődiódák sem bírják a végtelenségig. Aki sokáig a Napba néz megvakul, ott sem azért mert megsül a szem bármelyik szövete,Sok tranzisztor IC tönkremegy úgyhogy nem kap túlenergiát. Kristályrács szakadás következik be. Ha túl erős fényenergiát kap a kristályos szilicium nem evidens hogy elősegíti?
-
ottkar
addikt
8-as ND szűrő a legsötétebb. Az még egy teljes fénnyel világító Napra édeskevés. Mellesleg nem is arra készült. Hanem arra hogy az expoziciós időt a nyolcszorosára növelje. Nem véletlen hogy a naphoz alkalmas szűrő foncsorozva van. Én 12-es hegesztő üveggel csináltam képet az éppen jó.Ez is foncsoros, evidens
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3138 üzenetére
"a fény hőtartalma leginkább az infra tartományban van"
Már megbocsáss de ezt nagyon feladtad, le kell csapnom. Csak az infra tartomány nincs (teljesen) a fényben. A viccet félretéve a látható fény fizikai hatásai nem korlátozódnak a vörösre és környékére, sőt. Ugyanolyan koncentrációban az ibolya és azon túli még károsabb az emberi szervekre. De ez a nem élő (szervetlen ) anyagokra is érvényes.
A koncentrátor elemek az elosztást biztosítják hogy a napelem teljes felületére elosszák a fényt egyenletesen. A meginduló elektronok száma így lesz a legnagyobb.
-
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3141 üzenetére
"Úgy mellesleg megjegyezném, hogy egy nagy fényerejű, 50/1.8-as obival elég nehéz meggyújtani egy papírt"
Mellesleg én meg tudom is hogy miért. A fényképezőobjektív nem arra van kihegyezve hogy minél több fényt gyüjtsön össze hanem hogy elfogadható képet adjon elsősorban. Ezért kezdik a lencseátmérő hasznos értékig való lecsökkentésével. Az optikatagok csak csökkentik az átáramló fényt. Egy szóló nagyítónál ez nincs. Ott a szélekről érkező fény is bejátszik. Na most ez látszólag olyan mintha ketten vitatkoznánk csak, valójában itt ismeretek hangzanak el amiket vagy annak morzsáit bárki felcsipegetheti, ha van rá étvágya.
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3145 üzenetére
Azt azért hozzáteszem hogy a napba való totális belefényképezésnek azért nincs értelme mert nem készülhet segédeszköz nélkül elfogadható kép. Amikor a 12-es üveggel fényképeztem csak a nagyon fekete? kiugró napfolt volt látható a csipkézett finomabb árnyalatú tirádás nem .Ahhoz már erősebb üveg kellett volna. Meg hát neutrális üveg kellene nem zöld.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3148 üzenetére
Na látod én a kompaktot is tudatosan úgy tartom hogy a lencse ne a nap felé nézzen. Ha nem várható expozíció sapi fel! A gép soha nem himbálódzik a nyakamban, nincs is rajta a vállszíj. Mindíg készenléti táskából kapom elő, aztán zsuppsz vissza! Velencében láttam hogy a sópárás levegőben kandúr nyakában himbálódzott a gép nyelve a sópárát. Kirázott a hideg, pedig meleg volt! Vannak dolgok amiket automatikusan úgy csinálok ahogy mert tudom hogy úgy a jobb.
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3158 üzenetére
"A napelem nem csak a látható fényből képes feszültséget termelni,"
Na ezt nem írom alá! A félvezető felmelegedése akadályozza az elektronáramlást. Ez nem feltételezés. A legtöbb elektronikai eszközt nem azért kell hűteni hogy ne menjen tönkre a hőtől hanem hogy a hatásfokát a kivánt értéken lehessen tartani. Megnézném hogy egy forró nyári éjszakán mennyi áramot termel a napelem.
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3161 üzenetére
Biztos hogy többet lát mindkét irányban csak azt át is kell alakítani láthatóvá és ez a nagyobb feladat. El se hiszed hogy az ember szemének érzékelése is mennyivel tágabb mint amit valójában érzékel itt is az átalakítás képessége csökevényesedett el.Látom de nem észlelem, észlelem de nem látom. Hallottál olyanról hogy az Orr? A kutyák szaglása úgye magasan veri az átlagemberét. De vannak olyanok akik szaglása magasan kiemelkedik az átlagból. Én pld ilyen vagyok. Nekem az hogy a CO szagtalan gáz nem értelmezhető mert érzem hogy nem az.Szagtalan dolog valójában nem létezik, kérdezd meg a kutyát. csak a csökevényesség miatt az érzékelőképessége beszűkült az emberek óriási többségének.
-
-
ottkar
addikt
válasz Zozzant #3192 üzenetére
"nincs fedetlen az érzékelő, mert előtte van a rekesz ami kikapcsoláskor zár,"
Ez úgy néz ki hogy a zárlamellák adják a rekeszt is. Az olcsóbb gépeknél a filmeseknél volt már ilyen és digit kompaktoknál egypárnál is alkalmazták. A külön szóló blende sosem zár teljesen össze mert a lamellák olyan elrendezésűek hogy nem engedik.
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3200 üzenetére
1. Az üveg szűri az UV-t, az UV szűrő sokkal jobban szűri mert olyan üvegösszetételű.
2. Van lencsevédő üveg is jó drágáért, a párhuzamos csiszolt üveg tiszta változata drága.Ahhoz hogy UV-t szűrjünk kell sok UV különben nincs mit szűrni. 2000 m felett van sok UV ott is a filmesenél van szemmel jól látható hatás a digitnél kevésbé.
Mellesleg a szűrők árában a nagy tisztaságú párhuzamosra csiszolt üveg a legdrágább.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3215 üzenetére
A szférikus abberációt ( gömbi eltérést ) pont csak a lencsetag gömbtől való eltérésével lehet orvosolni. A lencsék felülete gömbszelet, az aszférikus lencsénél a közepe gömb és a széle felé laposodik. Mivel a szenzorok érzékenyebbek rá az igaz hogy itt nagyobb fontossága van mint a filmesnél de azért ott is hiba, és ismert volt mióta optikák vannak, nem most vezették be. Természetes hogy a lencsék hatnak egymásra ezért nem olyan pofonegyszerű a korigálás
-
ottkar
addikt
válasz werttzui #3220 üzenetére
"Elnyeli a szabadtéri felvételeket párássá illetve homályossá tevő ultraibolya sugarakat"
Az öreganyja térdkalácsát!!!!! Mi teszi párássá a levegőt? A pára!! H2O, víz! A tenger fölött pára szokott lenni! Mondhatta volna szebben kis lovag, életlenség, így ni hallja csak! Az UV sugarak életlenséget sem okoznak. Kettőből semmi!! Az UV sugarak megtévesztve a fénymérést túlexpozíciót okoznak de csak akkor ha sok van belőle. Márpedíg tengerszint közelében nincs sok.Még szerencse.Az ezüstbromid alapú film nagyon érzékeny volt az UV sugarakra ezért használták a szűrőt de csak magashegyekben. A szenzor kevésbé érzékeny és még egy szűrő is van sokszor elötte ezért itt kevésbé zavar be,
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3223 üzenetére
"Állítólag párás, ködös levegőben UV szűrővel egy hangyafingnyit tudunk szűrni a homályon. Kicsi "
Ez igaz, hangyafingnyit igen.A pára világos szemcsékből áll. Az UV-t a fénymérő nem méri csak a láthatót ezért ha a szemcsék között UV kóvályog az túlexponálja a közöket és tejfölösebb lesz a felvételen mint amit a szemmel látunk.Ezt enyhítheti a szűrő. De azért túldimenzionálni a jelentőségét nem szerencsés.A párásságot nem tünteti el, mint ahogy írják.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Hydra SR #3230 üzenetére
A vízpára kis gömbökből áll közöttük hézag van,a gömb eltéríti az UV sugarat az csak a közökben tud közlekedni. Az UV a közöket kiexponálja mert a gép fénymérése nem érzékeli.Nincs itt kétféle expozíció.Van a gömbök által visszavert fény közötte az UV amit az érzékelő lát csak.Ezért a filmnél ez sokkal jobban látszott. Ennél jobban már nem tudom kifejteni. A víz visszatükrözi az UV sugarat az infrát meg elnyeli. Ezért exponálódnak könnyebben túl a nagy vízeknél készített felvételek.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
Amikor magyarországon megjelent a színes negatív film a téjékoztatókban leírták hogy az odanőtt sárga szűrőt tessék a gépről levenni.Filmek sorba mentek be a előhívásra kép nem készülhetett róluk mert a negatívok kékek voltak (pozitívban sárga) méghozzá szűrőzhetetlenül. Az első év totál anyagi csőd volt az Ofotértekben.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Fujifilm X
- sziku69: Szólánc.
- Fallout 4
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Olasz autó topik (Fiat, Lancia, Alfa)
- Xbox Series X|S
- Okos Otthon / Smart Home
- Samsung Galaxy Z Flip5 - ami kint, az van bent
- További aktív témák...