Új hozzászólás Aktív témák

• #6051 Szten Márs nagyúr leeate #6050

  Új Válasz 2009-06-22 10:36:42 #6051

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Szten Márs

  nagyúr

  válasz leeate #6050 üzenetére

  No, akkor szerintem öntsünk tiszta vizet a pohárba, és nézzük meg, hoy valójában mi a helyzet.

  Először is való igaz, számít az, hogy mekkora a képérzékelő/film mérete, hogy ne számítana. A szenzorra/érzékelőre rajzolt szóródási körök szépen nyúlnak megfelé, ha nagyobb mértékű nagyítást kell végrehajtani, márpedig a kisebb szenzorral/filmmérettel dolgozunk, akkor ugyanakkora nyomathoz nagyobb mértékű nagyítást kell végrehajtani. De ennek a hatása elsősorban a mélységélesség csökkenése - a megnyúlt szóródási körök egy része kiesik a DOF fogalma által definiált méretből, de kb ennyi a helyzet, nem több.

  Számít az elemi pixelek nagysága, vagy ha úgy tetszik a pixelsűrűség is. Minél több képpont zsúfolódik azonos méretű érzékelőre, annál kisebbek lesznek az egyes képpontok, és ehhez hasonlóan minél kisebb érzékelőre zsúfolódik ugyanannyi képpont, annál kisebbek lesznek ezek a képpontok. Ennek két hatása lesz:
  - A kisebb képpontokból felépülő érzékelő dinamikája és zajszintje roszabb lesz (azonos fejlettségű adatkiolvasó/képfeldolgozó rendszert feltételezve). Egyszerűen azért mert időegység alatt a kisebb területű elemi érzékelőt kevesebb foton éri, így egy szabvány érzékenység eléréséhez nagyobb erősítést kell alkalmazni, a nagyobb erősítés pedig ront a jel/zaj arányon.
  - A kisebb képpontokból épülő érzékelő felbontásának kihasználásához jobb felbontóképességű objektív kell.

  Ez utóbbi miatt a mobilok/kompaktok 8-10 megapixeljein realizálódik jó esetben is feleennyi képpontnyi valós részletgazdagság, illetve csak realizálódna, mert az első pont miatti zajosodást igyekeznek a szoftverek elkenni, így ezt a névleges pixelszámnál eleve kevesebb részletet is gönyörűen szétmossák. Ez eddig mind nagyon jó, de mi a helyzet a digitális tükrösökkel?

  Egy másfeles croppos APS-C gép szenra durva kötzelítésben 16x24mm. A kisfilmes kocka ugye 24x36mm. Hát igen, mivel 1,5 a crop, ezért az átlóhossza 1,5x kisebb, területe pedig 2,25x. Ez viszont számunkra több dolgot is jelent. Nézzünk meg két gépet, legyen az mondjuk egy Nikon D3x meg egy Nikon D90. A D3x szenzora ugye 24x36mm, felbontása 24,5 MP, a D90 szenzora 2,25x kisebb, ám felbontása csak 12 MP - így pár százalék híján ugyanannyi pixel jut egy négyzetmiliméterre és ugyanakkorák az egyes elemi pixeleik. Ha mondjuk egy Canon EOS 5D mark II-t meg Canon EOS 40D-t nézünk a helyzet ugyanaz. Ha egy Sony A900-at nézünk, meg egy Sony A700-at, akkor szintén. A gyártók kihasználják azt, hogy a nagyobb szenzorméretre több pixelt zsúfolhatnak büntetlenül és meg is teszik. Ez számunkra azt jelenti, hogy ha nem elszállt, elmebeteg pixelszámú APS-C-s gépet veszünk, akkor ezekhez a fullframes gépekhez képest bizony nem lesz roszabb a pixelsűrűsége az érzékelőnknek, nem lesznek érezhetően kisebbek az elemi pixelek. Ezt már kompaktokról és mobilokról nem lehet elmondani, ott nem hogy pár százalékos különbségek vannak, a fullframes, vagy APS-C-s DSLR-ekhez képest, hanem nagyságrendi, brutális különbségek. A mobilok és kompaktok rossz képminőségéért ezek a felelősek, nem pedig a szóródási körök megnyúlása a nagyítás során.

  Másrészt meg van elmélet (amin már elcsúsztunk, mert nem teljesen azt mondja, amit hiszel, hogy mond) és van gyakorlat. A gyakorlat kipróbálható simán és szerintem sokan szivesen megejtik veled. Fogsz egy filmes tükörreflexest és egy digitálist, veszel mondjuk ISO100-as filmet, meg ISO 400-ast, meg ISO 800-ast és ISO 1600-ast, a 200 kihagyható ha nem akarsz annyi képkockát ellőni. Fogod magad, kidolgoztatsz egy kockát az ISO 100-ból mondjuk 20x30cm-ben, vagy akár nagyobban, A/3-hoz közelítő méretben (ez még célravezetőbb), ugyanezt megteszed az ISO 400-assal, ISO 800-assal és ISO 1600-assal. Lehetőleg ugyanarról a témáról ugyanolyan körülmények között készült felvétel legyen. Ugyanakkor ugyanarról a témáról ugyanilyen ISO beállítások mellett lőjj egy digitális tükörreflexessel is képet (nem árt, ha még az objketív is ugyanaz), szintén ISO 100-on, 400-on, 800-on, 1600-on és dolgoztasd ki ugyanakkora, minél nagyobb méretben. Így megvan a közvetlen, valós összehasonlítás. Ha csak tudod ejtsd meg. Meg fogsz lepődni, de nem kicsit, ezt garantálhatom. Minél nagyobb érzékenységen lőssz, annál durvább különbség lesz - a digitális javára.

  Szóval szép dolog hangoztatni, hogy igen, nekem filmes gépem van és nagyobb az érzékelőm (hopp, elnézést, filmem) mérete, mint egy APS-C gép érzékelője, csak épp a gyakorlatban nem lesz egy csöppet sem jobb, sőt, roszabb lesz.

  (Ez olyan, mint amikor a P4-es korszakban megvette valaki a 3000MHz-s Prescott magos szörnyűségét, 99%-ban játékra használta és hülyének nézte az AMD-seket, hogy szar 2000 MHz-s Venice magos s939-eseket vesznek - közben meg hiába a másfélszeres órajel az Intel oldalán, a célra igencsak a socket939-esek voltak jobbak. Te ugyanebbe a "nagyobb jobb és kész" hibába esel)

Új hozzászólás Aktív témák