-
IT café
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
tvamos
nagyúr
válasz fpeter84 #2658 üzenetére
Hat, neha benez az ember dolgokat. En is... Nem tudom, hogy aki a tutorialt irta, az mennyire szakember, vagy eppen megorult, hogy mukodik neki valami, es leirta. Mert mukodni, mukodik... valoszinuleg.
(#2655) Danex
Egy 5V-os tápról menne
Ez igy jo lehet. Arra akartam celozni, hogy ha bovitened, es felkerul tobb rele, akkor az Arduino LDO-ja nem fogja birni. De kulso taprol, az jo.[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
tvamos
nagyúr
válasz fpeter84 #2676 üzenetére
Nagyon régen (vagy 6-8 éve) próbáltam mega8-cal, az jól működött. Semmi gond nem volt vele. Mondjuk nem az Arduino frameworkkel. (A régi Arduinokon is mega8-cal volt a serial usb. Nem?) Én NTC hőmérsékletet küldtem pc-re, vcom-on. (Node assembly programot kellett írni.)
Szerintem már felesleges ezzel kinlodni. Vannak ebay-en (banggoodon) ezek a Pro Micro ATmega32U4 boardok. Olcsóbban nem nagyon megy máshogy sem."Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2705 üzenetére
Még egy se, csak most szeretnék belevágni az egész műfajba. Maplin-ben láttam először egy Uno személyében, gondolom ott nem gagyit árulnak.
Szóval van benne buck converter a tápnak, de a be- és kimenetre gondolom ne küldjek 12 voltot... Igen, készre szerelt áram korlátolt rgb led szalagokat szeretnék működtetni, színenként külön csatorna ha jól sejtem, szóval jól jönne úgy kb 30 csatorna, hogy könnyű dolgom legyen megtanulni a C++-t... -
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2710 üzenetére
Épp akartam írni mit fedeztem fel.
Ezzel már az Uno 6 csatornája is elég lehet.
A proci ha szóba került, az Arduino szoftvere nem tud véletlenül szimulálni? Futási sebességre esetleg? -
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2732 üzenetére
Őőő amatőr kérdés: az Unon az RX és TX portok nem adat közvetítésre valók?
Nem a TX-et kell befogni a címezhető szalag vezérlésére?Szeretnék egy starter kit-et, hisz a mostani elektronikai ismereteim egy óvodás szintjén vannak (nos, volt elektro tárgyam a gépész szakon, de csak fizikai szinten, ami nem is érdekelt), szeretnék megismerkedni azokkal az alkatrészekkel, amik a csomagban vannak.
Meg végigmenni a könyvben lévő projekteken.
Ha ezen átrágom magam, utána lehet csak egy ujjgyakorlat lesz összerakni amit szeretnék.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2737 üzenetére
Azt hiszem értem.
Viszont nagyon szimpatikus nekem ez a kezdő készlet, lehet akkor azt csinálom, hogy veszek mellé külön egy jobb felszereltségű vasat, hacsak nincs tipped véletlenül egy kezdő csomagra Due-val Uno helyett.
Nekem izgalmasnak tűnnek azok a jópofa kis tutorial-ok a sok kacattal. -
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2757 üzenetére
Még úgy se éri meg relézni a bemeneten, ha csak kapcsolónak kell? Teszem azt figyelni egy világító berendezés bekapcsolását. Ehhez mindegy, hogy lassú, vagy csattog. A drága meg relatív, mikor 4 db Schottky diódáért elkérnek több, mint egy fontot...
Ebay-en se filléresek sajnos.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2759 üzenetére
Ahhoz, hogy megértsem a lehúzó ellenállás létjogosultságát, ahhoz ismernem kéne a digitális áramkörök lelki világát? Hiába kutakodok a neten, még nem leltem kielégítő válaszra, hogy tényleg megértsem. A működése se nagyon érthető, hogy lehúzza a földre, mert az "közelebb" van, meg hasonló magyarázatok. Meg a high/low inverz mibenléte...
Ugyanez a feszültségosztónál: miért kell tovább vinni a földre a második ellenállással az áramot? Ahelyett, hogy csak az első ellenállásom volna meg utána az alacsonyabb feszültségű áramkör, amibe be akarok csatlakozni.
Vagyis a leágazást nem értem a földre, ahelyett, hogy egyetlen ellenállással menne tovább elágazás nélkül.Meg a projektekben sem értem, hogy miért kell a mindenféle speciális ellenállás és kapcsoló után lehúzó ellenállás ahelyett, hogy közvetlen az analóg bemenetre kötnénk az 5V-ot? Tehát 5V -> kapcsoló/szenzor -> bemenet. Ez így miért nem jó? Vagy ha az 5V-ot ha közvetlen rádugom a bemenetre? Mi azzal a baj? Azt hinném mér rajta egy 5V-ot az ADC, aztán mindenki örül.
Köszönöm!
[ Szerkesztve ]
-
gyapo11
őstag
válasz fpeter84 #2777 üzenetére
Mivel a kérdésben a feszosztó egy analóg input bemenetre megy, a lebegésnek itt nincs értelme. 0-5 V között lebeghet. Vagyis nem az a baj, hogy lebeg, hanem az, hogy ha nincs ellenállás a föld felé, akkor 5 V fölé mehet a bemeneten a feszültség.
Mielőtt valaki élesben próbálgatná érdemes bevetni valamelyik áramkör szimulátort, olcsóbban megmutatja a dolgokat.menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet
-
tvamos
nagyúr
válasz fpeter84 #2777 üzenetére
Nem kell... ha mondjuk veletlen generatort csinalsz...
(#2778) gyapo11 válasza fpeter84 (#2777) üzenetére
Ott a vedodioda, majdcsak megvedi.(#2776) fpeter84 válasza v2_rider (#2767) üzenetére
Nem tudom, hogy mit szeretsz azon a PIC-en, en inkabb egy Cortex M-et ajanlanek. Van Arduino is. Mondjuk a Teensy 3.2. Ha nem kell az Arduino, akkor ott vannak a STM32 Discovery board-ok. (En azt szeretem. Plane, ha ingyen kapom. )[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
v2_rider
tag
válasz fpeter84 #2776 üzenetére
Az 1000hz-el csak hasra ütés szerűen mondtam valamit. Lehet, hogy csak 500hz lesz. Realtime kell mindenképp, de nem kellene hosszan pufferelni. 1, de max 2 sec szerintem. Igazából maga a projekt egy injektor szinkronizáló lenne. Ez annyiból áll, hogy van egy 1-5V-os analog vákuum mérő szenzor, az menne az analog bemenetre. Viszont ez a vákuum elég gyorsan változik. Ennek a változásnak a "görbéjét" szeretném megjeleníteni. Ha mondjuk 1500-as motor fordulatszámmal számolunk, akkor az másodpercenként 25-ször rajzol meg egy fel és lefutási görbét. Tehát akár 1 másodpercenként lehetne törölni a puffert nyugodtan.
-
Teasüti
nagyúr
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2788 üzenetére
A konstansokat az Arduino.org learning szekciója szerint egy progmem flag-gel kell bélyegezni, hogy a flash-be kerüljenek és ránézésre elég bonyolult behívni a ram-ba futás közben.
Ezt megoldhatták volna intuitívabban is... De van egy eeprom is, az még érdekes lehet adatot tárolni, majd arra kíváncsi leszek. Remélem egyszerűbb használni az idevonatkozó library-vel, mint a flash olvasós függvényeket!Az ám! Ram-ot üríteni hogy lehet? Mármint megszabadulni az ideiglenes adatoktól.
Valamint van-e bármilyen szerepe a globális és helyi változóknak? [Globális ami a setup() előtt deklarált és lokális ami a loop()-ban?]
Gondolok itt pl arra, hogy a ciklusban létrehozott változók törlődnek a ciklus végén?
Köszönöm![ Szerkesztve ]
-
tvamos
nagyúr
válasz fpeter84 #2791 üzenetére
Nem győztél meg. Én inkább ajánlok egy STM32-t annak, aki nem ragaszkodik az Arduino frameworkhöz. Az ebay-en is van egy rakat Cortex M3 alapú panel.
Ebay-ről gombokért van dip konverter.
Azt nem tudom, hogy te mit, honnan szerzel be. Én azt tapasztaltam, ha nem tudok elsétálni a cuccért, mindegy, hogy a szomszéd faluból, vagy az EU-ból akárhonnan jön a cumó.Induktivitás mérésre én a Texas új Induktivitás / digitális konvertert próbáltam tavaly, azt nagyon egyszerű használni. Az MSP430-at is imádom.
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2791 üzenetére
Sokáig a PIC-eket használtam, de ma inkább az Arduinot használom.
A PIC kétségtelen előnye, hogy rengeteg féle típus van, rengeteg periféria készlettel. A DIP tokozás előnye a próbapanelok könnyű alkalmazhatósága.
További előnye, hogy a cég által gyártott programok és leírások koherens egységet alkotnak. A fordítók elég jók, de - amikor utoljára használtam - a komolyabbak fizetősek voltak. Nagy sorozatú ipari célra, szerintem is mindenképpen előnyös.
Ezzel szemben az Arduino nyílt rendszer, rengeteg programot találsz rá ingyen, de bizony elég gyakran meg kell nézni a forráskódot, hogy biztonságosan használd. A koherencia álom. Még a beépített ledek címe sem állandó.
Előnye, hogy nagyon sok kész hardvert, kiegészítő panelt is lehet hozzá olcsón venni ebay-en. PIC-re ez nem áll.
Ha a kész panelen (Pl. UNO) bejátszod a programot, akár legyártott nyákba is ültethetsz ugyanolyan csipet, és működik. Előny, hogy minden láb ki van vezetve dugdosható csatlakozóra. Minden rajta van, a táp IC-től kezdve (ez persze gyengus) soros, vagy USB csatlakozásig.
Érdemes az UNO helyett más lapokat használni.
STM32F103C8T6-ARM-STM32-Minimum-System-Development-Board-Module-For-Arduino (850 Ft). Használom, tetszik:
Core: ARM 32 Cortex-M3 CPU. 72MHz work frequency. 64K flash memory, 20K SRAM. 2.0-3.6V power, I/O.
Nagyobb méretben 1400 Ft.
STM32 ARM Cortex-M3 Leaflabs Leaf Maple Mini Module for Arduino 1200Ft.
Ha WiFi is számításba jöhet, akkor ESP8266 (ESP12-E). "It's running at 80MHz 64KBytes of instruction RAM 96KBytes of data RAM 64KBytes boot ROM"
ESP12-E (670 Ft) Hozzá lapka 80 Ft Picike, és nagyszerű :-)
NodeMcu Lua ESP8266 CH340G ESP-12E Wireless WIFI Internet Development Board (1100 Ft)
Kiegészítő panel NodeMcu-hoz egy csomó csatlakozással (Pl. több GND csatlakozás) 1200Ft
OTA WeMos D1 CH340 WiFi Development Board ESP-12E ESP8266 For Arduino IDE (UNO "szerű" panelon) 2000 Ft
Ha több minden kell, pl nem csak ADC hanem DAC is:
STM32F103ZET6 144-PIN Core Development Board For Arduino 2500-5000 Ft.
(Ezt még nem próbáltam, úton van. 2600-ért vettem, de mások 4500 körül adják. Remélem tényleg be is jön)
MCU: STM32F103ZET6 (144pin) Core work at up to 72M frequency 512KB Flash and 64KB RAM[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
fpeter84
senior tag
válasz fpeter84 #2825 üzenetére
Kipróbáltam, és az ArduinoDroid-on is ugyanúgy sikeres a fordítás - azt a döccenőt leszámítva, hogy az alap "Adafruit_NeoPixel-master" lib könyvtár elnevezésben nem tolerálta az "_" -t - kis FAQ turkálás után jöttem rá hogy ezért nem találja először a Adafruit_NeoPixel.h -t annak ellenére hogy a sketch-et megtalálta - de miután átneveztem a lib könyvtárat simán NeoPixel-re, pöccre fordította is ugyanúgy...
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2825 üzenetére
Erről volna szó.
Adafruit nem volt Prime szállítással... -
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2826 üzenetére
Na, masodik nekifutasra az Adafruit library eletre keltette. Megvolt a Hello World.
Szereztem gyorsan egz laptopot, a windows-os IDE gond nelkul leforditotta.
Probaltam konytar atnevezest is, a readme is irta mi kell neki.
De ugy se ment.Neztem a forraskodot, es meglepett, hogz assembly-ben van minden.
Ez az optimalizacio miatt kell, vagy magas nyelven eleve mukodeskeptelen lenne ez a szuk idozites?
Lehetseges egyaltalan mikroszekundumra kesleltetni C++ alatt?Assembly-t en biztos nem fogom tudni elsajatitani, viszont erdekelne a library-bol az a ket alapveto fuggveny, ami a ledeket frissiti. Semmi mas, csak ami megcimezi az egyiket, vagy az osszeset egyszerre.
Az effektezest magam keszitenem el, viszont ez a library lefoglalja a memoriat foloslegesen.
Meg keresgelek kicsit, hatha vannak alternativ WS2812 library-k is, az a minimalista verzio talan most mukodni fog.Koszonom a tamogatast!
[ Szerkesztve ]
-
krisztianAMG
senior tag
válasz fpeter84 #2849 üzenetére
Ez tökéletes! Egyelőre megteszi az ellenállás is áramkorlátnak.
A feszültséget pedig valami PWM-es motor driverrel lenne a legegyszerűbb szabályozni?Ha már rákérdeztél, egy szabályozható áramkorlátos tápot hogyan lehetne megvalósítani? Jó lenne már egy normál labortápot is összerakni.
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2864 üzenetére
5V pin-en van a ledsor, természetesen. Szóval 0,5A max. Az tetszik. A ledek elméletileg 480 mA-nél többet nem vesznek fel, de amúgy lecsavart fényerővel használom - különben kiégeti a szemem -, így elvileg nem kéne gondot okoznia. Úgy tudom az áramfelvétel arányos a (programozott) fényerővel.
Nem tudom miért szemetelt korábban, de holnap veszek egy 9V-os elemet az Uno-hoz. Azóta a monitorban csak nagyon ritkán fordul elő hiba, viszont a programfeltöltés gyakran hibával leáll, de második nekifutásra mindig jó. -
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2875 üzenetére
Ohh erre nem is gondoltam, hogy PWM esetén áramból is a maximumot veszi fel. Akkor kár is fényerővel kalkulálnom, 60mA-rel kell méreteznem ledenként.
Adafruit Neopixel oldala szerint lehet számolni az átlaggal is, ha jól értelmeztem. :S
Már úton van egy 15A-es buck konverter, de az majd a járművön fog kelleni.Veszek szerintem egy usb breakboard-ot, vagy mit, aztán addig usb töltőről fog üzemelni. :-)
-
fpeter84
senior tag
válasz fpeter84 #2883 üzenetére
Azt elfelejtettem a tápmodulhoz leírni, hogy a rajta lévő USB alj az dísz! Nincsen semmi sehová bekötve rajta - van egy marék ilyen modulom több beszerzésből, ránézésre egyformák - úgyhogy tényleg nem értem minek teték rá a kínaiak Szóval csak az 5.5-es DC tápcsatin lehet etetni... Az 5 és 3.3V ágakat is AMS1117-es fix feszstab adja, aminél a voltage input absolute max rating 15V - magyarán 12V fölé tényleg ne menjen ez se mert meg fog sülni idővel...
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2883 üzenetére
Usb kivezetés, breakout board. Mea culpa.
Bluetooth modulból melyik ajánlott?Illetve most ismerkedek az I2C adatbusszal, ehhez van esetleg vkinek egy jól bevált interface-e, ami nem shield?
Fizikailag akár légszerelve is össze lehet drótozni több eszközt az SDA/SDC portokra?
Jah és a lényeg: a WS2812 ledek vezérlése és UART (bluetooth kommunikáció) + I2C (szenzor adatok) + interrupt mennyire mission impossible?
A kódot még összerakom vhogy, csak hogy működni is tud a dolog?
A megszakítást csak számlálóként használnám, az se életbevágó probléma, ha addig nem számol, amíg a ledekre ír a program - tekintve, hogy addig kilövi a led library a megszakítást.A kacatokat köszönöm szépen, már megy is a kosárba!
[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2886 üzenetére
A BT csak számítógépes kommunikációra kell, nincs szükség master/slave csatornára.
Class 2 is elég belőle. Szal HC 5 és 6 megfelelő... Tele van vele az ebay, akkor ez pipa.I2C: első körben egy MPU 6050 gyro szenzor érdekel, de csak játszani. Ha működik a megszakítás (abs jeladót szeretném monitorozni), akkor nem lesz szükségem accelero-ra.
A lednél hogy érted azt, hogy az SPI levesz a hardver válláról?
WS2801 és 02 nem bit bang-gel működik?
Hmm, akkor talán utána kéne néznem az SPI-nek is, hogy miként lehet több eszközt használni róla.
Még az is lehet, hogy kevesebb porttal kijönnék 5 db ledszalag meghajtása esetén (mindegyik külön adattal természetesen).WS2812-nél én úgy tudom a 400 hz a PWM frekvencia. A komminukáció 400/800 Khz-en zajlik.
A másiknál a 20 KHz is PWM frekvenciát jelent.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2888 üzenetére
MPU 6050-nél én pl abszolút nem értem hogy kéne értelmezni a 6 tengelyes mérés kimenetét 3 darab értékkel, amit ad a DMP. Ha ezt elhelyezem egy koordinátarendszerben, akkor is csak egy vektort kapok 3 dimenzióban.
Amúgy nem értem miért jó a gyártónak a "discouragement policy", hogy nincs rendesen dokumentálva a DMP.
De mindegy is, nekem elég 1D a jármű gyorsulására, lassulására. Ezt váltaná ki az abs jeladó.
Lehetne vacakolni még dőlésszögekkel (motorról lesz szó amúgy), de nem én fogom újrafeltalálni az egykerekezés gátlót, vagy kanyar abs-t.Hardveresen lehet számolni mindkét megszakitót egymástól függetlenül?
SPI-nél akkor elméletileg nincs delay()?
I2C:
több eszköz összedrótozása akkor nem probléma?
Egy SI1145 fényérzékelőt viszont be szeretnék vetni.Az az asztal nagyon beteg!!
A hangot is a mikrokontroller dolgozza fel, vagy stream-elik az adatokat pc-ről?
Szeretnék hangérzékeny effekteket is majd.[ Szerkesztve ]
-
hermit
tag
válasz fpeter84 #2898 üzenetére
Azert kerdeztem mert ennel a [meganal], ill. ennel az [ethernet modulnal] ugy latom, hogy nem lehet oket egymasra pakolni, mert nem olyan a labkiosztasuk. Vagy ez nem gond, mert ossze is lehet kabelezni oket?
Nem akarok grafikusat, eleg a karakteres lcd.[ Szerkesztve ]
-
kmisi99
addikt
válasz fpeter84 #2918 üzenetére
Köszönöm a választ, akkor jó lesz nekem az olcsó verzió is. Igazából mivel a programozás és én nem vagyunk nagy barátok magát a programot letöltöm, szóval ez némileg limitál, hisz adott eszközre van írva a program. De akkor lehet belevágok, még kicsit méricskélem a dolgokat. De elég jó ábrám is van, szóval így szinte csak összedugni kell. [link]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2918 üzenetére
Ne is mondd, az időm 95%-a nettó szopórollerezés.
Ha már mikrokontroller...
Ti melyik irányba mennétek, ha a WS2812 többcsatornás vezérlése mellé meg kéne még oldani pár egyéb feladatot is, mint soros kommunikáció, input capture, alap I/O vezérlés?
Legyen két Uno I2C buszon összekötve master/slave módban? Ahol a slave egy amolyan koprocesszor szerepében kizárólag a ledekkel foglalkozik és a master-től kapja az utasításokat, miközben a master ráér foglalkozni minden mással.
Vagy legyen egy bika hardver, mint mondjuk a Due és az majd izomból megold mindent?Jelenleg az Uno a ledek renderelése közben épp elégséges sebességet produkál, a legizzasztóbb művelet (két függvény és a kettő közti átmenet /"képkocka") közben is megvan a 40 fps-em.
Persze ez csak szimuláció, 100 db virtuális leddel, egy csatornán... Azt még nem tudom mi lesz ebből, ha több független csatornát szeretnék renderelni.
Ha e mellé még extra feladatokat is szeretnék, akkor az azt jelenti, hogy 40 fps-nél 25 ms késleltetéssel számolhatok. Ezért filózok azon, hogy legyen koprocesszor.[ Szerkesztve ]
-
Teasüti
nagyúr
válasz fpeter84 #2974 üzenetére
Az igen, mea culpa!
Azért nem volt haszontalan éjszaka.
Uint32_t az nem double (integer)? Vagy 32 bites változó automatikusan float lesz?A táblázat viszont jól mutatja, hogy 32 biten ha van elég ram, akkor "double-t mindenkinek"!
A float szorzásban van vmi furcsaság. Ott lassúbb lenne órajel ciklusonként a Due, mint a Nano?
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2982 üzenetére
Benne van a bootloader. Az egyik sárga jumperrel tudod szabályozni, hogy reset után a bootloader bootolni akarjon, vagy átadja a vezérlést az általad betöltött programra.
Viszont programozni a soros porton kell, mert az USB csak táp.
GND-GND, Rx-PA9, Tx-PA10.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Janos250
őstag
válasz fpeter84 #2986 üzenetére
Megnéztem erő nagyítóval. Egyértelműen az utolsó van nekem.
Ahogy elnézem a micro USB OTG-ként van bekötve (ha nem keverem össze)
VCC, D+,D- átmegy a hátoldalra, ID, GND a földön
D+, D- ellenállásokhoz megy.[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
Új hozzászólás Aktív témák
- Hobby elektronika
- Norton védelmi programok (NAV & NIS & N360)
- Politika
- Faragott a Radeon RX 7700 XT árán az AMD
- World of Tanks - MMO
- LEGO klub
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Milyen alaplapot vegyek?
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- LG 34GS95QE-B: OLED paneles, ívelt gamer monitor
- További aktív témák...