Az utóbbi időben többször is arról szóltak a híradások, hogy kormányzati megrendelések során preferálják a nyílt forráskódú szoftvereket, illetve, hogy hozzáférést követelnek zárt programok forrásához. Ennek keretében adott például a Microsoft is a kínai kormánynak betekintési jogot a Windows forrásába. Thomas Reed most megjelent "At the Abyss: An Insider's History of the Cold War" című könyvében leírtak alapján nem is tűnnek annyira meglepőnek ezek az igények.
A szerző – aki atomfizikusként Teller Ede kollégája, és többek között Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt – arról ír, hogy a transzszibériai gázvezeték 1982-ben történt felrobbanása nem a véletlen, hanem a CIA műve lehetett. Miután ismert volt, hogy a szovjet hírszerzés jelentős energiát fordít az ipari kémkedésre, ezért a Nemzetbiztonsági Tanácsban megszületett a döntés arról, hogy direkt "felkínálnak" szoftvereket, amelyek azonban gondosan elhelyezett trójai programokat tartalmaztak. Így került a kissé "módosított" ipari folyamatvezérlő program a szovjetek kezébe és a gázvezetékhez is. A megfelelő időpontban azután a trójai komponens kétszeresére növelte a vezeték nyomását, amely robbanáshoz vezetett. A robbanás energiájára jellemző volt, hogy a USA légvédelmi parancsnoksága (NORAD) rakétaindításra, vagy nukleáris tesztre gyanakodott először a műholdészlelések alapján.
Az akció célja a Szovjetunió gyengítésére irányult; nem csak a közvetlen károkozással, de azzal is, hogy innentől kezdve nem lehettek biztosak abban, hogy az így "beszerzett" szoftverek és eszközök biztonságosak.
A Unix rendszer egyik szerzője, Ken Thompson írt még 1995-ben egy nagyon érdekes cikket erről a kérdésről, amelyben kifejti, hogy még a forráskód, sőt a fordításhoz szükséges eszközök birtokában sem lehetünk biztosak a rendszer biztonságáról, ugyanis hiába érintetlen a forráskód, ha a fordító fordítás közben helyezi el a trójai programot, sőt, elvileg akár a processzor is tartalmazhatja ezt. Azaz, mindig kell lenni egy olyan pontnak, amelyben meg kell bíznunk. Valószínűleg nem véletlen, hogy a kínai kormány nagy erőfeszítéseket tesz saját operációs rendszer és saját hardver platform kialakítására.
Ide illő érdekes történet, amelyet egy rendszergazda mesélt utólag: a 80-as COCOM-listás években a BME-n dolgozott és egy nap fontos emberek fontos mágnesszalagokat hoztak lemásolni, mivel csak ott volt megfelelő szalagos egység a művelethez. Hogy, hogy nem a másolás után ők is szereztek egy példányt, és meglepve tapasztalták, hogy az a Unix 7-es kiadását tartalmazza - a megjelenése után nem sokkal - orosz nyelvre lefordítva! A KFKI és a Videoton akkori dolgozói valószínűleg még számtalan hasonló esetről tudnának beszámolni, hiszen a KGST-ben egész iparágak épültek a nyugati technológia másolására.
Szigeti Szabolcs (BME IK ITSec csoport - IHM együttműködés)
