Az Egyesült Államok és az Európai Unió által elfogadott, a biztonságos adatcserét szavatoló „Safe Harbor” egyezmény nem felel meg az unió adatvédelmi előírásainak, mivel a vezető amerikai nemzetbiztonsági szolgálat, az NSA tömeges megfigyelést végezhetett – írja szakvéleményében Yves Bot, az Európai Unió Bíróságának (Court of Justice of the European Union – CJEU) főtanácsadója.
Bot véleménye azért különösen fontos, mivel a bíróság döntését egy eljárásban a tanácsadó véleménye alapvetően befolyásolja, a legtöbbször az ő álláspontja érvényesül. Márpedig folyik egy eljárás, és ha a bíróság is hasonló véleményen lesz, az megtorpedózhatja az adatvédelmi keretrendszert.
Per Írországban
A szóban forgó pert egy osztrák állampolgár, Maximillian Schrems indította Írországban, miután az ír adatvédelmi hatóság elutasította a panaszát. Schrems azzal érvelt, hogy szerinte az amerikaiak az európai adatvédelmi szabályokat megszegve jutnak hozzá európai polgárok adataihoz – példaként az NSA-t hozta fel (Edward Snowden kiszivárogtatásaira alapozva), illetve a Facebookot, akik Schrems megítélése szerint szintén jogtalanul juttatják el az Egyesült Államokba a felhasználók személyes adatait. Mivel az ír legfelsőbb bíróság nem tudott dönteni, ezért fordultak állásfoglalásért a törvényértelmezési célból fenntartott CJEU-hoz, melynek szakértője egyetért a panaszossal, és aki úgy véli, hogy a Safe Harbor nem alkalmas az uniós polgárok jogainak megvédésére.
Robban a bomba?
Ugyanakkor Yves Bot, kommentálva szakvéleményét és az első reakciókat, kifejtette azt is, hogy a Safe Harbor felszámolása nem azt jelentené, hogy leállna az EU és az USA közötti adatcsere, mivel ott, ahol személyes adatok mozognak (például a kommunikáció, szállodai szobafoglalás, pénzutalás stb.) a jelenleg érvényes uniós jog szerint megfelelően lehet szabályozni az adatáramlás feltételeit. Az egyezmény megszüntetése szerinte egyszerűen annyit jelentene, hogy az Európában is jelen lévő amerikai vállalatoknak a privilegizált adatkezelés kiiktatása után ugyanazoknak a követelményeknek kellene megfelelniük, mint helyi versenytársaiknak, illetve lehetetlenné válna, hogy segítsék az amerikai titkosszolgálatokat a tömeges megfigyelés folytatásában.
A jogász véleményére már reagált is a digitális technológiával foglalkozó vállalatok szövetsége, a Digital Europe, akik közölték, hogy jelenleg 4500 olyan vállalat van Európában, akik a Safe Harbor kereteit felhasználva adatokat küldenek az Egyesült Államokba. Amennyiben a bíróság osztja majd a tanácsadó véleményét, akkor az szerintük katasztrofális következménnyel járna e vállalatok működésére nézve.
