A szövetség szerint a közigazgatásban nem láthatók a nyílt szoftveres stratégia megvalósulása kapcsán várt eredmények, a közoktatásban komoly erőfeszítések szükségesek a káros monopolhelyzet feloldására. Az ODFA évértékelőjében kitér az Snowden-botrányra is, és azt javasolják, hogy a nyugat-európai példákat követve a magyar kormány is vizsgálja felül jelenlegi gyakorlatát.
Az ODFA Magyarország közli, hogy 2008-as megalakulásuk óta azon dolgoznak, hogy megismertessék a politikai döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel a nyílt dokumentumformátum (ODF) előnyeit és lehetőségeit. 2011-ben a kormány bejelentette, hogy megszünteti az évtizedes monopolhelyzetet a közigazgatásban és az oktatási szektorban, és egy kormányrendelet által egységesen kötelezővé tette a nyílt, szabványos formátumok, illetve a költséghatékony szoftverek használatát a közigazgatásban. Az ODFA magyar tagozata akkor jelezte aggályát, miszerint megfelelő szankciórendszerek nélkül a rendelet nem érheti el célját.
Nincsenek érzékelhető jelek
A szövetség úgy ítéli meg, hogy a tapasztalatok szerint a közigazgatásban a kormányrendelet megszületése óta nem történt számottevő változás a zárt és költséges megoldások beszerzése kapcsán. Ezért azzal a kéréssel fordultak az illetékes államtitkárhoz, hogy összegezze, hogy milyen mértékben nőtt a nyílt forráskódú irodai szoftverek alkalmazása, és mely intézmények hajtották végre vagy kezdték el az átállást. A kormányrendelet értelmében zárt megoldásokat csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében lehet választani. Az ODFA szeretné, ha nyilvánosan elérhető lenne, hogy a zárt megoldásokhoz ragaszkodó intézmények milyen műszaki vagy gazdasági szempontokkal indokolták nagy értékű szoftverbeszerzéseiket.
Aggályok
Az ODFA a közoktatásban is nagyobb fordulatra számított a korábban kitűzött célokhoz képest a 2013-as év során. Nem értik azt sem, hogy 2012-ben éppen a monopolhelyzetben lévő szoftvergyártóval kötött stratégiai megállapodást a Nemzeti Oktatási Portál „platformfüggetlen” megvalósításáról. A szövetség szerint ez ellentétes a kormányzati stratégiával. Ráadásul kérdéses, írják, hogy az amerikai szoftveróriás technológiájára építve lehetséges-e valóban platform-független megoldást létrehozni; az ODFA mindenesetre felajánlja szakmai támogatását a Közoktatási Portál tesztelése és nyílt szabványos bevizsgálása kapcsán.
Azt üdvözli az ODFA, hogy országgyűlési vizsgálóbizottság alakult az Edward Snowden által kirobbantott üggyel, azaz az Egyesült Államok kiterjedt titkos adatgyűjtési programjával kapcsolatban. A szövetség korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a megfigyelés, az adatok titkos gyűjtése nem lehetséges észrevétlenül nyílt forráskódú alkalmazások esetében. A nemzetbiztonsági és a gazdasági szempontok is azt indokolják, hogy hasonlóan a német és a francia kormány azonnali fellépéséhez, a magyar kormány is haladéktalanul vizsgálja felül a közigazgatási informatikai beszerzési és üzemeltetési gyakorlatot és az érintett gyártókkal az utóbbi években kötött stratégiai megállapodásait.
