A svéd kormány nemrég egy olyan törvényjavaslatot dolgozott ki, amely nem csupán a szerzői jogvédelem alá eső anyagok internetes közzétételét, hanem azok letöltését is büntetné. A skandináv ország igazságügyi minisztere szerint a törvénymódosításra azért van szükség, hogy az emberek megtanulják, mi legális és mi nem – írja az AFP.

A széles sávú hozzáférések számát tekintve az európai élbolyba tartozó Svédországban komoly problémát jelent a kalózkodás. A jelenség ellen aktívan küzdő hivatal, az Antipiratbyrån vezetője szerint az ország 9 millió lakosából legalább félmillió használ fájlcserélő szoftvereket filmek, zeneszámok és szoftverek illegális letöltésére vagy megosztására. Henrik Ponten állítja: évente nagyjából 15 millió példányra rúg az internetről jogtalanul lehúzott filmek száma. Az országban – teszi hozzá – egymillió lakosra 7000 lefülelt illegális tartalommegosztás jut évente, ez a szám pedig messze meghaladja az EU-átlagot, amely csupán 2000.

A számok azonban nem győztek meg mindenkit a törvénymódosítás szükségességéről. Három ellenzéki párt már előre jelezte: nem szavazzák meg május 25-én parlament elé kerülő javaslatot, nem hiszik ugyanis, hogy a letöltések büntetése jelentené a megoldást.

Felkorbácsolt indulatok

A törvény – ha elfogadják – július 1-jétől lépne hatályba, ám a kalózkodásellenes hivatal nem kívánt addig várni, és sikerült magára haragítania a közvéleményt azzal, hogy az elmúlt hetekben már a törvény szellemében csapott le cégekre és magánszemélyekre. A hivatal segítette például a rendőrséget abban a nagy vihart kavart rajtaütésben, melynek során a hatóság megrohamozta az ország legrégebbi internetszolgáltatójának, a Bahnhofnak az irodáit, hogy megszerezze a cég szerzői jogsértéssel gyanúsított szervereit. A berendezéseken a jelentések szerint 1800 digitalizált filmet, 5000 illegális szoftvermásolatot, valamint 450 ezer audiófájlt találtak.

Az eset szépséghibája, hogy – mint később kiderült – Pontenék egy ügynököt juttattak be a céghez, aki tevékeny részt vállalt az illegális anyagok feltöltésében a szolgáltató szervereire – a szervezet ezt követően értesítette a rendőrséget. A Bahnhof vezérigazgatója ezért boszorkányüldözésnek titulálta az ellenük folyó vizsgálatot, és perrel fenyegette meg az antikalóz hivatalt.

Az eset nem tett jót a szervezet hírnevének. Ponten – akit Svédország leginkább gyűlölt emberének választott az egyik helyi napilap – azóta fenyegető hívásokat kap, és hivatala virtuális és valós betörések célpontjává lett.