Internethasználat: nem tudatosak a közép-európaiak

Egyetlen vizsgált közép-európai országban sem jellemző az internethasználatra a tudatosság – ez is kiderül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének most publikált kutatásából.

A szakemberek azt vizsgálták összehasonlító módszerekkel, hogy Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában hogyan használja a felnőtt korú lakosság – elsősorban kommunikációs célra – az információs technológiákat.

A négy ország részvételével történt reprezentatív felmérés számos hasonlóságot, de lényeges különbségeket is feltárt az egyes államok lakosainak online kommunikációs szokásai kapcsán.

Hirdetés

Előbbire példa, hogy az internethasználatra egyetlen országban sem jellemző a tudatosság. Bár az emberek tisztában vannak a veszélyekkel, sem képzéssel, sem szűrőszoftverekkel nem védik magukat és családjukat, valamint nem sokat tesznek adataik védelme érdekében sem.

Pedig szükség lenne rá, hiszen például a közösségi médiafelületeket –elsősorban a Facebookot– előszeretettel használják mind a négy országban, különösen Magyarországon. Hazánkban kiemelkedőn magas a közösségi médiaplatformok közül a Facebook népszerűsége, és nálunk nincs olyan generációs szakadék a használat során, mint például Lengyelországban vagy Csehországban. A szakértők megállapítása szerint a Facebook a közbeszéd kiemelkedő jelentőségű fóruma Közép-Európában (is).

Bár gyakran használjuk a közösségi médiafelületeket, állapítják meg a jelentés készítői, mégis mi magyarok tartunk a leginkább attól (60.5 százalék), hogy az online kommunikáció negatív hatással lesz a személyes kapcsolatainkra. Ugyanez az érték Csehországban 50,7%, Lengyelországban 38,9%, Romániában pedig mindössze 29%.

Jelentős különbségek figyelhetők meg a régió országai között az információforrásokba vetett bizalom és a manipulációtól való félelem terén. A kutatás megállapítása szerint a magyarok túlnyomó többsége –hasonlóan a románokhoz– nem tart attól, hogy az online világ egyes szereplői manipulálják őket. Magyarországon a reklámozókkal (23%), Romániában pedig a politikusokkal (22,5%) szemben a legbizalmatlanabbak az emberek. Az internetet hazánkban naponta a felnőttek 54% használja hírfogyasztásra, ez az arány csak Lengyelországban magasabb (60% felett), míg Csehországban 44,6%, Romániában 42,3%.

Az ambivalens érzésekkel együtt is minden vizsgált országban egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint a digitális szolgáltatások és az online tevékenységek gyors ütemű fejlődése inkább lehetőséget jelent az egyén és a társadalom számára. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az idősebb generáció még mindig jóval kevésbe használja az internetet, mint a fiatalabbak, ez pedig nagy lehetőségeket rejt mind a négy ország állami és üzleti szférája számára.

„A kutatási eredmények rámutatnak az információs társadalom szereplőinek felelősségére. Az internetes vívmányokkal élni kívánó emberek maguk is jól látják ezeknek az eszközöknek a kockázatait, maguk is érzékelik kiszolgáltatottságukat, de a mindennapos egyéni használat során mégsem reagálnak megfelelően ezekre a kockázatokra. Ahol közösségi szintű veszélyeket azonosítunk, a szolgáltatók társadalmi felelősségére, annak hiányában pedig végső soron szabályozói megoldásokra kell építenünk” – fogalmazott Török Bernát, az Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények