Tavaly nyáron az IT café is beszámolt arról, hogy a Google győzelmével lezárult az a nagy per, melyben az Oracle szabadalomsértéssel vádolta az alperest a Java kapcsán. A bíróság a Java API (alkalmazásprogramozási felület) felhasználási módját is megvizsgálta, és kimondta, hogy az amerikai szerzői jogi törvény szerint a Google az Android fejlesztésénél az adott elemeket szabadon és ingyenesen használhatta fel. Az alapelv ugyanis az, hogy az API módszereket, technikákat tartalmaz, és ezekre nem vonatkozik a szerzői jog. A határozat szerint a Google összesen kilenc sort másolt le a Javából, ám a fejlesztés a sajátjuk, és egy, a szabványon és a szerzői jog által nem védett API-n alapuló önálló megoldással álltak elő, így az Oracle nem követelhet tőlük licencdíjat.

Az Oracle természetesen fellebbezett, és ebben az eljárásban váratlanul nehézsúlyú támogatói akadtak, ugyanis három vállat egy úgynevezett amicus curiae levelet nyújtott be a fellebbviteli bírósághoz. (Az említett levél egy intézmény az amerikai jogrendben, melynek keretében egy erős érdekérvényesítési képességgel rendelkező csoport vagy magánszemély levelet nyújt be a bíróságnak, amelyben kifejtik véleményüket az üggyel kapcsolatban, hogy könnyebbé tegyék a bíró ítélkezését és egyszersmind saját céljaik szerint befolyásolják az ügy kimenetelét.)

A levelet a Microsoft, az EMC és a NetApp jegyzik, és lényege röviden: amennyiben a fellebbviteli bíróság jóváhagyja a korábbi ítéletet, az végzetes következményekkel járhat, ugyanis – írják a „barátok” – „destabilizálná” a teljes szoftveripart. A levél egy korábbi Oracle-érv mellé áll, mely szerint nemcsak egy konkrét kódot védhet szerzői jog, hanem egy szoftver „struktúráját, sorrendjét és rendszerezését” (structure, sequence and organization – SSO). E logika szerint akkor is jogsértést követhet el valaki ha nem a konkrét kódelemeket másolja le, hanem a fenti szervező rendszert használja fel. Ugyanakkor indoklásuk nem kevéssé homályos, mivel azt nem állítják, hogy minden számítógépes program SSO-ja levédhető, erre külön ki is térnek, de állításuk szerint egy bizonyos pontot elérve „valamiféle” szerzői jogi védelemre szükség van, mert ha nem lesz ilyen védelem, annak roppant káros hatásai lennének a szoftveriparra.