Keith Curtis, aki 11 éven volt a Microsoft programozója, nemrég provokatív könyvet írt a szoftveripar jövőjéről. Az After the Software Wars (A szoftverháborúk után) címen publikált kötetében azt állítja, hogy a szabad szoftvereké lesz a jövő, és a közösségi közreműködésen alapuló fejlesztési modell idővel háttérbe szorítja a „zárt” fejlesztéseket. „Úgy gondolom, hogy a Microsoftnak reszeltek” – írja.
Curtis szerint a legtöbb, ma még sci-fibe illő elképzelés – például a vezető nélküli autó vagy az űrlift – megvalósítása a megfelelő szoftver hiányán bukik el, nem a rendelkezésre álló hardver teljesítményén. „A gyorsabb technikai fejlődés kulcsa a szabad szoftverek szélesebb körű használata. A szabad és zárt (vagy nem szabad) szoftver úgy viszonyul egymáshoz, mint a tudomány az alkímiához. A tudomány előtt volt az alkímia, melynek képviselői féltve őrizték a tudásukat azért, hogy ólomból aranyat csak ők állíthassanak elő. A sötét középkor akkor ért véget, amikor a tudást, a felfedezéseket mások is megismerhették és tovább gazdagíthatták” – írja Curtis. A nyílt forrású modell – állítja – ugyanezt valósítja meg a szoftverfejlesztésben.
Curtis 1993 és 2004 között dolgozott a Microsoftnál – írja a könyvet ismertető New York Times –, többek között a Windows, az Office és az MSN fejlesztésén, és végül azért hagyta ott a céget, mert az már nem tudott újdonsággal szolgálni számára. Ennek ellenére egy percet sem sajnál abból az időszakból, de ma már úgy gondolja, hogy a Microsoftnak hosszú távon befellegzett. „Imádtam ott dolgozni, rengeteget is tanultam, kerestem is valamennyi pénzt, és élveztem, hogy briliáns elmék társaságában dolgozhattam” – vallja visszatekintve.
Miután kilépett a Microsofttól, kipróbálta a Linuxot, ami teljesen átalakította a szoftverekről alkotott véleményét. Az azóta eltelt években aztán belemerült a szabad szoftveres világba, olvas, konferenciákra jár, forráskódokat böngész és eszmét cserél a közösség tagjaival.
A könyv a webes kiadással foglalkozó Lulu.com gondozásában jelent meg, és digitális formában 3,7, nyomtatott kiadásban pedig 15 dollárba kerül – igaz, az első ezer érdeklődő ingyen is letölthette. Tegnapig tizenegy darab fogyott a papíralapú kiadásból, ebből ötöt a szerző édesanyja vásárolt.
