Hirdetés

30 éves a Linux

Éppen 30 éve volt, hogy Linus Torvalds finn egyetemista elküldte szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett

Linux
[+]

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linuxszal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más, mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg.

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika, és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Linux
[+]

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott, mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz, és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

Linux
[+]

Ne félj linuxozni!

Ma már a Linux nem csak a tudományos világ játszótere. A Linux számos területre ideális választássá vált az elmúlt évtizedben. A szabad szoftveres filozófiából eredendően különféle igényeket más-más verziókkal, úgynevezett disztribúciókkal, azaz terjesztésekkel próbálják a fejlesztők lefedni. A terjesztéseket egy-egy külön fejlesztő csapat készítheti, akik meggyőződésüknek és a megcélzott alkalmazásnak megfelelően válogatják össze a szabad és nem szabad komponenseket. Vannak minimális rendszerigénnyel rendelkező rendszerek, amelyek akár egy régi Pentiumon III-on is futnak 64-256 MB memória társaságában (például: Puppy Linux, Tiny Core Linux). Más terjesztések a házimozi- (például: OpenELEC) vagy éppen a kiszolgáló képességeket helyezik előtérbe (Ubuntu Server). Ezeken a területeken a Linux igen jó pozícióban van, sokan használják – akár úgy is, hogy nem tudnak róla – mert sok ADSL router, TV és távolról elérhető kiszolgáló is Linux által hajtva teljesíti kéréseinket.

A Linux-világ legnépesebb családja a Debian terjesztés családfája – kezdőként jó, ha a Linux Mintnél maraduk: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/DebianFamilyTree1210.svg

A Linux Foundation ünnepi oldala.

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Linux

Cikkajánló:

Ismerkedj meg a Linuxszal, próbálj ki egyet:

A fenti bemutatók régebbi verziók telepítését mutatják be, de a telepítés előkészítése és menete manapság is hasonlóan zajlik. Érdemes az elérhető legújabb Linux Mint-et kipróbálni.

A legújabb verziók letölthetőek a következő hivatkozásokról, de előtte érdemes elolvasni a cikkeket, bemutatókat:

Linux Mint 20.2 Uma (LTS verzió)

A Linux Mint legújabb, Ubuntu 20.04 alapú kiadása. A verzió újdonságairól ezeken az oldalkon olvashat.

Támogatás 2025 áprilisáig.

Cinnamon (64 bit) letöltés

MATE (64 bit) letöltés

XFCE (64 bit) letöltés

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények