Virtuális, 3D-s tervezőirodát fejlesztenek magyar cégek

Hirdetés

A projektben résztvevők bejelentették, hogy a Kürt Zrt., a TÜV Rheinland Csoport és az Országos Kutatási és Szaktanácsadó Intézet Nonprofit Zrt. közös kutatási-fejlesztési projektet indított 2012 decemberében. A projekt várható eredményterméke egy virtuális tervezőiroda, amely 3D-s műszaki és humán modellezésre egyaránt alkalmas.

Kürt 3D

A kiemelkedő jelentőségűnek minősített informatikai projekt egyik célja egy műszaki fejlesztői környezet kialakítása, amely valós idejű együttműködést tesz lehetővé és bárhonnan elérhető. Ez a virtuális munkahely megoldja, hogy a világ legkülönbözőbb részein lévő mérnökök kiemelten biztonságos körülmények között dolgozhassanak együtt anélkül, hogy fizikailag egy helyen lennének.

Hogyan fog működni a jövő virtuális tervezőirodája?

 

Képzeljük el, hogy egy kaliforniai és egy londoni mérnök elhatározzák, hogy egy teljesen új típusú motor tervein fognak dolgozni. Floridában egy kongresszuson találkoztak egymással, és már ott megállapodtak abban, hogy az új motortípust egy online, többfelhasználós rendszerben fogják tervezni és verifikálni. Annak ellenére, hogy a két mérnök lakóhelye távol van egymástól, és 8 óra a két hely közötti időkülönbség, mégis úgy dolgoznak együtt, mintha egy tervezőirodában lennének – ami ez esetben virtuális.

Az online, többfelhasználós környezet szervere Budapesten van (erről ők mit sem tudnak), és a szerverkapacitást egy erre a feladatra specializálódott cégtől bérlik. Mindketten egy-egy PC-vel lépnek be a virtuális tervezőirodába (a szimulációs környezetbe) az interneten keresztül. A létrehozni kívánt motort nemcsak megtervezik, hanem a kinematikai és termodinamikai modellező rendszeren keresztül verifikálni is tudják a szabványoknak, műszaki elvárásoknak való megfelelést. A kialakuló konstrukció adataihoz csak a két mérnök fér hozzá, az adatokat a szolgáltató biztonságos adattárában tárolják. Az egyes alkatrészeket lokálisan is tervezhetik, de azokat bármikor beépíthetik a közös virtuális konstrukcióba.

Amikor a tervek elkészülnek, meghívnak egy Ausztráliában élő harmadik – a szénszálerősítésű anyagokból készült járművek tervezésére specializálódott – mérnököt, aki a kísérleti járműbe beépíti az új motortípust. Mivel a gépkocsit emberek fogják használni, a harmadik mérnök az általa tervezett utaskabint és a kezelőszervek terveit egy designer kollégájával tervezteti, aki pedig Párizsban működtet irodát. A francia formatervező a leendő jármű használhatóságát virtuális emberekkel próbálja ki.

A kész járműkonstrukció prototípusát egy svájci, prototípusok kivitelezésére szakosodott cég készíti el. A konstrukciós adatokat, illetve a szerelési utasításokat a virtuális tervezőirodától kapják meg a megfelelő jogosultságokkal. A prototípust előállító szakembereket a virtuális tervezőiroda virtuális bemutatótermében oktatják a tervező mérnökök és a designerek az elvégzendő munkákra (pl. a szerelési sorrendre). A konstrukció gyártási demonstrációja egy 3D-s sztereó látványterven történik.

Ezzel párhuzamosan egy bécsi reklámcégnél elkészülnek a táblagépes bemutatómodellek és -animációk, amelyeket egy kínai autógyártó társaság számára döntés-előkészítési céllal hoznak létre. A tervezés során folyamatos az ellenőrzés, így mire elkészülnek a gyártáshoz szükséges dokumentációk, az erre akkreditált ellenőrző szervezet kiadhatja a szükséges tanúsítványokat.

A maga nemében világújdonság

A közlemény leszögezi, hogy eddig a piacon csak olyan alkalmazások léteztek, amelyekben minden projekttag a munkája végtermékét osztotta meg a többiekkel, és a munkavégzést mindenki a saját elszigetelt munkaállomásán oldotta meg. A mostani fejlesztés ezzel szemben lehetővé teszi majd az online kooperációt, ami valós időben történő párhuzamos munkavégzést jelent egy mindenki számára elérhető virtuális szerverkörnyezetben.

A projekt másik célja a virtuális (szimulált) verifikáció. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben bármely munkadarabot meg lehet feleltetni a szükséges iparági előírásoknak, normáknak és szabványoknak, akár a termék tényleges előállítása és konkrét fizikai tesztje nélkül is. A résztvevők hangsúlyozzák, hogy számos olyan fejlesztési és tesztelési eset létezik, ami a valóságban fizikai vagy jogi akadályok miatt nem lenne kivitelezhető. Például egy luxus óceánjáró hajó töréstesztjét szerencsésebb virtuális környezetben kipróbálni, mint a valóságban, és lényegesen olcsóbb is. Az új rendszer segítségével bármilyen hétköznapi eszköz ergonómiája is modellezhetővé válik prototípusgyártás nélkül.

Felhasználási területek

Az elsősorban nemzetközi piacra szánt megoldás felhasználói lehetnek a csúcstechnológiai fejlesztésekben érintett globális vállalatok, azon belül például az autóipar, az elektronikai ipar vagy a repülőgépgyártás szereplői. A termék felhasználói körébe tartoznak továbbá azok a cégek, amelyek tanúsítással, termékek szabványi megfeleltetésével foglalkoznak, valamint azon gyártó cégek köre, akik a termékeikhez kapcsolódó teszteléseket nem tudják valós környezetben elvégezni.

A készülő rendszer infrastrukturális alapját a Kürt korábban kifejlesztett biztonságos cloud infrastruktúrája adja, a rendszer biztonságos üzemeltetését és az incidensek feltárását szintén a cég terméke, a valósidejű elemzésekre alkalmas logmenedzsment megoldás, a LogDrill biztosítja.

A közös munka, amelyet az Új Széchenyi Terven belül a Kutatás és Innovációs Alap is támogat több mint 550 millió forinttal, várhatóan 2014. év végén zárul.

Hirdetés

Azóta történt

  • John Carmack csatlakozott az Oculus Rift csapatához

    A játékipar egyik élő legendája nem hagyja ott az id Software-t, de a közeljövőben főleg a VR-sisak fejlesztésével lesz elfoglalva, mint az Oculus Rift technológiai igazgatója.

  • A SZTAKI-é az első 3D-s magyar honlap

    Az intézet munkatársai a webprogramozás alapjaira támaszkodva dolgoztak ki egy egyszerű technológiát a weboldalak háromdimenzióssá tételére.

  • Hungarikum lett a KÜRT adatmentése

    A Hungarikum Bizottság döntése alapján a „KÜRT Adatmentés” a listán egyetlen szellemi, műszaki megoldásként Magyarország legjelentősebb értékei közé tartozik, és így bekerült a Magyar Értéktárba.

  • Virtuális képernyő a levegőben

    A különleges szemüveg és kamera kombinációjával összeállított eszköz valószínűleg elsősorban speciális munkák elvégzésében segíthet.

Előzmények