Friss adatok szerint világszerte egyre csökken a levélszemetek aránya. A visszaesést nem csak a szűrőtechnikák javulása, hanem az amerikai spammerek "erőgyűjtése" is magyarázhatja.
A MessageLabs, az egyik vezető e-mail-biztonsági vállalat közzétette felmérését a spamek és vírusok trendjeiről. Eszerint az általa 2004 áprilisában átvizsgált 841,4 millió e-mail közül 77,8 millió tartalmazott vírust, és 568,9 millió volt spam. Eszerint világszinten átlagosan az összes e-mail 67 százaléka volt spam és 9,2 százalék tartalmazott valamilyen formában vírust.
Az elrémisztő számok ellenére a spamek aránya idén csökkenni kezdett. Az AOL, a világ legnagyobb internetszolgáltatója például a levélszemét arányának 27 százalékos csökkenését regisztrálta. A MessageLabs számításai szerint ha a tavalyi növekedési ütem folytatódott volna az idén is, mára a spamek aránya elérné a 80 százalékot. Ezzel szemben a májusi mérések szerint a világ e-mail forgalmának "csak" 53 százaléka levélszemét. Ez köszönhető egyrészről a szűrési technikák fejlődésének, másrészt annak, hogy a spammereknek fel kell készülniük az új jogszabályokra. - Elképzelhető, hogy a visszaesés átmeneti jellegű lesz, mert az amerikai "spamguruk" áthelyezik a tevékenységüket Kínába, Dél-Koreába, vagy néhány kelet-európai országba, ahol a szabályozás, és még inkább a törvények betartatása még laza - közölte a NAPI Gazdasággal Nemes Dániel, a filter:max Kft. stratégiai igazgatója. A spamek küldésének jogi szabályozása ugyan valamelyest érezteti a hatását, azonban látszik, hogy sem az egyesült államokbeli CAN-SPAM Act, sem az EU direktívája nem hozott teljes megoldást, továbbra is szükség van egyrészt a technikai védekezésre, másrészt a felhasználók óvatosságára - olvasható a MessagesLabs-et Magyarországon képviselő filter:max közleményében.
Az EU- és USA-beli szabályozás több ponton is eltér egymástól. Az amerikai szabályozás úgynevezett "opt-out" rendszerű, tehát a felhasználóknak reagálniuk kell a spamre annak érdekében, hogy ne kapjanak több ilyet. Az EU-ban ugyanakkor az egyéni felhasználóknak (és bizonyos tagállamokban a cégeknek is) előre kell engedélyezniük ("opt-in"), hogy kereskedelmi e-mailt küldjenek számukra. Mivel azonban a spamek túlnyomó többsége az Egyesült Államokból származik, az "opt-out" rendszer hatálya alá esik.
Annak ellenére, hogy számos szakértő teljesen hatástalannak tartja a Can-Spam törvényeket, konkrét adatok utalnak arra, hogy maguk a spammerek igenis figyelembe veszik a jogszabályokat - olvasható a közleményben. A New York Times nemrégiben készített interjút Alan Ralskyval, a közismerten "legelvetemültebb" spammerrel. Ebben Ralsky kijelentette, hogy a jövőben figyelembe veszi a vonatkozó új törvényeket, de nem áll le a nagy tömegű e-mail kiküldésével, csak éppen annak módját összehangolja a jogszabályokkal.
(*) Magyarországon jelentős növekedés várható. - Magyarországon a mérések szerint egyelőre dinamikusan növekszik a spamek aránya - állítja Nemes. A világon mindenhol megfigyelhető a trendek kiegyenlítődése, a spamekkel kevésbé ellátott területeken agresszív növekedés, máshol enyhe csökkenés figyelhető meg. Ráadásul a magyar spamek terjedésével a magyar nyelvre nem felkészített spamszűrők sokat hibáznak, ezért a hazai cégek és intézmények óvatosak a spamszűrő-beruházásokkal - mondta Nemes. Léteznek ugyanakkor a magyar környezetben kipróbált megoldások, tehát a technikai védekezésről itthon sem kell lemondani. Egy 100 fős vállalatnál ugyanis napi tíz spames "fejadag" mellett átlagos munkabér-költségekkel számolva napi 25-30 ezer, azaz évi 6-7 millió forint megy el feleslegesen csak azok törölgetésére, miközben egy megnyugtató megoldás bevezetési költsége egy ekkora cégnél legalább 800 ezer, de legfeljebb 1,5 millió forint - tette hozzá a filter:max szakértője.
