Nehezedik a Kínában jelen lévő nyugati internetes cégek helyzete

A kínai törvényhozás csütörtökön elfogadta az államtitkokról szóló törvény módosítását, s ennek következtében a jövőben mind az állami intézményeknek, mind a vállalatoknak jelentősen megnő a felelőssége az érzékeny információk védelmét illetően – igaz a törvénymódosítás meglehetősen homályosan fogalmazza meg az államtitok definícióját.

Az október elsejétől hatályos változások egyik legfontosabbja, hogy az internetes és távközlési cégeket az eddigeknél szorosabb együttműködésre kötelezik azokban az esetekben, ha a hatóságok államtitkok kiszivárgásának ügyében nyomoznak: amennyiben egy vállalat felfedezi, hogy hálózatain államtitoknak számító információkat tettek közzé, kötelesek ezt azonnal jelenteni, elérhetetlenné kell az adott tartalmakat tenniük, és meg kell őrizni azokat az adatokat, melyek nyomán a hatóság megtalálhatja a felelősöket.

A szigorítás feltehetően érint majd olyan, Kínában is jelen lévő cégeket, mint a Yahoo!, a Microsoft vagy a Cisco, akiket már eddig is elég sok támadás ért az amerikai képviselők részéről, hogy a cenzúrát elismerő és segítő tevékenységükkal támogatják a kínai kormány antidemokratikus törekvéseit.

A kínai vállalatok életében valószínűleg nem hoz nagy változást az új törvény, mivel az összes távközlési cég állami tulajdonban van, így ezek a cégek eddig is kénytelenek voltak a lehető legszorosabban együttműködni a rendvédelmi szervekkel. Ugyanakkor az „államtitok” meghatározásának körvonalazatlansága nyilvánvalóan lehetőséget adhat akár az eddigeknél széles körűbb és keményebb fellépésekre is (a törvény szerint az államtitok olyan információ, melynek felfedése kárt okozhat az országnak, a honvédelemtől kezdve a diplomácián át a gazdasági adatokig, a minősítést pedig a kormány megteheti bármilyen adattal kapcsolatban).

Az új szabályozás másik fontos eleme, hogy az eddigieknél jelentősen komolyabb biztonsági előírásokat szab meg a cégeknek, mivel az elmúlt évek tapasztalatai szerint az érzékeny információk döntő többsége az elégtelen védelem (titkosítás hiánya, a rendszerek, gépek tűzfal nélküli használata stb.) miatt kerülhetett fel az internetre.

Azóta történt

Előzmények