Kezdődik a doménforradalom

Holnap megnyílik a lehetőség a szabadon választható – ráadásul nem csak latin betűs – felsőszintű domének (gTLD) regisztrálására. Az internetes címeket felügyelő ICANN a végződések tavaly elhatározott felszabadítását az internet történetének egyik legjelentősebb változásának tartja, kritikusai szerint azonban az új rendszer megtöbbszörözi a visszaélésekre kínálkozó lehetőséget.

De miről is van szó? Felsőszintű doménnek azokat a végződéseket nevezzük, amelyet az internetes címekben többnyire az utolsó pont után találhatunk. Ilyen például a .com, .org, .gov vagy .museum (bár ide tartoznak, külön kategóriát alkotnak az országkódok, mint a Magyarországnak járó .hu). Ezeknek a végződéseknek a száma ma korlátozott. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN – többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve – hosszabb-rövidebb procedúrák után időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 22 regisztrálható.

A szervezet által tavaly nyáron elhatározott módosítás felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek – 64 karakter hosszúságig –, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. Holnaptól olyan domének lesznek regisztrálhatók, mint például .budapest, .tablet vagy .dunatv.

Peter Dengate Thrush, az ICANN igazgatótanácsának volt elnöke a BBC-nek azt mondta: a nevek felszabadítása régóta esedékes volt. „Ma senki sem tervezne egy olyan doménnévrendszert több milliárd felhasználó számára, amilyennel 1985-ban elindultunk” –fogalmazott.

Meg kell ugrani a szintet

Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollárra – vállalatok esetében akár 185 ezer dollárra – rúghat, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. Egy, a BBC által megkérdezett regisztrátor szerint a teljes procedúra költsége megközelítheti a félmillió dollárt is, a magasra tett belépési küszöb a végződésekkel üzletelő spekulánsok távol tartására is szolgál. Ugyanakkor több nonprofit szervezet jelezte: emiatt nem fogják tudni a csalók elől megszerezni a neveiket, és decemberben az ENSZ, az IMF és további 26 nemzetközi intézmény kérte a hozzájuk tartozó végződések védelmét az ICANN-tól.

Az új domének iránt nagy az érdeklődés, elsősorban a kiskereskedelemben és a pénzügyi szektorban érdekelt vállalatok aktívak. De jó néhány város – többek között New York és Berlin – lobbizott már évek óta saját doménért, most előttük is megnyílik a lehetőség. 2010 őszén egy budapesti domén bejegyzését célzó mozgalom is indult dotbud néven, de erről azóta nem lehetett hallani, weboldala sem elérhető már. Az egyes kérelmeket az ICANN egyedileg bírálja majd el; az azonos betűkombinációt igénylőknek és a védjegytulajdonosoknak pedig biztosítanak lehetőséget a vitarendezésre.

A gTLD-k felszabadítását az ICANN már 2008-ban elhatározta, az eredeti elképzelések szerint az új nevek regisztrációja már 2009 második negyedévében megindulhatott volna. Ám, mint hamar kiderült, a végződések liberalizációjának komplexitását a szervezet alábecsülte, és a felmerülő problémák és kérdések miatt sokkal hosszadalmasabb előkészítő munkára volt szükség, mint tervezték.

A regisztráció a mostani ütemterv szerint az eredeti céldátumhoz képest közel három év késéssel kezdődik meg, az újonnan regisztrált végződések pedig leghamarabb 2012 végén válhatnak elérhetővé az interneten.

Azóta történt

Előzmények