Péterfalvi Attila a fenti döntésről az adatvédelmi megbízottak konferenciájának megnyitóján számolt be – tudósított a bejelentésről az origo.hu.
Az adatvédelmi hatóság vezetője elmondta, hogy elkészítette a Google Street View szolgáltatásával kapcsolatos állásfoglalását, amelyet már postázott is a keresőcég magyar leányvállalatának. A NAIH vezetője szerint az adatvédelmi szabályok modernizálása biztosít Magyarországon környezetet a panorámaképes szolgáltatás bevezetésére. Péterfalvi elmondta, hogy a 2009-ben, amikor a Google először elindította volna a szolgáltatást, elődje, Jóri András adatvédelmi biztos még előírta a cégnek, hogy tegye lehetővé a lakosoknak, hogy akár előzetesen is megtiltsák házuk, portájuk fotózását. (Ugyanakkor azt is érdemes hozzátenni Péterfalvi Attila megjegyzéséhez, hogy Jóri András 2011-ben kiadott állásfoglalásában egy vizsgálat után már nem tartotta aggályosnak a fotózást – tiltani nem is tiltotta soha, a Google maga állt le a munkával a vizsgálat idejére –, ám előírta azokat a feltételeket a Google számára, melyeknek meg kell felelnie a magyar adatvédelmi törvények szerint.)
Frissítés:
Ahogy zárójeles megjegyzésünkben már utaltunk rá, Péterfalvi Attila kommentárja nem tükrözte hűen a múlt történéseit. Erre reagált közleményében Jóri András, volt adatvédelmi biztos is, aki a következőket írta:
Nem igaz, hogy most vált lehetővé a Google Street View működése Magyarországon
Dr. Jóri András az európai joggal ellentétesen felállított ún. „NAIH” elnökének mai sajtónyilatkozatára reagálva közli, hogy a Google Street View szolgáltatás működtetését soha nem akadályozta meg Magyarországon; ezzel ellentétben 2011-ben új jogértelmezéssel tette lehetővé a szolgáltatást, a nemzeti jog által megkívánt garanciák mellett. Dr. Jóri András reméli, hogy a „NAIH” az EU által folytatott vizsgálat árnyékában nem a közérdekkel szemben üzleti érdekeknek tett alaptalan engedményekkel kívánja stabilizálni helyzetét. Dr. Jóri András felszólítja a „NAIH”-ot és annak elnökét, hogy a továbbiakban tartózkodjon tevékenysége hamis bemutatásától.
Az adatvédelmi hatóság vezetője a főváros mellett számos más település – többek közt Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Szolnok és Veszprém – vezetőivel is konzultált, és mindenhonnan pozitív visszajelzést kapott. A Street View szolgáltatás indítását a Magyar Turizmus Zrt. mellett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége is támogatja. Péterfalvi az [origo]-nak elmondta, hogy a Google tájékoztatása szerint az arcok és rendszámok automatikus elhomályosítására a feldolgozás első lépésében sor kerül, ezért alapesetben nem sérülhet az emberek magánszférája.
Ám létezhetnek azonban olyan speciális esetek, amikor ennek ellenére mégis kéri valaki egy róla készült fotó eltávolítását. Ilyen lehet például az, ha valakinek a fotózás idején épp nyitva volt a kertkapuja, és a kamera mondjuk fürdőruhában rögzítette a lakókat. Bár arcuk ilyenkor nem látható, a helyszínből adódóan mégis azonosítható kilétük. Az ilyen érdeksérelmet okozó felvételeket a keresőcégnek elérhetetlenné kell tennie, a felhasználók egyedi képeltávolítási kéréseit pedig 5 munkanapon belül köteles feldolgozni az állásfoglalás értelmében.
A Google autói a tavalyi év első negyedévében már végigfotózták az országot, ám az akkori adatgyűjtés célja a Google Térkép pontosítása volt. A cég egyelőre vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az akkori fotókat felhasználja a magyarországi Street View-hoz is. Schuster Richárd, a Google kommunikációs menedzsere az [origo] kérdésére elmondta, hogy elképzelhető, hogy az ország egy részét újra kell fényképezni.
