A Google-t a leggyakrabban és legkeményebben a francia adatvédelmi hatóság vegzálja, ezt bizonyítja, hogy nemrég már elküldtek a vállalatnak egy 69 tételből álló kérdőívet, melyben arra voltak kíváncsiak, hogy az amerikai cég milyen módon bánik a felhasználók általuk megszerzett adatival. Erre kaptak ugyan választ, ám a hatóság (Commission Nationale de l’Informatique – CNIL) elégedetlen volt a Google reagálásával, így újabb kérdésekkel bővítették az eredeti dokumentumot, illetve a hiányosságok pótlására szólították fel őket (a korábbi levelet egyébként az után küldtek el, hogy a vállalat új adatvédelmi szabályokat léptetett életbe tavasszal).
Egyébként nem véletlen, hogy sok figyelmet kap a francia testület ilyetén tevékenysége, ugyanis az EU adatvédelmi ügyekben érintett független tanácsadói csoportja, az Article 29 Working Party bízta meg ezzel a CNIL-t, és ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az Európai Unió akciójáról van szó. Az új megkeresés szerint a CNIL 31 válasz esetében látja úgy, hogy a Google nem adott világos és kimerítő tájékoztatást, ezért ezekre újra rákérdeztek, és június 8-ai határidővel várják a hivatalos és kielégítő reagálást.
Szerintük átláthatatlan az adatkezelés
A francia hatóság levelében kifejtik: elfogadhatatlan az, hogy lehetetlen átlátni, hogy a Google milyen módon dolgozza fel a megszerzett személyes adatokat, emellett nem világos, hogy a különböző adattípusok között milyen kapcsolatokat építenek fel (vagyis képesek-e rá, illetve megteszik-e azt, hogy a személyeket azonosíthatóvá tevő módon rendezik el az információkat), illetve úgy látják, hogy a Google nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy felhasználóit kielégítő mértékben tájékoztatnia kell arról, hogy hogyan bánnak személyes adataikkal, ráadásul nem mondják meg, hogy ezeket az adatokat maximálisan mennyi ideig őrzik meg.
Egy másik fontos kifogás amiatt merült fel, hogy a Google az új adatvédelmi elvek bevezetésével párhuzamosan létrehozott egy automatikus adatmegosztási rendszert a különböző szolgáltatásai között, és ezt a CNIL jogilag aggályosnak találja. Arra is kíváncsiak, hogy a cég által alkalmazott opt-out mechanizmusnak milyen hatásai vannak. Végül pedig arra kérnek a korábbi, nem kielégítő válasz helyett egy részleteset, hogy mi a helyzet a „passzív felhasználókkal”, vagyis azokkal, akik egy harmadik fél oldalán tartózkodva találkoznak a Google szolgáltatásaival (reklámok, Google Analytics, a +1 gomb stb.), ugyanis őket külön védelem illeti meg.
A CNIL képviselői szerdán személyesen is találkoztak a Google vezetőivel, de nagyon úgy tűnik, hogy megbeszéléseik nem voltak eredményesek.
