Ejnye: össznépi tesztprogram manipuláció

A Futuremark (egykor MadOnion) nevű cég azért kényszerült erre a lépésre, mert mind az nVidia, mind az ATI cég meghajtói tartalmaznak "csalafintaságokat", amelyek kedvezőbb teljesítményt mutatnak annál, mint amennyit a kártyák valójában teljesíteni tudnak.

Az nVidia leginkább azokban - a jövő játékait szimuláló - módokban használta eddig a "sajátos módszert", amelyek leginkább megdolgoztatják az új grafikus chipek DirectX 9-es Pixel és Vertex Shader-egységeit. Így például az nVidia Detonator 43.51 és 44.03 a DirectX 9-es "Mother Nature" tesztben az égboltnak a kamera által nem látott, illetve mutatott, különösen teljesítményigényes részeit nem számolja ki és nem mutatja meg. Így természetesen az nVidia grafikus kártyái e tesztben gyorsabbak lehettek a konkurens ATI termékeinél.


Forrás: www.futuremark.com



Forrás: www.futuremark.com

A 330-as számú javító frissítés úgy változtatja meg a 3DMark 2003 programot, hogy az nVidia meghajtója ne tesztprogramként ismerje fel azt, hanem egy egyszerű alkalmazásként. A GeForce FX grafikus chipek így kényszerítve vannak arra, hogy a tesztek során minden képkockát és jelenetet kiszámoljanak. Élsimítás és anizotropikus szűrés nélkül a GeForce FX 5900 Ultra teljesítménye a Mother Nature teszben 37 kép/másodpercről 19 kép/másodpercre esik vissza. Ez mintegy 48 százalékos teljesítménycsökkenés! A Radeon 9800 Pro eredménye itt 34 kép/s.

A FutureMark szerint azonban jól megfigyelhető a "csalafintaság" abban az esetben is, amikor a kártyák Pixel és Vertex Shader-egységeit megdolgozó rész következik a tesztprogramban. Az nVidia meghajtója a GeForce FX-chipek számára kedvezőbb saját Shader-programokkal helyettesíti be a 3DMark 2003 hasonló részeit, ám a vizuális végeredmény megmarad. Az eredmény itt is megdöbbentő. A Vertex-Shader tesztben 17-ről 11-re csökken a másodpercenként megjelenített képek száma a frissítés feltelepítése után, míg a Pixel-Shader tesztben 48-ról 21 kép/s-ra. A Radeon 9800 Pro teljesítménye 18, illetve 48 kép/s a két tesztben. Érdekesség viszont, hogy az ATI-nál sem lehet minden "tiszta", ugyanis a kanadai cég termékei is közel 8 százalékos teljesítmény-visszaesést produkálnak a frissítés felinstallálása után.

A Pixel-Shader tesztben ráadásul az nVidia visszaveszi a színmélységet 16 bitre (a maximális a 32 bit), míg az ATI mindig 24 bites színmélységgel dolgozik. Természetesen a "manipulálások" nem újkeletűek. Mindig is voltak és mindig is lesznek (?), hiszen a cégek a tesztprogramokon elért eredményeket adják egyfajta "referenciaként" a termékeik mellé. A SiS és a Trident "gyanús dolgairól" már írtunk egy korábbi hírünkben, de nem árt tudni, hogy az AMD is több olyan úgynevezett patch-et adott ki, amelyek nagyobb teljesítményre sarkallták a processzorokat. Az indok az volt, hogy ezek nélkül a tesztprogramok nem használják ki a CPU-k egyes fontos képességeit.

Azóta történt