Az utóbbi hónapokban újra és újra azt hallhattuk, hogy az adatközpontok áramfogyasztása megtöbbszöröződik, az AI és a felhő rengeteg energiát visz el, és nincs is elég kapacitás. Míg a nagy cégek az atomenergiában látnák a megoldást, a kapacitásbővítés időigényes, néhány projekt pedig nem is a várakozások szerint halad. Így rövid távon az ágazat azzal szembesült, hogy egyre több fosszilis tüzelőanyagot használ.
A Reuters jelentése, amely erőművekre, hatóságokra és kutatókra, szakemberekre is támaszkodik, azt állítja, hogy meglepően nagy növekedés látható az AI és a felhő áramigényében, ezt pedig rövid távon fosszilis tüzelőanyagokkal, gyakran földgázzal vagy akár szénnel teljesítik. Ugyanis a megújuló projektek túl lassan haladnak, hogy ezt az iramot tartsák.
Hirdetés
A világ adatközpontjainak harmada az USA-ban van, ott a földgázra újabb erőműveket húznak fel, a régiek nyugdíjazását pedig elhalasztják az újabb és újabb adatközpontok miatt. Lengyelországban, Németországban és Malajziában a szén is előtérbe került.
A világ kormányai, a klímacélok és az ENSZ számára ez igen nagy akadály, hiszen a dekarbonizációs célokat így sem sikerült teljesíteni. Pedig a COP29 alkalmából az első Digitalization Day során 68 ország, köztük Kína is aláírta, hogy a digitalizáció környezeti hatásait korlátozni kell.
A jelentés kitér rá, hogy a cégek zöld vállalásai nem teljesülnek. A Meta, Microsoft, Amazon rendre hangzatos vállalásokat tesznek, zérós célokat tűznek ki, kreditekkel játszanak – de sokszor csak elhasználják a hálózatból azt a tiszta energiát, amit máshol is el lehetett volna fogyasztani, világítanak rá a szakemberek. Az atomerőművekkel kapcsolatos tervek és vállalások a szakemberek szerint bizonytalanok, de ha teljesülnek is, évekbe telnek.
A Meta szerint egyértelmű, hogy több megújuló energia kell a nagy kereslet miatt, ez viszont az erőműveken áll, hogyan elégítik ki a nagy igényt. Az Amazon jelezte, hogy továbbra is a megújulókba fektetnek, ott is, ahol a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik a szektor.
A Morgan Stanley azt mondja, hogy az adatközpontok az évtized végére annyi szén-dioxidot bocsájtanak majd ki, ami felér Oroszország éves értékeivel.
Sok szolgáltató most a földgázra szavaz (és újabb erőművekre, a régiek bezárásának elhalasztása mellett), a megújulókkal kapcsolatos vállalásaikon pedig lazítanak. Eközben példa nélküli áramigény-növekedésről beszélnek. Van olyan cég, amely az Amazon két adatközpontjának húz fel újabb földgáz-alapú üzemet, pedig 50 éve nem épített már ilyet. Többen úgy látják, hogy a földgáz a válasz az AI-ra és az adatközpontokra, mivel olcsóbb, megbízható és jobb, mint a szén. Nem látják tökéletes megoldásnak, de ilyen szerintük nincs is az adatközpontok áramigényére. Mindez a becslések szerint sokat ront majd az USA emissziós értékein is.
A MicKinsey a múlt hónapban az EU kapcsán is hasonló jövőképről számolt be az adatközpontok és az áramfogyasztás kapcsán, sok helyen Európában pedig szénre támaszkodnak az ilyen létesítmények. Míg a lengyeleknél is magas a szénhasználat aránya, addig Írország áramfogyasztásának több mint 20 százalékát már az adatközpontok teszik ki. Németországban pedig a Microsoft több milliárd eurós bővítése egy szénbánya mellett valósul meg. Arra nem válaszolt a cég, hogy a projekt épít-e szénre vagy sem. Malajziát is külön említik, ahol a cégek inkább földgázt és szenet használnak, mert a megújulók drágábbak.
