Lesz jövő?
De minden erőfeszítés kevésnek bizonyult. 2017 novemberében bejelentették, hogy a Hisense-nek eladták a maradék televíziós szekció 95 százalékát: 114 millió dollárért cserébe a kínai kirakatkonszern megkapta az eddigi technológiákat, gyártósorokat, a névhasználati jogot és még a szlogeneket is. Az persze jó kérdés, hogy ezek után mi lesz a Toshiba márkanévvel. Ott vannak ugye azok a cégek, akik az egyes régiókban már birtokolják a licencjogokat; velük a Hisense állítólag meg akar egyezni, de ha ez nem jön össze, akkor ugyanaz lesz a helyzet, mint például a Philips-szel vagy a Sharppal. E két nagy márka licencjogai más-más kézben vannak a világ különböző tájain, ennek köszönhetően az Észak-Amerikában a boltokba kerülő, a Funai által gyártott és forgalmazott Philips tévéknek közük sincs azokhoz a Philips tévékhez, amelyeket mindenhol máshol a TP Vision gyárt és forgalmaz. De említhetnénk akár a Sharpot is, amelynek észak-amerikai jogait pont a Hisense birtokolja. Az a Hisense, amelyet éppen most akar beperelni a Sharp új tulajdonosa, a Foxconn, szerintük ugyanis az USA-ban boltokba kerülő nívótlan készülékeikkel lejáratják a Sharp márkát.
[+]
A kínai cégekre egyébként is jellemző, hogy nincsenek nagyon tekintettel a dicső múltra, a TCL például egy belépőszintű, olcsó branddé degradálta az egykor szebb napokat látott Thomsont, úgyhogy simán benne van a pakliban, hogy ez vár a Toshibára is. Pláne, hogy a Hisense az utóbbi időben rengeteg energiát fordított imázsépítésre, és az is tény, hogy a konszern rendelkezik kifejezetten innovatív megoldásokkal, vagyis a Hisense már rég nem egy a sok, olcsó gagyival támadó kínai vállalat közül, hanem egy saját karakterrel és koncepcióval, valamint egyedi termékekkel is rendelkező, komoly piaci résztvevő. Nem úgy tűnik, mintha olyan nagy szükségük lehetne egy olyan márkára, amely velük épp ellentétes utat járt be, és az elmúlt években szisztematikusan leépítette önmagát. Ez utóbbi állítás egyébként kicsit sem túlzás, ugyanis a Toshiba piaci részesedése 2008-ban még 6,4 százalék volt, 2017-re pedig kimutathatatlanná vált, hiszen mindössze bő félmillió darab készüléket tudtak eladni egész évben.
Még az is elképzelhető, hogy pusztán a japánok technológiai fejlesztéseire volt szükségük. Egyrészt ugyebár ott a már említett 8K kijelző, másrészt pedig a Hisense régebben komoly fantáziát látott a szemüveg nélküli 3D-ben, volt saját megjelenítőjük is, ezen a téren pedig a Toshiba ugyebár nagyon jó eredményeket ért el korábban. Amikor bejelentették az akvizíciót, akkor a még létező Toshiba Image Solution vezetője, Koji Murasawa azt állította, hogy nagy változást nem hoz életükbe a felvásárlás. Úgy vélte, hogy a kutatóközpont marad Japánban, és ők új tulajdonos alatt, de folytatják a munkát. Hozzátette azt is, hogy 2018 márciusában jönnek az új televíziók, amelyek majd mindenkit meggyőznek arról, hogy a Toshiba névnek nem csak múltja, hanem jelene is van. Nos a március eljött, de az új tévéknek egyelőre se híre, se hamva...
elefant
