Javítás és visszavásárlás

Javíthatatlan törvényhozás

Ha a javítást választjuk, akkor erre tizenöt nap áll a szerviz rendelkezésére. Sajnos ezt a törvény úgy fogalmazza meg, hogy a kereskedőnek „törekednie kell” e határidő betartására – amit a kereskedők persze úgy fordítanak le, hogy gyakorlatilag megszűnt a javítási határidő. Megnyugtatásul: erről szó sincs. A törvényben ugyanis az is szerepel, hogy a javítást a vevőnek okozott indokolatlan kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A gyakorlatban ez – kiegészítve a „törekvéssel” – azt jelenti, hogy ha a szerviz ki is csúszik a határidőből, de erről értesíti a vevőt, és megfelelő indokkal alátámasztja a késedelmet, az még elfogadható teljesítés.

Szinte soronként törvényellenes
Több sebből vérző javítási feltételek egy vidéki
számítástechnikai kereskedőcég és szerviz honlapján.

A szervizek ma már nem kötelesek cserekészüléket adni, az ezt szabályozó passzusok teljes egészében kikerültek a fogyasztói törvényekből (így a javítási határidő sem növekszik automatikusan 30 napra cserekészülék biztosítása esetén, mint régebben). Viszont az említett „indokolatlan kellemetlenség” kiküszöbölésére a szerviz saját hatáskörében mégis felajánlhat ilyesmit.

Csak a csoda tart három napig

Úgyszintén a fogyasztói törvények korábbi verzióiból maradhatott meg emlékezetünkben a 3 napos visszavásárlás intézménye. Sajnos ez is már csak emlék, hiszen a hatályos törvényekben ilyet nem találunk. Szerencsére a legtöbb kereskedő – talán szintén nosztalgiából – hajlandó rá, hogy sértetlen csomagolás esetén visszavegye az árucikket, azonban ez ma már csakis a kereskedő jóindulatán múlik.

Mégis van azonban jelentősége a 3 napnak minden jótállással rendelkező termék esetében. Ha ugyanis ez idő alatt hibásodik meg egy eszköz, akkor a cserére vonatkozó igényünkkor a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a szerinti aránytalan többletköltségre, hanem köteles új készülékre cserélni a kifogásolt darabot.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!