- Az Apple iPadOS-t is megrendszabályozza az EU
- Milyen routert?
- Súlyos adatvédelmi botrányba kerülhet a ChatGPT az EU-ban
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Az USA nem akarja visszafogni Kína növekedését
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Mikrotik routerek
- Milyen NAS-t vegyek?
- Aliexpress tapasztalatok
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
Ott két órási probléma volt, az egyik a hővédő technológia, amit használtak. Mert hát a szilikát téglás megoldás nem vált be, lévén a téglák megfelelő rögzítését nehéz megoldani, ellenben a karbantartásuk effektíve egyáltalán nem automatizálható, vagyis brutális mennyiségű munkaóra volt kézzel végignézni és szükség esetén cserélni / pótolni a sérült vagy elveszett téglákat. Arról már nem is beszélve, hogy vízszigetelő anyaggal kellett minden út előtt feltölteni őket - kézzel. ( erről bővebben itt ).
Bármelyik másik megoldást használják (akár a 'heat sink' (~hőelvezetés), akár az ablatív, elégő hővédelmet), az űrhajó karbantartása egyszerűbb és olcsóbb lett volna. A szilikát téglás megoldás új volt, és papíron illetve a laborban jól nézett ki - az életben egy horror volt (amúgy a szovjeteknek is a saját űrrepülőgépüknél). Mondjuk elég érdekes, hogy az USAF az X-37B esetében dettó maradt a szilikát téglás megoldásnál. Bár ott kicsit mások az igények...
A SpaceX-nél az első fokozatnál nincs hővédő pajzs (illetve egy hővédő hab van a hajtóművek között, de állítólag az még csak meg se pörkölődött visszatérésnél). A második fokozatnál lesz - ha eljutnak oda, hogy a 2. fokozatot is visszaszerezzék.
A másik gondja az STS-nek amúgy pedig az SSME hajtómű karbantartása volt, amely eredetileg úgy nézett volna ki, hogy kb. 10 utanként szerelik ki, közben szinte egyes út után kiszerelték, darabjaira szedték, stb.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.