- Linux kezdőknek
- Mozilla Thunderbird
- Windows 11
- Van, ahol már törvényben védik az agyhullámainkat
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Már azelőtt szoftvert írnak a chipekhez, hogy elindulna a gyártás
- Alternatív kriptopénzek, altcoinok bányászata
- Rendszergazda topic
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
Ott két órási probléma volt, az egyik a hővédő technológia, amit használtak. Mert hát a szilikát téglás megoldás nem vált be, lévén a téglák megfelelő rögzítését nehéz megoldani, ellenben a karbantartásuk effektíve egyáltalán nem automatizálható, vagyis brutális mennyiségű munkaóra volt kézzel végignézni és szükség esetén cserélni / pótolni a sérült vagy elveszett téglákat. Arról már nem is beszélve, hogy vízszigetelő anyaggal kellett minden út előtt feltölteni őket - kézzel. ( erről bővebben itt ).
Bármelyik másik megoldást használják (akár a 'heat sink' (~hőelvezetés), akár az ablatív, elégő hővédelmet), az űrhajó karbantartása egyszerűbb és olcsóbb lett volna. A szilikát téglás megoldás új volt, és papíron illetve a laborban jól nézett ki - az életben egy horror volt (amúgy a szovjeteknek is a saját űrrepülőgépüknél). Mondjuk elég érdekes, hogy az USAF az X-37B esetében dettó maradt a szilikát téglás megoldásnál. Bár ott kicsit mások az igények...
A SpaceX-nél az első fokozatnál nincs hővédő pajzs (illetve egy hővédő hab van a hajtóművek között, de állítólag az még csak meg se pörkölődött visszatérésnél). A második fokozatnál lesz - ha eljutnak oda, hogy a 2. fokozatot is visszaszerezzék.
A másik gondja az STS-nek amúgy pedig az SSME hajtómű karbantartása volt, amely eredetileg úgy nézett volna ki, hogy kb. 10 utanként szerelik ki, közben szinte egyes út után kiszerelték, darabjaira szedték, stb.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Semmi rendkívüli, érdekel a téma, és olvasgatom a netet, leegyszerűsítve tehát google skill.
Nagyon ráérő, angollal jól boldoguló embereknek ajánlom a NasaSpaceFlight.com fórumát, sok-sok szakember ír oda (oké, az IQ60 trollok is előferdülnek), szóval rengeteget tanulhat az ember ott.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Nem egészen, egy kísérleti platform, amelynek a fő célja, hogy egyfelől sok Delta-V-je van (a Delta-V azt jelenti, hogy mennyit tudod megváltoztatni a keringési pályádat, nagyon rossz, de érthető analógiával a hatótávolságot jelenti), így össze-vissza lehet a pályáját változtatni, például hogy megvizsgáljon, vagy adott esetben akár tönkretegyen / megsemmisítsen célpontokat az űrben. Másfelől pedig újrahasznosítható, így visszahozhat az űrből dolgokat, például tönkrement ellenséges műholdakat vizsgálat céljából.
Hivatalosan az újrahasznosíthatóságot is tesztelik rajta, fel lett hozva példának a szilikát hővédő pajzs, nos, az X-37B-n eddig nem láttunk levált vagy sérült téglát, szóval lehet, hogy valami új megoldást kísérleteztek ki, amit a jövőbeni űrrepülőgépeknél fel lehetne használni.
Az, hogy űrfegyvernek használják azért nem igazán ésszerű, mert ehhez olcsóbb és könnyebb megoldások vannak, egy "kamikaze" nano-műhold (cubesat) például senki figyelmét nem hívná fel magára, hiszen több száz kering most is a Föld körül, és most már ott tartunk, hogy évente szintén százas nagyságrenddel bocsátunk fel.
Egy 3U méretű cubesat, amit diákok építenek éppenSzóval erre a célra az X-37B nem ideális.
Amire ideális az kémtevékenység, illetve mivel visszatér, ezért olyan kísérletek, amelyeknél jó dolog, ha vissza tud hozni valamit a világűrből, illetve újrafelhasználható. Ilyen szempontból hasznos a hiperszonikus visszatérő robbanófejek vizsgálatára is. A legújabb trend a ballisztikus rakéták terén az, hogy a robbanófejek nem ballisztikus pályán térnek vissza, hanem egy manőverező mini-űrrepülőgépként térnek vissza a légkörbe. Ennek a lényege, hogy a mostani rakétavédelmi rendszerek alapvetően "hagyományos" robbanófejek ellen vannak kitalálva, amelyek viszonylag kevés manővert tesznek meg visszatéréskor, így előre ki lehet számolni, hogy hol lesznek 1-2 perc múlva, és oda lehet indítani egy elfogó rakétát.
A hagyományos ballisztikus rakéták elleni védekezés alapverziója, a rakéta pályáját követik, és a végfázisban egy elfogó rakétát indítanak, amely egy előre kiszámolt pont felé repül, majd elpusztítja a beérkező robbanófejetNa most a manőverező visszatérő egység nem így viselkedik, hanem különféle manővereket hajt végre, véletlenszerűen, így elfogni a hagyományos rakétavédelmi rendszerek segítségével ha nem is lehetetlen, de pár nagyságrenddel nehezebb. Ilyen harci fejeken kísérleteznek az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak is.
A Falcon HTV-2 kísérleti jármű pályája, a lényeg, hogy irányítható marad a visszatérési fázisban végig, és jelentősen képes a pályáját megváltoztatniNa most ezt lehet egy keringési pályáról visszatérő járművel is tesztelni, tehát mellékesen erre is képes az X-37B.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tigerclaw
nagyúr
Remélem egy idő után arra is gondolnak majd, hogy amit már egyszer felvittek megfelelően magas pályára, az maradjon ott és nyersanyagként, alkatrészként építőanyagnak, építőelemnek szolgálhasson később. Persze ehhez már a tervezéskor úgy kell gondolkodni, hogy miután feljut újrahasznosítható legyen fent. Persze most még messze vagyunk attól, hogy a Hold felszínén, vagy inkább a felszín alatt épüljön egy ember lakta bázis, de ahhoz jól jönne majd mindenféle nyersanyag, alkatrész, építőelem és egyszerűbb eljuttatni oda, ha már eleve pályán van sok sok tonnányi cucc.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
válasz
Tigerclaw
#10
üzenetére
Erre vonatkozólag még nem láttam terveket, de amúgy igen, jó lenne, ha így lenne, de nem lesz, legalábbis belátható időn belül.
Most még az olcsóság, élettartam és a kis tömeg a meghatározó tényező. Már az is valami, hogy a LEO pályára csak úgy vihet fel amerikai hordozórakéta terhet, ha megvan a terv a deorbitálásra. Ami jól hangzik, de a MEO (pl. GPS) és a GEO (kommunikációs műholdak) pályákon nincs ilyen. Kineveznek egy pályamagasságot / síkot "graveyard orbit"-nak, és annyi a terv, hogy majd oda "száműzik" a már életük végén lévő műholdakat.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
DithenS
senior tag
Pedig az űrsikló program nagyon jó volt.A hubblet nem is szerelték azóta mert nincs mivel.De igazából a két baleset is betett neki mert veszélyesnek tartották.
Persze utólag kiderült hogy a NASA vezetősége hibázott és ők a felelősök.Mert sokan tudták hogy a rakéta szigetelő darabja eltalálta az űrsikló szárnyát ezért kérték hogy műholdról fotózzák le amit a fejesek elutasítottak.Aztán leszállásnál is hibáztak mert az érzékelők észlelték hogy forró hő bejutott a szárnyba aztán inaktìvvá is váltak egymás után amit ők szimpla műszaki hibának jegyesztek fel,azaz az érzékelők romlottak el,egymás után.Csak azért ìrtam le mert a drágaságuk után a biztonságot hozták fel a nasa főnökeik mindig ami pont ő miattuk történtek meg.Amúgy igen drága volt az űrsikló,de nem csak arra volt jó hogy embereket felvigyen aztán lezuhanjon a földre. -
A hubblet nem is szerelték azóta mert nincs mivel.
Tedd hozzá, hogy az utolsó Hubble javító-misszió nagyságrendileg egy milliárd dollárba került, és a korábbiak sem voltak olcsók. Szóval abból a pénzből akár egy újabb, modernebb űrtávcsövet is elindíthattak volna. A Hubble esetében az első javító misszió "must have" volt, mert a hibás tükörfókusz miatt a HST használhatatlan volt effektíve - tehát azt megadom. Viszont a később következők első sorban élettartam-hosszabbítás miatt kellettek, és ha őszinték akarunk lenni, akkor akár azokból kijöhetett volna egy másik, modernebb, újabb űrteleszkóp, amely kedvezőbb pályára áll. A HST azért van LEO pályán, mert így javítható. A JWST ugyebár a Nap-Föld L2-re kerül, ahol a Föld árnyékolja a Nap fényét - jelentősen javítva a műhold érzékenységét. Javítani így nem lehet, ellenben sokkal érzékenyebbre lehet csinálni.
Az HST űrbéli javítása egyfelől tapasztalat (űrbéli javítás és űrséta gyakorlati alkalmazása), másfelől presztízs (meg tudjuk csinálni - más még soha nem csinált ilyet), harmadrészt szólt csak arról, amit folyton hangoztatnak vele kapcsolatban, hogy hát a HST mennyire hasznos, és érdemes életben tartani a kissé már őszülő űrteleszkópot.
De igazából a két baleset is betett neki mert veszélyesnek tartották.
Eleve rossz volt a koncepció sajnos. Az STS-nek eredetileg mindenek előtt egy olcsó űrbéli feljutásnak kellett volna lennie. Ez pedig kismillió okból nem valósult meg. Kezdve a NASA és az NRO (USAF) nézetkülönbségei a méretek terén, a NASA szigorú ragaszkodása az LH2/LOX üzemanyaghoz, az egymással vetélkedő NASA központok igényeinek kielégítése, stb...
Ha valóban olcsó lett volna, nem bukik el. Élnék a gyanúval, hogy még pár baleset ellenére sem. Azonban nem volt olcsó, főleg a már említett sérülékeny hővédő pajzs és az SSME hajtóművek karbantartás igénye miatt. De fel lehetne sorolni a szétfragmentált üzemeltetési infrastruktúrát is (mi a logika abban, hogy a leszállt űrsiklót kétszer is át kell szállítani a következő indítása előtt?).
Anno az X-33 / Venture Star program keretében pont ezért akartak egy valóban olcsó megoldást kidolgozni, ahol előre megszabták az igényeket és a lehetőséget, és meghúzták azokat a vonalakat, ahol lehet költségeket csökkenteni (fémes 'heat sink' hővédelem, a felszállás és a visszatérés egy helyen van, az indítás előtti felkészítés az indítóálláson történik, egy síneken futó hangár alatt, és nem kell a komplett indítóplatformot elvinni az indítóállásra az összeszerelt járművel együtt, stb.).
Sajnos az STS legfájdalmasabb hozadéka az, hogy alapból elkaszált minden komolyabb innovációt, ami kicsit is kiforratlan technológiára épül, mert annyira rettegnek a NASA-nál (és a felügyelő politikai szerveknél) a kudarctól. Ez pedig belehajszolja aztán olyan rémálomszerű programokba őket, mint az Orion / SLS, amely egy Apollo 2.0 / Saturn V. 2.0 rendszer. Mert az már egyszer bizonyított...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Hűdejó lesz, mert:
-A Marshall és a Johnson Space Center is kapott kellően komoly feladatot (tervezés / építés / üzemeltetés), mert hát e nélkül az űrközpontok működése felesleges (ezért kap agyvérzést a NASA fele attól, hogy kiszervezzék a feladatokat külsős cégeknek, mint a SpaceX, OrbitalATK vagy a Boeing - mert a saját munkájukat féltik).
-Az SLS-re 2011 és 2015 között eltapsoltak 7,7 milliárd dollárt, előtte az Ares I.-re 4,4 milliárdot. Az SLS költsége 2023-ig hozzávetőleg 20 milliárd dollár lesz (csak a 2011 utániakat számolva), ebben három tesztindítás van. Ez jó sok pénz a beszállítóknak és a NASA űrközpontoknak.
-A második SLS tesztindítás, hogy már valami haszna is legyen, egy Jupiter-programot támogat, az Europa Multiple-Flyby Mission-t.
-Az Orion űrkapszula effektíve nem lesz sokkal többre képes, mint a Dragon V2, de legalább kicsivel nagyobb annál. Mellékzönge, hogy az Orion / SLS párosnak a mai napig nincs pontos feladata. Az első útja 2023-ban egy Apollo-8 szerű Hold-megkerülés lesz, amely a tesztelést tűzte ki célul. Lesz továbbá egy 2026-ra datált Föld-közeli Aszteroida-látogatás, amelynél még nem tudni, pontosan mit fognak csinálni, milyen aszteroidát látogatnak meg. Éééésss ennyi. 2016-ban nincs több SLS / Orion indítás tervben, csak ez a kettő. Felhívnám a figyelmet a 3 éves szünetre a két indítás között. Ez azért van, mert nincs költségvetési támogatás az ezen túli tervekre. Márpedig ha egy Hold-leszállást vagy Mars-utat terveznének 2026 után, annak munkálatait lassan meg kellene kezdeni. Ám nincs rá pénz az emberes űrkutatásra szánt költségvetésben (amelyet első sorban az ISS és annak kiszolgálása költ el).
Más szóval megismétlődik az STS program rémálma, mikor a NASA-nak nincs pénze az 1970-es években egy modern, 1980-ban felbocsátandó űrállomásra az STS mellett, amiért értelme lenne az STS-t kifejleszteni (ez volt az eredeti terv ugyanis, az STS visz fel mindent, és szolgálja ki az amerikai űrállomást). Abban bíznak hát, hogy majd a civil műholdindítás-megrendelések lehetővé teszik ezt. Na, nem tették lehetővé, mert piszok drágák, de legalább roppant körülményesek voltak, szóval nem sokan vették igénybe. A NASA végül csak az orosz-amerikai közös űrállomás ígérete miatt, kvázi politikai hátszéllel kapta meg az űrállomását, bő negyed évszázaddal később (a Skylab program egy érdekes kísérlet volt, de nem több - óriási vita volt körülötte, és félig a már legyártott, eredetileg Holdra-szállásra készülő Apollo-18/-19/-20 eszközöket használta fel, ezért is kapott egyáltalán támogatást).
-Van tehát egy program, amire alsó hangon is elvertem eddig cirka 15 milliárd dollárt (Ares-I. és -IV., SLS, Orion programok fejlesztése), és 2023-ig még cirka 15 milliárdot el fognak verni. Hogy mire fogják használni, azt nem tudni, mert óvatos becslések szerint is legalább 500 millió dollárba fog kerülni egy SLS indítás (ha Orion is van rajta, akkor még az Orion költsége), amiért ~105 tonnát tud LEO pályára állítani. Ami sok, nagyon sok, ráadásul az újrahasznosíthatóság aránya nulla százalék. Akkorira a SpaceX a Falcon Heavy-vel fele ekkora tömeget kb. harmad ekkora áron visz fel (újrahasznosítás nélkül, ami csökkentené az árat), márpedig kg/$ áron szinte bármelyik konkurens, fejlesztés alatt álló rakéta jobb nála.
Szóval méregdrágán kifejlesztenek egy rakétát, és majd utána nekiállnak feladatot keresni neki...
Ezek után csodálkozol, hogy a programban érintettek mind oda és vissza vannak a programért? Az elkövetkezendő legalább 10 évben garantált lesz a zsíros állami megrendelés... Hogy nem hatékony? Az senkit sem érdekel...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
DithenS
senior tag
De akkor is szomorú valahol hogy nincs olyan űrhajónk amivel le lehet szállni,csak ilyen hülye kabin ami csak úgy zuhan.Kellene egy űrrepőgép de nagyon.A hubble meg igen drága de a név az ami miatt életben tartják! A nép távcsöve szóval érhető.Sőt le is akartál hozni,csak ma már nincs mivel ezért elpusztul.
-
De akkor is szomorú valahol hogy nincs olyan űrhajónk amivel le lehet szállni,csak ilyen hülye kabin ami csak úgy zuhan.
Ez önmagában teljesen lényegtelen, ha az űrkapszula újrafelhasználható, és olcsóbb az üzemeltetése, akkor jobb döntés.
Lehet arra alapozni egy technológia melletti döntést, hogy "cool", ilyen volt a szuperszonikus utasszállítók esete. Bele is állt az egész a földbe...
Egyébként meg akkor még mindig ott van neked a Skylon. A brit SSTO űrrepülőgép. Innovatív és vízszintesen száll fel és le...
A hubble meg igen drága de a név az ami miatt életben tartják!
Pontosan ez az, hogy igen drága volt, miközben a használhatóságát befolyásolja az, hogy LEO pályán van, így nem képes huzamos ideig egy irányba nézni a keringés síkjában (hiszen a Föld leárnyékol). Vagyis arra, amire a Hubble használva van, valójában olcsóbban megvalósítható földfelszínre telepített óriás teleszkópokkal (érdemes megnézni a tükörméreteket, nos, a Chile-be telepített VLT hasonló képességekkel rendelkezik, csak éppen olcsóbb...
Sőt le is akartál hozni,csak ma már nincs mivel ezért elpusztul.
Biztos, hogy nem akarták a HST- soha lehozni, ostobaság is lenne csak ezért egy alsó hangon is 1 milliárd dolláros küldetést erre feláldozni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Tigerclaw
nagyúr
Az nem lenne olcsóbb, ha a földről egy speciális teherszállító repülő vinné fel X ezer kilométerre a "rakétát", onnan valami torlósugaras megoldás lenne az első fokozat és csak utána lépne be a képbe a szokásos rakétahajtómű? Szóval több részre osztanák és minden magasságban olyan "hajtómű" lenne használva, ami abban a magasságban, légnyomásban, hőmérsékletben, oxigénszintben hatékony és olcsó?
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
dabadab
titán
válasz
Tigerclaw
#18
üzenetére
"Az nem lenne olcsóbb, ha a földről egy speciális teherszállító repülő vinné fel X ezer kilométerre a "rakétát", onnan valami torlósugaras megoldás lenne az első fokozat és csak utána lépne be a képbe a szokásos rakétahajtómű?"
Nem.
Láttam erről számításokat és a szükséges energiabefektetésnek csak valami egészen elenyésző részét lehetne így megspórolni, cserébe rettenetesen bonyolult lenne az egész.
A SpaceShipOne-nál azért tudott működni a dolog, mert az igazán pályára se állt, csak kiment az űr határáig, az igazán energiaigényes lépést nem tette meg.[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
válasz
Tigerclaw
#18
üzenetére
@Tigerclaw: Az nem lenne olcsóbb, ha a földről egy speciális teherszállító repülő vinné fel X ezer kilométerre a "rakétát", onnan valami torlósugaras megoldás lenne az első fokozat és csak utána lépne be a képbe a szokásos rakétahajtómű?
Először is feltehetően több ezer métert akartál írni.
Másodszor terv sok ilyen volt, sőt, van is, az OrbitalATK Pegasus rendszere egy L1011 repülőgéppel viszi fel a rakétát, és így indítja:
A probléma az, hogy a hordozó repülőgépnek óriásinak kell lennie, ha komolyabb terhet akarsz felvinni, az L1011 max. felszállótömege is 200 tonna felett, és a 23 tonnás Pegasus XL rakéta is mindössze 443kg hasznos terhet vihet fel LEO-ra.
Per pillanat a StratoLaunch tervezi ezt, egy ~580 tonnás felszállótömegű, hat hajtóműves, két törzsű monstrummal. Apró probléma, hogy nagyon-nagyon döcögősen haladnak, először még SpaceX Falcon 5 rakétát indítottak volna, azóta átnyergeltek az OrbitalATK-hoz, hogy csináljon nekik egy rakétát, ám ez is roppant keservesen halad, és a végén is a Falcon 9R (újrahasználható)-nál alacsonyabb hasznos terhet (cirka 5 tonnát) lesz képes LEO pályára állítani. Ami behatárolja milyen áron dolgozhatnak, ha versenyképesek akarnak lenni...
Jelenleg a legéletképesebb és legolcsóbb út a SpaceX megoldásáé, amivel cirka 30 millióra csökkenthetik rövid távon ~10-12 tonna LEO pályára való felvitelét. Nincs szükség óriás-repülőgépre, közel van a bizonyításhoz. A másik megoldás a BlueOrigin-féle, ami nagyon hasonlít a SpaceX-éra (leszáll az első és a második fokozat is).
Jelenleg belátható költségvetéssel ennél innovatívabb megoldás nem várható, a már említett Skylon-t leszámítva, ami viszont ha vissza akarja termelni a kifejlesztését, a számítások szerint ~45 millió dollárért kell, hogy adjon egy indítást, ami 15 tonna hasznos terhet jelenthet. Magyarul innovációval is kb. a SpaceX Falcon 9R árrégiójában lehet, igaz ez teljesen újrahasznosítható jármű, amit viszont teljesen ki kell még fejleszteni - szóval 2025 előtt aligha repülhet. A Falcon 9R pedig már most is realitás szintjén mozog...
@Dithens: Utánajártam, mondjuk neked kellett volna, ha már felhoztad. Itt említik egyedül megnyugtató forrásból, de ez is 100-as szög szintű dolog. Vagyis a NASA megvizsgálta a lehetőséget, de elvetette. Szerintem kb. 30 másodpercükbe telhetett, ebből 29 volt, amíg begépelték a kérdést....
Miközben kismillió program küzd azért, hogy pénzt szerezzen, egy ~1 milliárd dolláros küldetés csak azért, hogy lehozzák a HST-t? Terv doksira kattint -> Kuka...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
.
Új hozzászólás Aktív témák
it Már szállított ételt űrhajósoknak, aztán visszatért és gond nélkül leszállt, ősszel újra bizonyíthat a Falcon 9 egysége.
- Autós topik
- Ukrajnai háború
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Linux kezdőknek
- Call of Duty: Modern Warfare III (2023)
- Kétféle tájolással munkára fogható, ITX-es ház jött a Sharkoontól
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 3***(X) "Zen 2" (AM4)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- További aktív témák...
- Be quiet! Pure Wings 2 140mm PWM High-Speed
- Ejha! HP EliteBook 840 G6 Fémházas Laptop 14" -70% i5-8365U 4Mag 16Gb 1TB SSD FHD IPS + Táska!
- ELADÓ intel i5-9400f (igény esetén hűtővel)
- GeForce EVGA GTX 1660 SUPER 6GB
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000