Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • RoundRobin

    aktív tag

    Végigolvastam a topikot. Hát.. ez döbbenet.

    Kim dotkom egy szélhámos, egy csaló, egy tolvaj. Nem hozott ő létre semmiféle magas színvonalú szolgáltatást. Ezt csak a warezba belehülyült, vagy egyenesen abból élő emberek mondják.
    Ilyesmiről egyébként is csak akkor beszélhetnénk, ha a feltöltött adatokat kontrollálták volna és warez esetén még az elérhetőség előtt törölték volna azokat. Hát nem így volt. Az alkalmi törlések is csak a jogtulajdonosok kifejezett erre irányuló kérése esetén történt meg, az is jobbára úgy, hogy az adatokat tartalmazó file-ok lényegében át lettek nevezve és más, nyilván kamu "uploader" accountjához lettek társítva.

    Azt fel kellene fogni, hogy a szoftver, a zene, a film is tulajdon, nem pedig préda. Ha éppen drága, akkor nem ellopni kell, hanem nézni ingyenes oprendszert, felhasználói programot, játékot, stb.-t mert van az is bőven. Azt is ingyen kapja a felhasználó, örüljön neki, hogy az ingyenes és ne lopja azt, ami nem az.
    Nem tudom az itt megfordulók, akik más véleményen vannak, mennyire örülnének neki, ha az ő javaikat lopkodnák mások, holmi szabadságjogokra való hivatkozással?

    Úgy gondolom, hogy akik ezt a zsírgolyót védik, azok maguk is tolvajok.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #158 üzenetére

    "Nem kézzel fogható dolgokról van szó, ha lemásolod attól az eredeti is megmarad, nem lopásról van szó,"

    Kárt okozol. Attól, hogy nem fizikai manifesztumot lopsz el, még ugyanúgy tolvaj vagy, mint a zsebes.
    Nincs rá jogalapod, hogy elvedd a másét fizetség nélkül. Ha drágának találod, ha nem.

    "és ezért is fizetjük minden adathordozó árában a sarcot! Még a kamerák és fényképezőgépek árában is benne van! Akkor miről is beszélünk? Majd ha nem fizetek előre ezeknek a tolvajoknak, majd akkor lehet felháborodni! "

    Ez csak olcsó duma. Az, hogy fizetned kell valami kevés átalányt, éppen a tolvaj hozzáállású emberek okán alakult így, mivel másképp tönkre menne sok iparág, ha még ezt a szolíd, kétségtelenül, egy kis szűkebb rétegtől abszolút jogalap nélkül kicsikart összeget sem szednék be valahogy. Éppen itt látszik a károkozásotok a legjobban. Én fizetek üreshordozó-díjat, holott kizárólag a saját cuccaim vannak ezeken a hordozókon és ingyenes programok. Velem fizettetik ki azt a kárt, amit te okozol és a tetejébe még ezt az utólagos rendelkezést hozod fel mentségül, ezzel akarod a tolvajlásaidat jogilag megalapozottá tenni. Nevetséges.

    "Egy akármilyen fájlmegosztó, felhő vagy torrent rendszer esetén nem lehet minden fájlt átnézni egyesével, hogy az most jogtiszta vagy sem."

    Nem hát, a pénzkötegek számlálása közben nem jut idő ilyesmire, ugye? LOL

    "Mert azokat nem fogom mind megvenni, mert a nagyrésze egyszernézős xar."

    Ez megint csak önáltatás. Ha annyira sz.r, akkor minek töltöd le, ha meg nem annyira, akkor miért nem veszed meg? Drága? Azért drága, legalábbis annak, aki fizet érte, mert te lopod és nem veszed.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz szupermacs #162 üzenetére

    Használt szoftver nem létezik. Használt szoftvert nem lehet eladni mert nincs hozzá jogod.
    A szoftvert te nem vetted meg, csak a használati jogát, már amennyiben fizettél érte. Azt később, ha már meguntad, tulajdonképpen nem értékesíthetnéd.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz szupermacs #157 üzenetére

    "Üljek a tévé előtt, mert az ingyenes programok ótvarok?
    Vagy használjak Linuxot és érjem be az ottani felhozatallal?"

    Igen. Sőt, ezt megfejelem azzal, hogy örülj nagyon erősen még annak is, mert azokért sem fizetsz, amiket ótvarnak titulálsz. Messze nincs ez így. Hadd ne soroljam a pldákat mert hosszú lenne a lista.

    "Azért beláthatod, hogy amit el lehet lopni azt el is fogják. "

    Ez sem így van. Meg lehet nézni, hogy pl. Angliában nem divat a warezolás, a torrenten keresztül letöltött cucc, nem menő az mp3 vadászat, pedig ott is emberek élnek, ott is értenek a számtástechnikához annyira mint itt és ott is elérhetőek ugyanazon források a neten. Kultúra kérdése. Illetve annak hiánya inkább.

    "Miért örüljek, hogy van bármi ingyenesen, ha semmire nem jó, amire használni szeretném?"

    Kutyát nem érdekli a nyavajgásod. Azt csinálsz, amit akarsz. Ami ingyen van, azt illene megbecsülnöd, de hogy nem teszed, annak az az oka, hogy el tudod lopni azt ami pénzbe kerül. Ha nem lenne erre módod, imába foglalnád azok nevét, akik számodra ingyenesen elérhetővé teszik a fejlesztéseiket.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz Polllen #170 üzenetére

    Köszi, tudok róla (azért is írtam feltételes módban), de ezzel én nem értek egyet.
    Tiszteletben tartom a döntést, de a jogérzékemmel ez ellenkezik.
    A szoftver más mint pl. egy autó. A szoftver nem öregszik, nem használódik el, a másodlagos vevő ugyanazt a minőséget kapja mint az eredeti vásárló, de ez csak az egyik fele, nem ezért meleg ez a jogszabály, hanem azért is, mert lehetőséget biztosít egy csomó visszaélésre és még ezen kívül is van nyomós indok, de nem ragozom tovább.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz Polllen #176 üzenetére

    Ezzel az, hogy torzítja a piacot.

    Tegyük fel, hogy egy cégnek szüksége van x db szoftverre.
    Ha ezt másodkézből be tudja szerezni, nyilván olcsóbban, akkor a versenytárshoz képest előnyhöz jut, hiszen míg a másik rezsikalkulációjában mondjuk 35 % a szoftver ára, addig nála ez lehet sokkal kevesebb.

    Ennél is nagyobb a gond a speciális szoftverek esetében, mert ott a piac is meglehetősen szűk. Valami nagyob értékű analizátor programot, vagy más célszoftvert a piaci szegmens ismeretében fejleszt a fejlesztője, tisztában lévén azzal, hogy az ő szoftvere mondjuk 70-100 potenciális vásárlót érdekelhet.
    Ha azonban e kevés számú vásárló is redukálva lesz a szoftvert továbbértékesítésének joga okán, akkor az a céget csődbe is viheti.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz ^Clown #177 üzenetére

    Egy játékprogram, amit 10-12 nap alatt végig lehet tolni, mit avul ennyi idő alatt?
    Azonban ha 10 nap múlva tovább lehet adni legálisan a szomszédnak, majd 10 nap múlva az is továbbadja, akkor ez csökkenti a fejlesztő piacát, mert bár legális minden, 3 vagy még több potenciális vásárló helyett be kell érnie eggyel. Ne mondd, hogy ha te fejlesztő lennél, akkor te ezt így látnád jónak.

    A speciális szoftverek esetében az avulás nem ritkán 5-7 év vagy több is, éppen a szűk piac miatt. Ez a rendelkezés az ilyen szoftverek fejlődésére is kihat majd. Nem pozitív irányba.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz ^Clown #187 üzenetére

    A leginkább átgondolatlan sületlenségeket tőled lehet olvasni.

    Az MS nem jött rá semmire, de modjuk ha mégis, ő előtte anyagilag képes volt építkezni, míg a kisebb, vagy nem rég alakult cégek meg nem, és annál inkább nem, minél jobban lopják a szoftverét. Az MS operációs rendszereit ma már majd minden cég, kormányzat, minisztérium megvásárolja és ezzel biztos piacot tudhat magáénak redmond, de ugyanezt nem mondhatja el magáról a kisebb cégek zöme.
    Magyarországon az elmúlt 12-15 évben vállalkozások ezrei mentek tönkre azért, mert a magyar lopta a szoftvereiket és nem csak játékprogramot, hanem pl. alaphelyzetben olcsó könyvelő- és egyéb ügyviteli szoftvereket is.
    Ma sajnos az a trend itt nálunk, hogy még egy-egy cég is lop szoftvert, legyen az akár egy nyomorult 8000 Ft-os számlázóprogram.

    Tudod mit, edd inkább a popcornt. Addig sem beszélsz.. :)

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz szupermacs #188 üzenetére

    Na, te vagy a másik zseni.

    1. Azt ki mondta neked, hogy win10-et kötelező futtatni? Nálam xp van még most is, talán épp azért, mert én veszem a szoftvert, nem lopom, ergo, pénzembe kerül és nem tehetem meg, hogy a legújabbat használjam, már ha tiszteletben akarom tarani a törvényt.

    2. Az a hat év amit említesz, már bőven elég, hogy ez idő alatt adott játékszoftver tervezett eladási darabszámának csak az egyharmada realizálódjon, esetleg még annyi sem. A törvény sz.r, mert nem vesz figyelembe sok-sok tényezőt, nem vizsgálja a rendelet kihatásait.

    3. Én nem angliában élek, nem keresek túl sokat, mégis ki tudom fizetni azt, ami nekem kell. Lehet ám vásárolni akciósan is, lehet várni is a vásárlással, addig, amíg lejjebb megy az ára. Vettem így win98 SE-t a microsofttól, feljesztőrendszert a bolrlandtól, kiadványszerkesztőt szintén az MS-től, de vettem már olcsón szoftvert az interneten keresztül is 20 dollárért és vettem vagy 30 db játékot, aminek egyike sem került 2900 Ft-nál többe. Most tolom a driv3r-t, igaz, nyáron vettem meg, de nem volt rá időm. Csak 1500 Ft-ba került és van már vagy 9 éves, mégis élmény. Ez persze nektek, nem járja, mert lopni könnyebb és olcsóbb az olcsónál is. Ezt a hozzáállásotokat próbáljátok magyarázni a sületlenségeitekkel.
    Te vajon száraz kenyeret eszel netán? Mert ha igen, akkor küldök egy-két konzervet, hogy enyhítsek a nyomorodon.
    Ha viszont nem, akkor nem tudom miért hivatkozol a pénztelenségedre? Ez ugyanis nem mentség. Szegények még Angliában is vannak.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz micafighter #190 üzenetére

    A konzolra fejlesztők úgy látják, ahogy írom.
    Eleve két tény:
    - a konzolos játékok drágábbak, mint azok PC-s verziói.
    - a konzolos játékok úgy drágábbak, hogy sok esetben még másolásvédelemmel is el vannak látva. (logikailag éppen fordítva kellene lennie)

    Mivel a konzolos játékoknak van, létezik cserekereskedelme (amely most mindegy, hogy legális-e vagy sem) így a fejlesztők az árképzésnél kalkuláltak ezzel, mármint azzal, hogy egyszer adják el, de a játék maga több masinán fog futni, így az árakat is ennek megfelelően szabták, ezért is drágák. Jó, ebbe bejátszik az is, hogy PC több van mint konzol, de az tény, hogy a PC-s játékoknál a másolásvédelemre már nem is költenek, mert drága és sok esetben értelmetlen.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #192 üzenetére

    Három eset van:
    Az egyik, hog ynincs pénze rá, valóban nem nézné meg. A másik, hogy kevés a pénze, de ha nagyon akarná akkor megvenné és a harmadik, aki bár telne rá, nem veszi meg, letölti inkább.

    Első kategória valóban nem jelentene pénzt a kiadónak, de a második adott esetben már igen, a harmadik meg biztos, hogy igen.

    A második kategória is jobbára olyan, hogy ugyan filmre, játékra nem futja, de futja kólára, chipsre, egyéb dologra, tehát ha nagyon akarná akkor meg tudná venni, még ha esetleg nem is olyan volumenben, ám mi a retekért venné meg, ha egyszer el is lophatja?

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #197 üzenetére

    Ami törvényes, az még nem biztos, hogy jogos, ergo, lehet jogtalan. Én mindenesetre tiszteletben tartom a törvényeket, még akkor is ha azok történetesen rosszak.
    Ezzel együtt, itt azt ne találd már ki, hogy soha senki nem tölt le játékprogramot, felhasználói szoftvert és egyéb illegális tartalmat.
    Azt ne mondd, hogy a még javában promózott film letöltésével, megkukkolásával nem okozol kárt a film készítőjének.
    Azt ne mondd, hogy a múlt héten a sufni mögött megalakult és ahhoz közeli színvonalú, tibi du bandi bend nevű death-trash--funky-dubstep-metál-kanyaró formáción kívül bármely érdemi előadóművész arra élvez el, hogy te letöltöd a műveit, ahelyett, hogy megvennéd a lemezét vagy elmennél a koncertjére?

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #205 üzenetére

    Sajnos te keversz itt össze nagyon sok mindent.

    Az, hogy melyik előadóművész mennyit kap, vagy mennyit nem, ezen a vitakörön túlmutat. Köze nincs a két dolognak egymáshoz, mint ahogy neked sem ahhoz, hogy mennyi a bevétele egyiknek-másiknak. Ez sem jogosít fel arra, hogy kárt okozz másoknak.

    Azzal, hogy belőled kicsavarnak általános jogdíj címén pár forintot, egyrészt annak következménye, hogy a jogalkotást felkészületlenül érte az internetes jogsértések tömege, nem pedig annak, hogy te ezzel jogot vásároltál a lopáshoz, másrészt annak, hogy nem lehet minden számítógép mellé rendőrt állítani, ugyanakkor tudják a jogalkotók, hogy az efféle lopás kockázata nagyon alacsony, ergo, hatalmas a látencia és a felderítés sok esetben egyéb jogot sértene.
    Ezért nem kriminalizálják ma már ezt a magatartást, azonban azt jó ha tudod, hogy csak mert nem büntethető ez a tevékenység, még adott szerző simán bíróságra citálhat polgári perben és kártérítésre vagy kötelezhető. Tehát, ha a büntetőjogi nem is, de a polgári jogi felelősséged ugyanúgy fennáll. Ha egy filmet letöltesz, kiírsz DVD-re, a forgalmazó simán beperelhet.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #212 üzenetére

    Szerintem hagyd abba, mert kezdesz kicsit nevetségessé válni ezzel, hogy mindenhonnan csak és csak azt olvasod ki, amiről úgy gondolod, hogy az téged igazol.

    Morgyi elég szépen rámutatott arra, hogy miért is jogsértő ez az egész, azzal, hogy ha a megosztás illegális és feltételezve, hogy mindenki jogkövető, akkor nem volna a magadfajtáknak mit letöltenie. Ebből következik, hogy a megosztó által elérhetővé tett illegális tartalom letöltése is jogsértés.
    Más kérdés, hogy ennek a tevékenységnek a kriminalizálása megszűnt, de nem azért, mintha az jogszerű volna, hanem a bizonyítás nehézkességére és egyéb gyakorlati okokra visszavezethetően. Azonban a letöltés jogsértő ma is, ha jogvédett tartalmakról van szó, csak ma már nem büntethető, de polgári jogi igény ugyanúgy érvényesíthető a letöltőkkel szemben, mint korábban.
    Lásd: Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni (Polgári törvénykönyv).

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #215 üzenetére

    A magyar törvények azt mondják ki, hogy a jogvédett tartalom letöltése nem bűncselekmény, nem pedig azt, hogy az ne lenne jogsértés.
    Már elmondtam, a jogalkotók úgy határoztak, hogy nem a fogyasztókat kivánják vegzálni, hanem inkább a terjesztőket, mivel utóbbiak ellen azért mégis csak könnyebb bizonyítékokat felhozni, míg a fogyasztó esetében azt is bizonyítani kellene, hogy tudomása volt arról, az általa letöltött anyag jogvédett tartalom. Ez pedig nehéz, ha ugyan nem lehetetlen az esetek zömében.
    Úgy gondolták, hogy elég a terjesztőket felszámolni és akkor a neten (zömében) marad a valóban jogsértés nélkül letölthető anyag és a dilemma megoldódik.
    Ettől függetlenül a jogv. anyag (zene, film) letöltése jogsértés, ami következményekkel járhat, csak nem bűncselekmény, legalábbis ma már nem az.

    Itt egy cikk, ezt olvasd el, hátha segít a jelenlegi ködöt eloszlatni a fejedben:

    http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20130319-das-jogszerviz-magyarorszagon-a-magancelu-letoltes-nem-buncselekmeny.html

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz #32839680 #214 üzenetére

    Ezzel nem foglalkozik a jog. A már letöltött tartalmat veszi, aztán hogy azt a fogyasztó csak megkóstolta, vagy meg is ette, ez már lényegtelen. Ha a moziból kijössz első 10 percben, akkor sem kérheted vissza a jegy árát.
    Egyébként torrent esetében is ez a helyzet. A szeletek továbbítása ugyanúgy kimeríti a büntetőjogi tényállást, mint a teljes műé.

    Hasonló a helyzet akkor is, ha az úgy sem vettem volna meg, esete játszik. A lényeg nem is ezen van, hanem azon, hogy jogellenesen vált fogyasztóvá, úgy került a mű a birtokába, hogy nem fizetett érte. Ezzel okozott kárt.

    "Az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása. Ugyanakkor, ha valaki azért oszt meg médiafájlokat vagy szoftvereket a világhálón, hogy ezzel közvetlen vagy közvetett módon pénzt keressen, szabadságvesztést kockáztat majd. A büntethetőséget azonban csak akkor lehetne elkerülni az új szabályok értelmében, ha az internetes javak megosztásával a felhasználó nem okoz félmillió forintnál nagyobb vagyoni hátrányt a szerzői jogtulajdonosoknak.

    A törvényjavaslat szövegezéséből azonban nem derül ki részletesen, hogy mi minősül vagyoni hátránynak - tehát egy film letöltése vagy csak megosztása mikor számít annak. Az előbbi esetben ugyanis akár egy kevéssé aktív torrentező is könnyen elérheti a félmilliós értékhatárt, hiszen egy-egy zenei album értéke négy-ötezer forint, egy nagyfelbontású filmé nyolc-tízezer forint, de egyszerűbb szoftvereké is lehet százezer forintos tétel."

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #220 üzenetére

    Igen, azt nem akartam külön kiemelni, hogy a doktornő megfogalmazásában van egy kis baki, gondoltam hátha magadtól rájössz.

    Ugyanis a törvény nem mondhatja (nem is mondja) valamiről, hogy nem jogsértés, ha egyszer az, tehát valakinek a jogát sérti.
    Tehát nem lehet olyan törványt hozni, hogy mondjuk a 20 és 40 év közötti zeneszerzők művei szabadon másolhatóak, felhasználhatóak, a szerző hozzájárulása nélkül. Gondolom érted? Képzeld magad 25 éves zeneszerzőnek, aki mondjuk ezt tanulta 23 éves koráig és ebből, zeneszerzésből él.
    Erre írtam korábban, hogy ami törvényes, az nem biztos, hogy jogos is.
    Ezért a jogalkotó kitalálta a jogalkotással okozott kár fogalmát, ami azon esetekre vonatkozik, amikor a rosszul megalkotott törvény közvetlenül, vagy közvetve valakinek kárt okoz, okozhat.

    A jogász hölgy ott téved, hogy a szabad felhasználást a törvény ugyan nem szankcionálja büntetőjogilag, de ettől az még szerzői jogsértés marad, csak eme jogát a szerző maga kell megvédje polgári bíróság előtt, a törvény ezt helyette, automatikusan, a korábbiaktól eltérően ma már nem teszi meg.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz #32839680 #221 üzenetére

    "Viszont az elállástól való jogom az nem létezik 14 nap után digitális tartalom esetén, mivel a digitális terméket nem tudom kipróbálni, és a sok csalódott felhasználó visszatérítési igénye hátrányosan érintené a kiadót.
    Ellenben egy LCD TV-nél áll a visszavásárlási jog."

    Igen, ez jogos, valahol, de mivel visszaélésekre adhat lehetőséget, így ezért nem lehet élni ilyen joggal a zenék, filmek esetében.
    Ezért találták ki a demót, vagy a filmelőzetest, hogy annak alapján az ember képet kapjon a mű egészéről. Az már más kérdés, hogy a demók, előzetesek is csalások, de hát, a mekiben a képen látható hamburgerekből kilóg a hús, míg abban, amit kapok, alig találom meg.

    A polgári peres lehetőség egyébként nálunk fogyasztóknál is fennáll, ha átvernek bennünket, mi is kártérítésre evagyunk jogosultak, csak nem igen élünk ezzel a lehetőséggel.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #220 üzenetére

    Itt van egyébként, ebből is kiolvashatod, hogy mi a valódi álláspont:

    " Az új Btk. úgy foglalt állást, hogy a kizárólag személyes célokat szolgáló szerzőijog-sértések esetében indokolatlan lenne a felhasználók tömeges büntetőjogi felelősségre vonása."

    Tehát a jogalkotó pusztán gyakorlati megfontolások miatt vette ki a kriminalizált, jogellenes tevékenységek köréből a letöltést, nem pedig azért, mert "ráébredt", hogy az nem is jogsértés. Dehogy nem az. Csak nem rendeli büntetni mert a társadalmi veszélessége viszonylag csekély, ugyanakkor belerokkanna az apparátus az ilyen ügyekbe.
    Jobbnak látta ha csak a megosztókat kergeti és ezzel egyet is értek.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz sirály12 #227 üzenetére

    Etikai szempontból talán mondanom sem kell, hogy nem szabad.
    Büntetőjogi szempontból sem szabad éppen, csak nem kerülsz érte börtönbe, de az esetleges polgári jogi vonzatot vállalnod kell.

    Ez kb. olyan, mint a gyorshajtás, nem jár érte börtön, mert akkor az ország minimum 15 %-át be kéne csukni, de szabálysértés. Ez a másolás, letöltés még ennyi sem, mert a jogszolgáltató impotenciáját jelezné, ha volna félmillió elkövető de ezek közül csak 3-4 évente egy kerülne emiatt büntető bíróság elé.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz #32839680 #226 üzenetére

    Igen, de nehéz is ezt büntetni egy olyan országban, ahol a kulturális beidegződés is bocsánatos bűnnek tartja az ilyesmit.

    Én azon röhögtem, amikor az egyik haverom ilyen szoftver kalózkodásra adta a fejét, még régen, a kilencvenes évek elején és amikor mentem hozzá, akkor a lépcsőházban kígyózott egy sor, a II. emeletről lefelé, a lépcsőn álltak, köztük öltönyös, aktatáskás emberek és mind lopott szoftverért ment oda. :)

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hcl #233 üzenetére

    "A hatóságoknak meg fogalma sincs, mi is ez."

    Hát technológiai szempontból nem sok. :)

    Na meg, az is igaz, hogy a hatalom elnézi az ilyesmit, mert ezzel um. tehermentesíti az állampolgárokat, mondván, azok valamivel könnyebben élnek, ha a szoft legalább ingyen van. Több jut pogácsára. Ilyen vetülete is lehet ennek.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz szupermacs #242 üzenetére

    "Ha megvásárolok egy szoftvert/filmet/zenét és digitalizálom, majd feltöltöm egy fájlmegosztó oldalra miközben megvan a számlám a termékről, az miért jogsértés? Tudom igazolni a vásárlást és nem tehetek róla, hogy mások azt letöltik, ami szintén nem jogsértés, mert ők nem feltöltik, csak letöltik. De ha más töltötte fel ilyen módon a megvásárolt terméküket azt is letölthetem, nem csak a sajátomat. A letöltés még mindig nem törvényellenes."

    1. Te nem vásároltál meg soha semmilyen szoftvert, filmet, vagy zenét.
    2. Ebből következően nincs jogod azt mások számára sem pénzért, sem ingyen elérhetővé tenni.
    3. Nem kell ahhoz feltöltened sehova, hogy emiatt börtönbe kerülj, elég ha elindítasz a gépeden, amin a digitalizált tartalom elérhető, egy szervert.

    A letöltés is büncselekmény a szoftver esetén, hogy miért nem az a filmek, zenék esetében, már alább leírtam. Bármiféle jogvédett tartalom letöltése törvényellenes, hiszen jogot sért.

    " Nem hiszem, hogy jogilag elő lenne írva, hogy dobozos játékot csak lemezről telepíthetek, digitális játékot csak az adott kiadó oldaláról tölthetek le. Mi ezzel a probléma?"

    Adott szoftver használati jogának megvásárlásával jogosulttá válsz a szoftver korlátlan ideig történő használatára (ha a licenc másképp nem szól). Ekkor teljesen mindegy, hogy milyen forrásból használod, mert a tartalom ugyanaz, a használati jogosultságod pedig megvan.

    "Minden ilyen tevékenységemről számlát tudok mutatni az illetékesek felé, ha jogi következményei lennének a feltöltéseimnek és letöltéseimnek."

    Ahogy fentebb írtam, a jogvédett tartalom feltöltése akkor is bűncselekmény, ha a tartalomért te egyébként fizettél. Annyira segg szerintem nem lehet senki, legalábbis 10 éves kor felett, hogy ne tudja felfogni a használati és a tulajdonjog közötti különbséget.
    Jogi következményei pedig elképzelhető, hogy előbb-utóbb lesznek a feltöltéseidnek, mivel ilyen célra már van az országnak "kiberhadserege".

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz szupermacs #245 üzenetére

    "A többszörözés joga

    18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, * és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

    a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

    b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

    (2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. "

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz #32839680 #252 üzenetére

    Ebbe a kérdésbe a Btk. alkotóinak beleszólása nincs.
    Annyit tudok ezzel kapcsoaltban mondani, hogy régen a win95 lemez mellé kapott tájékoztató azt írta, ohgy ne készítsek illegális másolatot erről a lemezről. Nem sokkal később a borlandtól vettem egy fejlesztő rendszert, ott az volt a szöveg, hogy a kapott lemezről készítsek biztonsági másolatot, az eredeti lemezt helyezzem biztonságba és a másolatról kezdjem meg a telepítést.

    Én úgy gondolom, hogy ha a felhasználó tudja igazolni, hogy a szoftver, film, vagy zenemű jogosan került a birtokába, akkor arról biztonsági másolatot is készíthet, de az ő felelőssége, hogy a biztonsági másolat más birtokába ne kerülhessen.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #253 üzenetére

    Ez, amit írsz, hülyeség.

    Ez a helyzet:

    Aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.
    A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár.

    Ez olyan alapjog, amit a btk nem szabályozhat, nem írhat felül. Ha ezt te nem vagy képes felfogni, azt én sajnálom.

    "Az Szjt. a "Szerzői tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása" alcímen új fejezetet épített be a bírósági végrehajtás szabályai közé, amelynek rendelkezései nemcsak a szerzői, hanem bármilyen szellemi alkotásra vonatkozó jogsértés esetén irányadók. A módosítás célja a bírósági határozatok végrehajtásának gyorsítása, hatékonyabbá tétele."

    Szerzői vagy szomszédos jogok megsértése

    329/A. §
    (1) Aki az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének a művén, előadóművésznek az előadóművészi teljesítményén, hangfelvétel előállítójának a hangfelvételén, rádió- vagy televízió-szervezetnek a műsorán, illetőleg film előállítójának a teljesítményén fennálló jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
    (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését
    a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
    c) üzletszerűen követik el.
    (3) A büntetés
    a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
    b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.
    (4) Aki a szerzői vagy szomszédos jogok megsértését vagyoni hátrányt okozva gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #253 üzenetére

    Ezek - már a szövegezésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy akárkik által megszövegezett - vélemények.
    Engem nem érdekelnek és szerintem te se befolyásold vele az itt megfordulókat.

    A vonatkozó törvény szövege egyértelműbb, ha már mindenáron bizonyítani akarsz.

    Pl itt van ez:

    "A terjesztés joga

    23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással. * "

    vagy ez:

    A többszörözés joga

    18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, * és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:

    a) a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint

    b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.

    (2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

    mindkét idézet a jelenleg hatályos magyar joganyag része.

    [ Szerkesztve ]

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #257 üzenetére

    Szomorú, hogy még azt sem vagy képes értelmezni, felfogni, amit te magad másolsz be ide, amire hivatkozol.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #259 üzenetére

    Azaz! Jó helyen keresgélsz!
    Azokat olvasd el, próbáld értelmezni és ha sikerült, akkor majd beszélgethetünk, megvitathatjuk a dolgokat.
    Amíg ez neked nem megy, addig bocs de, ignorálni foglak.

    Az artisjus, a fogkefegyártók szövetsége, a favágók és BMX bajnokok baráti szervezete meg a DJ bobók szakszervezete már ne is haragudj, de számomra nem bír kellő relevanciával. :)

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #264 üzenetére

    1. Amire te hivatkozol - uniós irányelv - az már az elején feketén-fehéren deklarálja, hogy a szerzői jogoknak védelemben kell részesülniük.
    2. A magáncélú felhasználás eredetileg arra vonatkozna, hogy ha valaki ír egy könyvet, egy tanulmányt mondjuk egy szerzőről, annak munkásságáról, akkor ne kelljen ehhez megvásárolnia a szerző összes művét. Meg ehhez hasonló esetekre, pl. amikor kritikus ír kritikát, vagy kutató végez tanulmányokat egy, vagy több művön. Satöbbi satöbbi.

    Ezt meg is találod a tv. azon jogszabályhelyei alatt, amelyek pl a magáncélú felhasználás eseteit pontosítják.

    Az egy dolog, hogy a jogalkotó úgy döntött, fizettet a letöltőbajnokokkal és mindenki mással egy átalányt, amit eloszt a szerzők, a jogdíjasok között.
    Azonban ezek a törvények alacsonyabb szintű jogszabályok mondjuk a Ptk-nál, azzal tehát nem lehetnek ellentétesek. Ha mégis, akkor a magasabb szintű jogszabály az irányadó.
    Az üreshordozó díjakból befolyt összegek visszaosztása csak és kizárólag magyar területre értendő, hiszen a magyar joghatóság külföldön már nem érvényesülhet. Itt látszik, hogy aki fizet átalányt, az csak a magyar vonatkozósú esetekben élvez védelmet, bizonyos esetekben (!), azonban ha külhoni előadó, szerző műveit töltik le, azon szerzők nincsenek, nyilván nem is lehetnek kompenzálva. Ezen eladók bármelyike felléphet polgári per keretein belül az őt ért jogsértés ellen, sikerrel. Az tény, hogy amiképpen az lenni szokott, neki kell állítását bizonyítani, de ez azért nem olyan nehéz. A művel való rendelkezési jog mégis csak az övé. Elviekben azt is megszabhatja egy-egy szerző, hogy a művét hol adhatják elő és hányszor. Ha úgy dönt, akkor csak egyszer, egy helyütt. Az pedig nyilvánvaló, hogy aki letölti a művet az nagy valószínűséggel nem fogja azt megvásárolni. Nem kell hozzá ész, csak námi jogérzék, hogy belássuk, aki ellentételezés nélkül letölt és így jut hozzá a műhöz, az anyagi előnyhöz jut azzal szemben, aki megvásárolja azt.

    Ez az átalány fizetés a büntethetőségre megoldás csak, de ezáltal teljes jogvédelemhez nem jut senki, az viccces is volna. Érinthetetlenné nem válsz, csak büntethetőséget kerülsz ki, vásárolsz meg az átalánnyal.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hommeros #267 üzenetére

    "én már onnan csak mosolyogtam, amikor leírta, hogy Angliába él."

    Én ilyet nem írtam le.

    "De egyrészt sok esetben nincs precedens, így a bíró se tudja, milyen ítéletet hozzon"

    Magyarországon a kontinentális és nem a precedensjog érvényesül. It tnincs szükség precedensre. Az más kérdés, hogy az angolszás jogot alkalmazó országokban sincs, máskülönben az első pernél tartanának ma is.

    "ahol bizonyított a vagyoni hátrány pénzbírság, elkobzás és max felfüggesztett. Letenni nem szoktak ilyesmiért senkit, "

    Az elsőfokú bíróság a 2005. szeptember 20-án kihirdetett ítéletével
    az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki
    34 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében [Btk. 195/A. § (1) bekezdés; tényállás 2/a) pont],
    1 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntettében [Btk. 195/A. § (3) bekezdés; tényállás 2/b) pont],
    22 rendbeli szerzői jogok megsértésének vétségében [Btk. 329/A. § (1) bekezdés; tényállás 3. pont],
    stb..

    Ezért őt – halmazati büntetésül – 4 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 4 évi eltiltásra ítélte.

    Az elsőfokú ítélettel megállapított – és a másodfokú bíróság által kiegészített – tényállás, felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege a következő.

    Tényállás 3. pontja:

    2003. január 28-án az I. rendű terhelt lakásában tartott házkutatás során lefoglalt számítógépen és – az I. rendű terhelt kk. fia által használt – notebookon több, illegálisan másolt szoftver és program volt, melyeket az I. rendű terhelt a piacon, ismeretlen személytől, kb. 2000-3000 forintos áron vett.

    A megjelölt illegális szoftver programokat részint az I. rendű terhelt telepítette fel, részint mással telepíttette fel a számítógépre.

    Ezzel az I. rendű terhelt a programokat szerzői hozzájárulás és jogdíj fizetése nélkül többszörözte. Az I. rendű terhelt 22 sértett kiadónak (50 jogosulatlan másolattal) okozott vagyoni hátrányt a következők szerint: 3 DO: 6700 forint, Acclaim: 1200 forint, Activision: 16 600 forint, Blizzard: 9000 forint, BMG: 2000 forint, Digital Illusions: 2500 forint, Disney: 14 700 forint, Eidos: 4800 forint, Electronic Arts: 34 900 forint, Epic: 6000 forint, G+J Computer GmbH: 1500 forint, Infogrames: 4000 forint, Lego Media: 4000 forint, Lucasarts: 21 600 forint, Microsoft: 136 000 forint, Midway: 4000 forint, Panem: 3500 forint, Sierra: 4000 forint, Symatec Corporation: 12 500 forint, Virgin Interactive: 2500 forint, Westwood Studio: 6000 forint, Whiptail Interactive: 10 000 forint.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.

    (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

    (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hommeros #271 üzenetére

    Javaslom, tedd tisztába magad a precedens fogalmát illetően. Nem fogok olyasvalakivel leállni vitatkozni, aki azt sem tudja miről beszél, úgy használ fogalmakat, hogy azok jelentéstartalma számára ködös.

    Magyarországon nincs sem precedensjog, sem precedens. Amiről te beszélsz, azok iránymutatások, állásfoglalások, BH-k. Magyrul: jellemzően a jogszabályok félreérthető, nem kellően egyértelmű szövegezése, vagy hibás értelmezhetősége esetén kiadott felsőbb fórumok (bírói kollégiumok, LB, kúria) jogértelmezések.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #275 üzenetére

    Szó nincs semmiféle legálissá tételről!
    Hogyan is dönthetne bármely jogalkotó plénum más szellemi tulajdonáról? ez nevetséges.

    Itt a citátumod:

    "Az uniós jog [1] értelmében a tagállamok főszabály szerint BIZTOSÍTJÁK a szerzők és szomszédos jogi jogosultak számára műveik vagy más, jogi védelem alatt álló teljesítményeik tekintetében a többszörözés engedélyezésének, illetve megtiltásának KIZÁRÓLAGOS JOGÁT.

    Ugyanakkor a tagállamok e kizárólagos jog alól kivételeket, illetve korlátozásokat állapíthatnak meg. Így többek között engedélyezhetik : i) a magáncélra történő másolást, és ii) a papíron vagy hasonló hordozón történő, valamely fotómechanikai vagy ehhez hasonló hatású eljárással végzett többszörözést. Annak a tagállamnak, amely él e lehetőséggel, ugyanakkor ezt úgy kell tennie, hogy ilyen esetben a szerzők „méltányos díjazásban” részesüljenek.

    E díjazás célja KÁRPÓTOLNI a szerzőket a műveiknek ENGEDÉLYÜK NÉLKÜL készített, magáncélú másolatai miatt érő HÁTRÁNYÉRT."

    Tehát, ha egy szerző nem kap juttatást ebből a pénzből, vagy úgy gondolja, hogy az nem kompenzálja kelően az őt ért hátrányokat. Akkor szépen perre megy, ha van kedve. Ennyi.
    Ezt a jogát senki el nem vitathatja, egyetlen törvényhozás sem.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #275 üzenetére

    Az a furcsa, hogy bár te állsz a legközelebb ahhoz a szinthez akivel érdemi vitát lehetne folytatni, mégis képtelen vagy azt értelmezni, amire oly bőszen hivatkozol.

    Itt a példád:

    E díjazás célja KÁRPÓTOLNI a szerzőket a műveiknek ENGEDÉLYÜK NÉLKÜL készített, magáncélú másolatai miatt érő HÁTRÁNYÉRT."

    Ebben ugye benne van a kárpótlás szó. Azt tudnod illene, hogy kárpótolni csak és csakis azt lehet, akit valamilyen jogsérelem ért. Ez pedig, tudom, számodra is tiszta.

    Azt sem európai jogelv, sem magyar jogszabály nem deklarálja, hogy letölteni filmet, zenét jogszerű volna. Ilyet te nekem nem mutatsz. Arról van szó csak, hogy a büntetőjog ezt a tevékenységet nem üldözi, hanem a törvényhozás az efféle eseteket a polgári jog keretei közé utalja.
    Attól még az ilyen tevékenység, jogvédett tartalmat illetően bizony jogsértés.

    Mint ahogy, miképpen idézed is, az EU nyilatkozik, hogy a másolás, többszörözés körében a jogosultságokat meghagyja a jogtulajdonosoknak. Ők meg nem valószínű, hogy megengednék bárkinek az ingyenes letöltést. Ilyen tartalmú nyilatkozatot egyedül George Michael tett, senki más. Nem véletlenül.

    Ja, még annyit, hogy az artisjus Rihannának soha egyetlen fillért sem fizetett jogdíj címén. Ebben biztos lehetsz.

    [ Szerkesztve ]

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hommeros #276 üzenetére

    A precedens az, amikor a bíró alkot jogot. És ez a jog hivatkozási alappá, a jogforrások részévé válik.
    Azonban nálunk a törvényhozás és a jogszolgáltatás elkülönül, így az még tévedésből sem fordulhat elő, hogy egy bíró jogalkotói munkát végezzen. Ez egyébként tilos is.

    Nálunk az, hogy "precedens értékű per", vagy hogy "precedenst teremt", csak nyugatról hozott ujságírói, irodalmi szófordulat, semmi egyéb.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz azbest #284 üzenetére

    Hát.. nem tudom.

    Azért más megbízásból előfizetési díjat beszedni és más az üreshordozó díjat népszerűség alapján visszaosztani.
    Az tény, hogy csak olyan díjak beszedésére és visszaosztására jogosult az artisjus, amelyre szerződése van.

    Ha az általad adott linken található forrást vizsgálom, azt találom, hogy a kiosztandó átlag (!) évi 200-250 millió forintot a felsoroltak fedik is és ezek mind magyarok, holott a külhoni előadók nyilván számosabbak, népszerűbbek is mint a hazaiak. Kérdés, hogy nekik, a Rihannáknak akkor mi jut?

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hommeros #283 üzenetére

    "Feleslegesen oktatsz ki a bírói munkáról"

    Ha másban nem is, legalább ebben egyetértünk.

    " főleg a jogszolgáltatás megjelölés használata"

    Akkor legyen jogalkotó és jogalkalmazó, ha ez neked így jobb.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz #32839680 #287 üzenetére

    Egyrészt, az még nem jogalap arra, hogy valaki ellentételezés nélkül jusson hozzá az általad sorolt sztárok filmjeihez, zenéihez, másik oldaról pedig, de bizony mennek tönkre sztárok is, cégek is. Hány olyan nagy múltú szoftvercéget soroljak, akik ma már sehol sincsenek?

    De ismétlem, az, hogy adott cégek, előadók jól keresnek, nem jogalap arra, hogy a műveikhez ingyen hozzájusson bárki. Ez egy torz, hibás megközelítés.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hcl #289 üzenetére

    De ez a gyakorlat éppen azoknak köszönhető, akik gátlás nélkül töltik le, vagy szerzik be más forrásból a jogvédett tartalmakat.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hcl #291 üzenetére

    Az, persze, de az üreshordozó díj nem az artisjusnak köszönhető, hanem a jogellenesen letöltögetőknek.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hcl #293 üzenetére

    De, lett volna, a büntetőeljárás.
    Ebbe azonban bele esett volna az a sok szerencsétlen is, aki azt sem tudja mi a legális és mi nem, az a sok együgyű is, aki nem tud különbséget tenni demo és kereskedelmi termék között. Azok is, akik azt hiszik, ami az internetről letölthető, az egyben legális, satöbbi.
    Gondolom ezek kriminalizálása helyett döntött úgy az EU, majd az országgyűlés, hogy inkább az átalány.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #296 üzenetére

    Itt éppen te vagy az, aki hülyeségeket beszél. Keversz fogalmakat (szerintem szándékosan), holott pl. a magáncélú másolás is a szabad felhasználás körébe esik.

    A törvény a magáncélú másolást nem szankcionálja, de attól még ez nem jelenti azt, hogy kifejezetten jogszerű volna. Sőt, ha esetleg hozna az országgyűlést, az is jogellenes volna.
    Már mondtam ezt egy párszor, és a fejed tetejére állsz, ez akkor is így lesz. Hogy is engedhetné már meg? Hogy is rendelkezhetne más tulajdonával?
    Még hogy más tulajdonának ingyenes letöltése jogszerű? Komolyan, az eszem megáll.
    Polgári peres eljárás pedig bárki ellen indulhat.

    Jogot pedig a jogalkotó nem érvényesít, mivel erre nem is képes, csak némileg kompenzál, méghozzá veszteséget, kárt, ami éppen a jogellenes letöltésekből, magáncélú felhasználásokból ered.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz t72killer #297 üzenetére

    "Eddig úgy tudtam, hogy mindenki lakhelye szerint perelendő/azok a törvények vonatkoznak rá, ahol él."

    Rosszul tudtad. Attól hogy valaki Afganisztánban él, még nem rabolhat ki svájci, vagy éppen budapesti bankokat. Attól hogy egy csaló mondjuk Nigériában él, még nem követhet el bűncselekményeket magyar vagy más nemzetiségű állampolgárok ellen.

    "Ehhez elvileg amcsi földön elkövetett bűntény kellene"

    Elég, ha amerikai állampolgárok sérelmére követnek el bűncselekményeket.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    A magáncélú másolást a hatályos szerzői jogi törvény szabad felhasználásnak minősíti. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a felhasználáshoz nem kell a jogtulajdonos hozzájárulását kérni, amennyiben a felhasználás az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

    nem sérelmes a mű, előadás, hangfelvétel rendes felhasználására, és
    indokolatlanul nem károsítja a szerző, előadóművész, illetve a hangfelvétel (illetve klip esetében a klip előállítója) kiadó jogos érdekeit, továbbá
    megfelel a tisztesség követelményeinek." (Szjt. 33.§ (2) bekezdés)."

    A Szerzői Jogi Törvény fő szabálya az, hogy a hangfelvétel másolásához a szerző, az előadóművész és a kiadó engedélye szükséges. A többszörözés (másolás) engedélyezésének joga (copyright) a szerzői jog legrégebbi és legfontosabb intézménye, mely alól a Szerzői Jogi Törvény csak nagyon szűk körben enged kivételt. A hangfelvételről készített másolat csak abban az esetben minősül magáncélú másolatnak, ha egyrészt megfelel a szabad felhasználás fent felsorolt hármas feltételrendszerének és ezen túlmenően:

    a magáncélú másolásból közvetve sem származik anyagi haszon, (ha pl. egy DJ másolt CD-t használ, az általa másolt hanghordozó felhasználása közvetetten növeli jövedelmét)
    más számára még ingyen sem készíthető másolat számítógéppel vagy digitális hordozóra (írható CD)

    Miért kell akkor is megfizetni az üreshordozó díjat, ha saját anyagát másolja az ember?

    Az üreshordozó díj azt a célt szolgálja, hogy a szerzői jog jogosultjainak kárpótlást nyújtson a műveik, rögzített előadásaik, illetve hangfelvételeik magáncélú másolása miatt kiesett bevételekre tekintettel.

    ----

    Fentiekből (és a vonatkozó, itt nem idézett jogszabályokból) kitűnik, hogy a magáncélú felhasználás csak akkor legális, ha az nem szórakoztatás célját szolgáló tartalomfogyasztás, hanem kutatómunka, művészeti tevékenység, stb. Ha megfelel a törvény eredeti céljának. Lásd, mint fent: megfelel a tisztesség követelményének.
    A letöltögetett, jogvédett anyagot az üreshordozó díj nem legalizálja.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz hcl #303 üzenetére

    A pontos jogszabály ismeretének hiánya az ami nem mentesít.
    Azonban más az, hogy valaki nem ismeri a törvényt betű szerint, de tudja, hogy lopni bűn, és megint más az, hogy valaki olyan szerény értelmi képességű, hogy nem képes felfogni, hogy a lopással másnak kárt okoz.
    Adott esetben előfordulhat olyan, elő is fordul, hozzá tömegével, hogy valaki törvénytisztelő módon él, de a youtube-on közzétett videóról nem képes eldönteni, hogy annak megtekintésével valakinek a jogait sérti, valakinek kárt okoz. Többek között ezek az alapvetően jó szándékú emberek kapnak felmentést a magáncélú felhasználással, nem pedig a warez-lapátolókat kivánja a törvény dekriminalizálni.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz azbest #298 üzenetére

    A piratebay üzemeltetői és kim dotcom között azért megvan az a markáns, lényegi különbség, hogy előbbiek nem lettek milliárdossá, ők valóban egy téveszme áldozatai. A szolgáltatásuk, a tevékenységük célja nem a más javaiból való meggazdagodás volt.

    Azt pedig senki ne képzelje, hogy ez a bűnöző ne érdemelné meg azt, ami rá vár. Ez a hájpacni egy született szélhámos, aki életében nem dolgozott egy percet sem, csakis a stiklijeiből, a csalásaiból tartotta fenn magát az elmúlt negyed évszázadban.

    Itt egy cikk róla: http://index.hu/tech/2012/01/28/de_ki_az_a_kim_dotcom/

    Az sem lehet kérdés, hogy ha warez-mentes filemegosztó üzemeltetése lett volna a célja, akkor nem, hogy nem gazdagodik meg, de egyenesen tönkre is megy. Azért ugyanis senki nem fizetett volna, hogy önjelölt költők, zeneszerzők, filmkészítők, amatőr írók, izzadmányait, zömében végtelenül unalmas, színvonaltalan borzalmait nagy sávszélességen letölthesse.
    Az is nyilvánvaló, hogy az USA az az ország, ahol elég nehéz bárkit is elitélni (bár nem lehetetlen), ha nincs ellene bizonyíték pláne, ha az illetőnek rengeteg pénze van jó ügyvédekre.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #306 üzenetére

    Ne égesd már magad józsi!

    Leírtad, csak ellenkező előjellel hivatkoztál rá.
    Ennyit rólad, meg a hülyeségeidről.

    Itt van egy link, olvasgass:

    http://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/200204/a_magancelu.htm

    Idézek belőle:

    A magáncélú másolások által előidézett, kétségtelenül létező vagyoni hátrány kompenzálására - egyfajta átalányjellegű, tehát az érintett szabad felhasználási kör egészére szétterítetten érvényesített "kárpótlásként" - a szerzői és az azzal szomszédos jogok jogosultjai 1982 óta ún. "üreskazetta-díjra" jogosultak Magyarországon.

    Az Szjt. 35. §-a a magáncélú másolások technikai megvalósításának jellegére tekintettel azonban még egy további, a szabad felhasználást ebben a körben kizáró szűkítést is előír, amikor úgy rendelkezik, hogy nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással készíttetnek másolatot. A szűkítés indoka nyilvánvalóan az, hogy mivel az eredetivel azonos minőségű műpéldány korlátlan számú többszörözésére alkalmas digitális technika már önmagában is fenyegetést jelenthet a mű rendes felhasználására, ha pedig ehhez a magáncélú másolás megvalósítása érdekében még "teljesítési segédet" is igénybe vesznek, az már kétségtelenül beleütközik az Szjt. 33. §-a szerinti általános korlátokba.

    És még valami:

    A magáncélú másolás a szabad felhasználás egyik nevesített esetköre, amely a fenti feltételek teljesülése esetében is csak akkor gyakorolható, ha belül marad az Szjt. 33. § szerinti általános, minden szabad felhasználást keretek közé szorító korlátokon, azaz:
    a) nem sérelmes a mű rendes felhasználására,
    b) indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit,
    c) megfelel a tisztesség követelményének, és
    d) nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

    Ajánlom figyelmedbe a d pontot.
    A szabad felhasználás esetkörét meg te magad is ismered, vagy ha nem, hát majd szépen elolvashatod.

    Javaslom: Tanulj meg kicsit absztraktabb módon gondolkozni, jogot értelmezni mert ha így, ezzel a hozzáállással mész neki a dolgoknak, könnyen betörik a fejed.

    Ha igaz lenne, amiket összehordasz, már perelhetőek lennének a kiadók, jogtulajdonosok a másolásvédelem miatt, meg amiatt is, hogy nem teszik elérhetővé a műveiket. Az tény, akadt is egy német idióta, aki beperelte a kiadót a másolásvédelem miatt.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #306 üzenetére

    Ezt írtam én:

    "Ezt meg is találod a tv. azon jogszabályhelyei alatt, amelyek pl a magáncélú felhasználás eseteit pontosítják."

    Ezt válaszoltad te:

    "ilyen nincs. a 35.§ (1)-nek nincsenek alpontjai. amiről te beszélsz, az a szabd felhasználás egyéb esetei"

    Csak az a baj, hogy én nem írtam paragrafust, na meg az, hogy te a magáncélú másolást úgymond "kiemelted" a szabad felhasználás esetei közül.
    Amiről én beszélek, azok a szabad felhasználás esetei, amelybe a magáncélú másolás is beletartozik.

    A legnagyobb baj azonban az, hogy te kijelented, hogy a törvény kifejezetten engedi, hovatovább támogatja a magáncélú felhasználást (inkluzíve az illegális letöltést), holott ez nem igaz. A törvény már a bevezetőben említi, hogy a művek másolásának, terjesztésének joga a jogtulajdonosé. Azt is megengedi a jogtulajdonosnak (ellenben pl. az USA-val), hogy a jogtulajdonos másolásvédelmi technológiákat alkalmazzon.
    Az is kiderül, hogy a megosztók, akik a műveket jogellenesen elérhetővé teszik mások számára, büntethetők. Ha ez így van, már pedig így van, akkor az is nyilvánvaló, hogy egy eleve jogellenes forrásból származó tartalmat nem lehet legálissá tenni. Ez még akkor sem következik be, ha a letöltő atálánydíjat fizet. Hadd ne részletezzem miért, majd ha van kedved, az alább adott linken elolvashatod, hogy miért van ez így.

    Azt egyetlen jogszabály sem mondja ki, hogy jogvédett filmek, zenék esetében azok letöltése jogos volna. Ilyet nem is mondhat, hiszen ezzel a jogtulajdonosok alkotmányos alapjogát sértené.

    Az átalány, ahogy arra a forrásom is kitér, egy eredendően tökéletlen kompenzáció a jogtulajdonosokat ért sérelem ellentételezése.

    Az egész dolog kb. az alábbiakkal analóg:

    Én a te személyiségi jogaidat nem sérthetem, tehát nem tehetek közzé rólad készült fotót ,videót a beleegyezésed nélkül. Ha ez megtörténik, akkor én ugyan nem kerülök börtönbe, de te perelhetsz engem és a pert meg is fogod nyerni.

    Tehát: Börtön nem jár ezért, de akkor is jogsértés történt.

    Ugyanez áll a zenére, filmre is.
    Az, hogy létezik a magáncélú felhasználás jogi intézménye, nem a warezoló férgeket kivánja a jogalkotó dekriminalizálni, hanem azon jogkövető felhasználók köreit juttatja lehetőséghez, akik valóban tanulmány, kutatás, egyéb a t9rvényben nevesített célból jutnak hozzá a művekhez. Továbbá azokat a jogban járatlan, gondatlan, vagy buta szerencsétleneket, akik jószándékúlag ugyan de jogsértést követnek el egy-egy letöltéssel, youtube videó megtekintésével.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

  • RoundRobin

    aktív tag

    válasz kasza blanka #308 üzenetére

    "Az, hogy otthon meghallgatom, megnézem, elolvasom, az magáncélú felhasználás. Ilyen célra pedig szabadon másolható - 3. személy igénybevétele nélkül - bármilyen irodalmi, zenei mű, illetve kép és film."

    Azt te csak hiszed. Ott van, csak el kell olvasnod. A három feltételnek egyidejűleg teljesülnie kell. Ez pedig nem következik be akkor, ha a letöltés célja az, hogy művet úgy élvezd, hogy nem fizettél érte.

    Vennék: 286-os (esetleg XT) alaplapot.

Új hozzászólás Aktív témák