Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    @Tigerclaw: Kár hogy pont ebből van hiány. 1999 óta (nézzük a naptárat, nos, ez 17 év...) összesen 10db SzenCsou űrhajót indítottak a világűrbe. Ebből 5 szállított embereket. A SzenCsou-11 indítása talán most év végén várható, de inkább később.

    Félreértés ne essék, tisztelem a kínai erőfeszítéseket, csak ők a harmadik állam, akik embert juttattak a világűrbe, de az emberes űrkutatásban bemutatott sebességüktől nem száll le a hajunk...

    @Geffry Okostojás lábjegyzet folyománya:

    Az orosz fölény abból is fakadt, hogy az amerikaiak űrrepülőgépekkel képzelték el eredetileg a világűrbe jutást, az X-15 után jött volna a következő lépcsőfok, csak hát az oroszok beelőztek, és a rakéták elvitték a show-t. Utána még próbáltak a repülőgépszerűen induló űrsikló megoldásokkal visszatalálni arra az útra, de hát pénzügyi okokból és a kockázatvállalás csökkentése miatt annak is lőttek.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz t72killer #19 üzenetére

    Attól tartok nem értünk egyet. Itt nem a verseny a lényeg, hanem a tapasztalat. A Kínaiak kvázi megvették a Szojuz licenszét, kicsit átszabták, nagyobbra csinálták, és kész. De a tartós űrbéli jelenléttel nincs tapasztalatuk, és ez alapjaiban befolyásolja a lehetőségeiket.

    A Hold-utazás előtt kellett a Gemini-program, hogy megnézzék, lehetséges-e több napig a világűrben tartózkodni, milyen problémák léphetnek fel e közben. Megnézték, hogy lehetséges a világűrben a randevú és dokkolás, kipróbálták az űrsétát.

    Ha te a Mars-ra akarsz menni, akkor úgy kell kezdeni, hogy kitapasztalod, hogy fogod az űrhajósaidat életben tartani legalább 90, de inkább 270+ napon keresztül (a 90 napos Mars-utazáshoz nagyon jó Delta-V értékkel bíró, erős hajtóművel rendelkező űrhajó kell, az ilyen rövid Mars-utazások zömmel atom-kémiai hajtóművekkel számoltak). Na most ilyen sokáig egy Kínai tajkonauta sem volt a világűrben.

    Tehát mindenek előtt kell egy űrállomás, ahol szimulálhatják egy Föld-Mars, majd Mars-Föld út viszontagságait. Aztán jöhet a Hold, hogy le- és felszállás lehetőségeit és a felszínen végrehajtott munkát szimulálják. A Hold azért ideális, mert ez még olyan közel van, hogy komoly probléma esetén elérhető, ha itt valami gebasz üt be, meg lehet oldani, hogy az űrhajósokat megmentsék. Persze ez sem mentes a rizikótól, de még mindig sok nagyságrenddel biztonságosabb, mint egy Mars-küldetés.

    No persze lehet menni egyből a Marsra, csak hát a kockázat nem picit lesz nagyobb... Von Braun is nekiállt tervezni Mars-küldetés még az előtt, hogy ember járt volna a világűrben, vagy szonda szállt volna le a Mars felszínére. Szerencsére nem lett belőle semmi, mert Von Braun mars-űrhajója szárnyakkal vitorlázott volna a Mars légkörébe való belépéskor, de ezeket sokkal sűrűbb légkörre méretezték, mivel az akkori tudás szerint ilyen lehetett a Mars légköre. Ha elindultak volna azok az űrhajók, a Mars légkörébe lépve szépen lezuhantak volna a ritka légkörben...


    Von Braun Mars-siklógépének vázlata

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz t72killer #21 üzenetére

    egyrészt amit a versenytársak eddig megcsináltak, azt lehet licenszelni/lopni/publikált eredményeket simán felhasználni.

    Az azért nem egészen az. A publikált eredményekből nem fogsz mindent megtudni...

    Azt már tudják, hogy 2-300napig simán eléldegél az űrhajós súlytalanságban (sajátjuk is volt pár a MIR-en meg az ISS-en)

    :Y

    A Kínai űrügynökség első űrhajósa a SzenCsou-5 fedélzetén jutott a világűrbe, 2003-ban. A NASA-nak volt egy kínai származású amerikai állampolgár űrhajósa, Tajlor Wang. Nem járt kínai űrhajós sem a Mir-en, sem az ISS-en.

    A kínaiak szerettek volna csatlakozni az ISS-programba (és más tudományos űrprogramokba), de ezt politikai okokból mind elutasították, sőt, egy 2011-es törvényben konkrétan megtiltották a NASA-nak, hogy bármilyen közös programban vegyen részt a Kínai űrügynökséggel...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Geffry #24 üzenetére

    Alapszabály, hogy ha csak nem felindulásból született troll-szövegről van szó, nem törlünk a leírt hsz.-ből. :)

    Lehet, hogy valakit érdekelt volna, tanult volna belőle. Benne van a pakliban, hogy én is tanulhattam volna belőle, úgyhogy irgum-burgum. :DDD

    Az X-20 / Dyna-Soar leges-legelső elképzelése az X-15B-hez hasonló módon, de leváló fokozattal indult volna a világűrbe. Az ehhez szükséges hajtómű és gyorsítórakéta azonban sehol sem volt még, mikor a rakéta-indítás berobbant, és az USAF ekkor úgy döntött, hogy inkább egy rakéta orráról induljon akkor.

    Az X-15 folyomány megoldásokkal biztos, hogy találkoztál a korai 'Phase A / B' űrrepülőgép terveknél. Ezek azok, amelyek egy része egyfajta repülőgép hátáról induló űrrepülőgép-tervekről szólnak, és repülőgépként, kifutóról indulnak.


    North Americanl-terv a Phase A-ból

    Alapvetően a NACA/NASA koncepció úgy épült fel, hogy egy repülőgép szerű első fokozat viszi fel az út első felében a második fokozatot, a kvázi űrrepülőgépet, és lehetőleg minél nagyobb sebességgel és minél nagyobb magasságban indítja a második fokozatot. A problémák a Phase A esetében még "csak" ott keletkeztek, hogy a kellő teljesítményű, légköri levegőt használó sugárhajtóművek még a kanyarban se voltak, míg a kellő teljesítményű rakétahajtóművek a Saturn V. első fokozatában használandó F-1-esek képében már realitások volt. Emiatt a NASA is hajlott afelé, hogy nem repülőgépként, hanem függőlegesen, rakétaként indul majd a jármű, és effektíve az első fokozat csak azért repülőgép-szerű, hogy repülőgépként térhessen vissza az újrafelhasználáshoz.

    Hátha még nem ismered: Egy nagyon jó kis gyűjtemény az 1963-tól kezdődött űrrepülőgép-program terveiből.

    A Lockheed korai tervei, ezekből a System III és IV felel meg annak, amire utaltam.
    NASA / DoD A.A.C.B Class III., egy hiperszonikus hordozógép hátáról induló űrrepülőgéppel, igaz a technikai nehézségek miatt csak az 1980-as évekre várták a realizálhatóságát.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Geffry #26 üzenetére

    Nem ismertem ezt a könyvet, de akkor majd utána nézek (nem mintha hiányában lennék teendőknek és olvasnivalónak... :DDD )

    Nem, olyan SSTO terv nem volt, de hozzá kell tenni, hogy eleve az X-15 is két fokozatú jármű volt, ahol az első fokozat egy B-52 anyagép volt. :)

    SSTO terén igazából Phil Bono volt aktív abban a korszakban, nagyon alapos munkát végzet, és nagyon bízott a 'klasszikus', rakétaszerű, függőlegesen induló és érkező, egy vagy másfél (üzemanyagtartályt leválasztó) megoldásokban.

    Csakhogy abban a korszakban kismillió elképzelés versenyzett, és ezek mindegyike keményen küzdött, hogy elérje célját. Még a McDonnel(-Douglas) sem tudott mit kezdeni Bono terveivel, ha az 1960-as évek második felében eldőlt, hogy márpedig a következő űrjármű repülőgép-szerű lesz.


    A Bono-féle Hyperion SSTO elképzelés, egy gyorsító sínpályáról indulva lett volna képes 18,1 tonnát feljuttatni

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák