2. Fórumok
  3. Off-topic LOGOUT
  4. 広島

Új hozzászólás Aktív témák

  • #111 #65675776 törölt tag kekegsm #73
    Új Válasz #111
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    #65675776

    törölt tag

    válasz kekegsm #73 üzenetére

    Nem gyártották le. Eredetileg volt 100MT-ra tervezve, de a harmadik fázis U238 köpenyt nem is gyártották már le hozzá. Egyrészt a költségek miatt, másrészt közel duplájára növelte volna a fegyver tömegét, ami miatt már neccesen bírta volna csak el a Tu-95V. Már egy ~10t-s tömegű fegyver (BLU-82/B, GBU-43/B) is annyira nehéz, hogy csak nagyon kevés gép képes hordozni, azok is tipikusan teherszállító gépek, közel nulla önvédelemmel (legalábbis egy bombázóhoz viszonyítva). Szóval csak teljes vagy legalábbis lokális légifölény kell a bevetéséhez. Totális nukleáris csapás esetén ez nem lett volna meg.

    A másik probléma: még a legnagyobb városokat is lényegében teljesen meg lehet semmisíteni 3-4 150-300kt egyenértékű harcirésszel. Akkor mi értelme lenne nagyobbat, főleg több tíz Mt erejűt gyártani? Semmi sem indokolja. A Cheyenne-hegyet is csak közvetlen találattal lehet megsemmisíteni, ahhoz is legfeljebb 5-800kt kell. Egy rakétasiló is csak a közvetlen találattól fenyegetett. Nem véletlen, hogy a Mk17 és 24 (~15Mt) csak két évig volt rendszerben, míg a Mk16 (6-8Mt) három hónapig (mind az öt legyártott példány, bár ezek kivonásához hozzájárult az is, hogy folyékony fúziós anyagot alkalmaztak bennük). A Mk14 (6,9Mt) eleve csak kísérleti volt. A B41 (elméleti szinten 25Mt, az egyetlen háromfázisú amerikai eszköz) soha sem lett kipróbálva. A legerősebb kipróbált és rendszerben is tartott eszköz a B53 volt (8,9Mt), erre is csak addig volt szükség bunkerrombolóként, amíg a deep penetrator fejrészek/bombák rendszerbe nem álltak. A B61-11 ami jelenleg ezt a feladatot betölti, valószínűleg midössze 10kt-s (a B61 eleve nem lehet erősebb 370kt-nál).

    Mit értünk spread jellegen (nem ismerem ebben a témában ezt a kifejezést)? Vannak ugye MRV (Multiple Reentry Vehicle, gyakorlatilag csak annyit tud, hogy a hasznos teher több fejrészt tartalmaz, amelyek egymástól párszáz méterre/ pár kilóméterre detonálnak)., MIRV (Multiple Independently targetable Reentry Vehicle, ezek már azért jóval nagyobb távolságra is eltávolodhatnak egymástól) és MaRV (Maneuverable Reentry Vehicle). A spread legfeljebb az elsőre lehet igaz. A legnagyobb egyenértékű harcirész 9Mt volt, azt viszont csak a Titan II-n használták önmagában. MRV/MIRV/MaRV rendszerben a legerősebb 350kt-s (elméleti lehetőségként emelhető 475kt-ra).

    A DU lövedék legnagyobb előnye az ngabor2 által említett pirofor hatás. Azaz amint becsapódik elkezd égni (méghozzá nem is gyengén). Ezáltal kigyújtja az eltalált járművet, ami orosz eszközök esetén kifejezetten veszélyes, főleg amelyekben automata töltő van. Ott nem igazán kell a legénységnek nehézfémmérgezéstől tartani, ugyanis a torony tipikusan atomjaira robban. Szóval ''acélgázra'' semmi szükség.

    Az F/A-18 nem dipólt és nem is infracsapdát vesztett el, hanem egy GEN-X-et, ami aktív megtévesztő eltérítőeszköz. Robbanóanyag egy deka sincs benne.


    bandiras2: A DU lövedékek esetén jelentősebb sugárzás csak a becsapódás pillanatában van, ahogy a repeszek is csak ekkor igazán veszélyesek. Egyébként semmiben sem különb a volfrám sem. Ugyanúgy kaphatsz tőle nehézfémmérgezést, ahogy pl az ólomlövedékektől is. És használják a mai napig. De nem csak az amerikaiak, hanem gyakorlatilag az összes atomhatalom. Bizony, Csecsenföldön is van belőle egy pár tonna!

    Az M1A1HA esetén alkalmaztak először DU-t a páncélzatban, de nem ötvözőként, hanem betétanyagként, acél és kerámiarétegek között (Chobham kicsit feltupírozva). Később az összes Abrams megkapta ezt a kiegészítést. Hasonló megoldást alkalmaznak az oroszok is.

Új hozzászólás Aktív témák