Új hozzászólás Aktív témák
-
Silenzio
addikt
Miért? Tudod te, miről beszélsz? Komolyan, megdöbbent a válaszod. A beszédfelismerés már régóta megoldott dolog. Lejárt lemez. Már mezei játékprogramok is támogatják a beszédparancsokat. Az értelmezés az, ami a valódi problémát jelenti. Komplex mondatok, absztrakt fogalmak megértésének és a reagálásnak a képessége. Hát nem derül ki a cikkből?
https://pte3d.hu - 3D nyomtatás, 3D szkennelés, anyagvizsgálat, VR
-
Alchemist
addikt
válasz
Silenzio
#201
üzenetére
A beszédfelismerés már régóta megoldott dolog.
Igen? Akkor honnan tudok olyan programot szerezni, amely pl. képes egy tiszta magyarsággal beszélő egyetemi oktató előadását (legalább 95 %-os pontossággal) realtimeban Word-be átnyomni?
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
Alchemist
addikt
Occam borotvája nem mondja, hogy két elv közül azt fogadd el, amelyik egyszerűbb, akkor is, ha az teljesen alkalmatlan a problémádra. Azt mondja, hogy ha van két jó megoldás, akkor az egyszerűbbet fogadjuk el.
Mondjuk ez a szoftverfejlesztésnél vagy döntési algoritmusoknál járható út, viszont a tudományos modellek igazolása tekintetében nem biztos, hogy korrekt.
Ha ugyanis egzakt igazolásunk van, akkor csak egyféle létezhet. Ha viszont interpolálunk, akkor van rá esély, hogy az egyszerűbbel fontos tényezőket kidobunk az ablakon. Persze a kutató szeretné minél előbb lezárni a munkáját, de ehhez az occam-elv nem tisztességes hivatkozás.
Idő nélkül szerintem esélytelen bármilyen tudományos feltételezésbe is bocsátkozni, ha nem tudod a sorrendet, akkor nem tudsz érvelni.
Nem is az idő hiánya a probléma (azzal tényleg nehéz mit kezdeni), hanem a (jelenleg használt) relativitáselmélet és kvantumfizika értelmezésében vett variabilitása, függése pl. a gravitációtól/gyorsulástól. Ahhoz hogy egy szingularitást (az Ősrobbanás is ilyesmi) leírjunk, ismernünk kellene az eseményhorizont formálódását és az azon belüli tényezőket is... amelyekről legfeljebb halvány sejtéseink lehetnek. Az Ősrobbanás elmélete úgy fejlődött, hogy a lehetséges okozatokat megpróbáltuk összerakni egy ősokká.. ez az ősok viszont az általunk ismert világegyetem olyan elfajult állapotban lévő változata, amelyben a jelenlegi fizikánk szükségképpen használhatatlanná válik. Vagy elég csak a tapasztalt szimmetria-sértésekre gondolni (pl. miért tapasztalunk sokkal több anyagot, mint antianyagot?)
A másik lehetséges út nem is a vallásé... hanem inkább egyfajta tudat-modellezésből kiinduló (misztikus-gnosztikus) világképé, amelyet a vallások megpróbálnak iskolás módon leegyszerűsítve tálalni. Ha a Tudatot, annak extrapolálható természetét képesek vagyunk általános és erősen absztrakt szinten modellezni, akkor nem feltétlenül kell a tér, idő, anyag és okság mindenáron való meglétét erőltetni, hanem lehet ezeket származtatott módon kezelni. Pl. modellezni egy világot, amelyben az idő makroszkopikus szinten reverzibilis lehet, vagy egyes eseményeknek többféle lehetséges kimenetele van - ld. multiverzum-teória, amely nem is áll messze a kvantumfizika jelenlegi értelmezéseitől.
Azt pedig, hogy Isten ne lenne ok-okozati kapcsolatban semmivel, pláne nem a teremtéssel, megint csak nem tudom elképzelni, hiszen akkor migvégre is van Ő?
De mi van akkor, ha van egy kauzális (természeti törvények) és egy nem kauzális kapcsolata is ennek a szuper-tudatnak az általunk észlelt anyagi világgal? Például miért hat ki a megfigyelő a kavntumfizikai szintű kísérletekre? Miért jönnek ki néha meglepően szabályos (az elemi valószínűségen túli) eredmények sztochasztikus vagy még inkább kaotikus jellegű rendszerekből?
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
dabadab
titán
válasz
Silenzio
#201
üzenetére
"A beszédfelismerés már régóta megoldott dolog. Lejárt lemez."
Nem igazán. Sőt. Korrekt beszédfelismeréshez rendes AI kellene, az meg nincs. Annak hiányában is lehet barkácsolni, barkácsolnak is, de azok azért erősen kompromisszumos megoldások.
"Már mezei játékprogramok is támogatják a beszédparancsokat."
Az a beszédfelismerésnek egy annyira agyonegyszerűsített részhalmaza, ami igazán szóra sem érdemes. Az tényleg működik. Nagyjából.
DRM is theft
-
#206
dabadab
titán
WonderCSabo
#177
dabadab
titán
válasz
WonderCSabo
#177
üzenetére
Szerintem nem ütközik, mert nem sértő.
Érdekes, hogy a HGy-ről tett megjegyzések nem zavartak, pedig azok tényleg azok (voltak).DRM is theft
-
dabadab
titán
válasz
adamssss
#207
üzenetére
"amit tiltunk fórumunkban:
minden olyan hozzászólást, amely faji, vallási, nemzeti, nemzetiségi, nemi, politikai, egyéb hovatartozást sért."
alapelvek
(Azt meg gondolom nem kell különösebben ecsetelni, hogy amit írtál, az a HGy-seket erősen sértette.)[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
bambano
titán
válasz
Alchemist
#203
üzenetére
Szerintem az occam borotváját nem szokás bizonyításra használni, nem arra találták ki. Sokkal inkább alkalmas arra, hogy a kiindulási pontban meghatározzanak vele egy irányt, reménykedve, de nem bizonyítva, hogy az lesz a helyes. Inkább egyfajta hüvelykujj szabály, mint bizonyítási módszer.
A többiről annyit, hogy nem volt célom itt 5 percben megfejteni a világegyetemet, pusztán a vallásos kiindulópontban található 1-2 logikai problémát szerettem volna bemutatni.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
dabadab
titán
válasz
Alchemist
#203
üzenetére
Az occam borotva olyankor jó, ha adott pillanatban nem lehet megmondani, hogy melyik elmélet a jó, mert mindkettő ugyanolyan jól működik. Márpedig ha két sorban kijön ugyanaz az eredmény, mint három oldalon, akkor meg minek szívassák magukat feleslegesen, nem? (A tudomány kérem - minden ellenkező sztereotípia ellenére - mélyen praktikus dolog.)
Egyébként természettudományokban (a dolog természete miatt) nincsen egzakt igazolás, nem is lehet.[ Szerkesztve ]
DRM is theft
-
ben11
őstag
Élvezet volt olvasni a sok elrugaszkodott gondolatot a jövőre tekintettel..
Más:
Az ősrobbanást-elmélet csupán az általunk ma ismert világ keletkezését próbálja magyarázni, mely a táguló világegyetem és sok más tapasztalati tény alapján fogalmazódott meg..
Az hogy előtte mi volt/mi nem volt nem is próbál feltételezéseket tenni és nem is célja, hisz nincs semmi féle információ a nagy bumm előtti időkről..[ Szerkesztve ]
-
#214
hugo chávez
aktív tag
Alchemist
#168
-
#215
dabadab
titán
WonderCSabo
#212
dabadab
titán
válasz
WonderCSabo
#212
üzenetére
Szerintem nem, sőt, ezzel szerintem mindenki tisztában is van - nyilván azért itt fontos kérdés a "jó" definíciója, amit jelen esetben azt jelenti, hogy "alátámaszthatóan igaz". Te is tisztában vagy azzal, hogy egynél több vallás létezik, ezek egymástól akár gyökeresen különböző vagy egyenesen ellentmondó válaszokat adnak és abszolút semmi sincs, ami egy kívülálló szemében az egyik választ érvényesebbé tenné, mint a másikat.
DRM is theft
-
Cathfaern
nagyúr
(#23) lordfreyr
"A Watson-féle gépeknél nem az emberi agy a cél, ez nem mesterséges intelligencia, hanem emberi nyelvtan által megfogalmazott szövegből szed ki információkat, rákeres az adatbázisban, majd a befogadott információhoz leginkább kapcsolódó adatot emberi mondatokat utánzó szerkezetű mondatként adja vissza."
Az ember mialatt felnő, folyamatosan információval találkozik szembe (a tűz éget, a selyem puha, stb, stb). Ezeket elraktározza az agyában, valamilyen formában. Jelenleg nem tudjuk pontosan, hogy milyenben, de eléggé valószínűsíthető, hogy nem nyelvi mondatokban (lásd a "tudom mire gondolok, csak nem tudom megfogalmazni" problémát). Tehát amikor feltesznek neked egy kérdést, akkor abból a nyelvtan által megfogalmazott szövegből kikeresed a kulcsfontosságú dolgokat ("tűz"-ről beszélünk, és hogy "éget-e"), ezekre rákeresel a korábban eltárolt emlékeidben... értelemszerűen azokat veszed elő, ami legvalószínűbb, hogy kapcsolódik a kérdéshez. Igen, valószínűség van benne, ezért tudsz válaszolni nem teljesen egyértelmű kérdésekre is (pl. Autókról beszélgettek. A beszélgetőtársad felteszi a kérdést, hogy "neked tetszenek a pirosak?". A kérdés nem jól definiált, gondolhat piros almákra is, de te azt a választ fogod adni, ami - a szövegkörnyezet alapján - legvalószínűbb, hogy jó). Majd ezt a saját fejedben valamilyen módon tárolt információt beleöntöd az adott nyelv szabályai szerint meghatározott mondatokba (több-kevesebb sikerrel). Hol is van az a hatalmas különbség?(#13) Dany007
"Tárolókapacitásban lehet, hogy eléri az emberi agyat, talán meg is haladja azt, de a működési elv alapjaiban igencsak eltér. Emiatt meg sosem lesz lehetséges ezzel a 0-ra és 1-re alapuló számítástechnikával utánozni az emberi agyat..."
Az emberi idegrendszer alapvetően elektromos impulzosokkal működik, ami pedig bináris érteken alapszik. Lényegében egy az egyben kettes számrendszer. De hogy további hasonlóságot mondjak, a szemnek egyértelműen definiált felbontása van, hiszen a pálcikák és csapok száma adott. Csak az agy egy nagyon jó interpolációt futtat.(#62) dabadab
"Ez a gép valószínűleg annyit érthetett a kérdésekből, mint egy spamszűrő az emailekből: semmit."
Mit értesz az alatt, hogy "érti a kérdést"? Hol a határ aközött, hogy "értem a kérdést", vagy csak "tudom, hogy erre a kérdésre ez a válasz"? Ez nem kötekedés akar lenni, próbáltam magamban megfogalmazni, de nem sikerült. Én egyedüli különbségnek azt látom, hogy a konkrét kérdésen túl mennyi többlet információval rendelkezik az adott témáról. Pl. ha megkérdezik tőlem, hogy "Mi az a cpu?", és azt válaszolom, hogy "központi számítási egység", de nem tudom, hogy ez a számítógép egy alkotóeleme, akkor nyilvánvalóan csak bemagoltam a kérdésre a választ, tehát nem értem a kérdést (sem a választ). De ha tudom, hogy ez a számítógép egy központi alkotórésze, ami számítások segítségével vezérli a számítógép további részeit, akkor (látszólag) értem a választ. De ha nem tudok válaszolni arra a további kérdésre, hogy "mit jelent az, hogy számítások segítségével"? Akkor mégse értem igazán. Viszont az erre való válasz (önmagában nézve, nem figyelve a korábbi eseményeket) tulajdonképpen ugyanúgy a megfelelő információ kikeresése egy adatbázisból, mint az eredeti kérdésre adott válasz. Tehát ez alapján akkor értem a kérdést, ha a válaszra adott újabb kérdésekre is tudok válaszolni. De innentől kezdve az "értem a kérdést" és "nem értem a kérdést" közötti különbség csak mennyiségi, nem minőségi. De szóljatok ha tévedek valahol.(#116) adamssss
"Én magamat kicsit többre tartom minthogy 0-kat és 1-eseket elemezzek és értelmezzek, dolgozzak föl. Van áram-nincs áram. Ennyiből áll a gép."
Ha nem veszel magadhoz táplálékot, meghalsz. Ha a gép nem kap áramot, nem tud működni. Mi a különbség? Tulajdonképpen a gép még előnyben is van, hisz ő amint újra megkapja az áramot, tud működni, ellenben egy halottat hiába etetsz már meg... Persze erre lehet mondani, hogy neked nem kell folyamatos táplálás. De kell, csak ezt a szervezet megoldja a saját "zsír"-nak nevezett akkumulátorából. Amikor táplálkozol, akkor pedig ezt az akkumulátort töltöd (nyilván ez erős leegyszerűsítése az emberi táplálkozásnak, de lényegében erről van szó). Tehát nem igazán van különbség az ember és a gép között... ebbe akkor lehet különbséget belevonni, ha feltesszük, hogy az ember létezik egy halhatatlan lélekkel, amelyik a táplálás megszűnése után is létezik. Mi lenne, ha a számítógép memóriájának és merevlemezének a tartalmát elneveznénk léleknek? Egy olyan dolog, ami független a konkrét fizikai valóságtól, ha az megsemmisül, akkor is tovább létezik... és akár be is tölthetem egy másik gépbe, amiről újra tud futni, akkor is ha mondjuk több száz évvel később töltöm bele. Persze mivel a hardver és a környezet változhat, ezért jobb ha legalább részben újrainicializálom a rendszert, és hagyom, hogy a bootolás során felfedezze ezt az "új környezetet". Mi van ha a hardvert elnevezem testnek, a programot (a korábban említett módon) léleknek, a bootolást pedig felnövésnek? Nem hasonlít ez mondjuk a lélekvándorlás intézményére? -
Rickazoid
addikt
válasz
Cathfaern
#216
üzenetére
"Hol is van az a hatalmas különbség?"
Ott, hogy adatok eltárolásától és visszakeresésétől még nem lesz valami intelligens. Főleg nem, mert nem képes értelmezni a mondatokat. Megmondhatja a választ arra, hogy mikor született Thomas J. Watson, de pusztán ebből nem fogja tudni, hogy már meghalt, ha ez az információ nincs külön eltárolva.
Hatalmas adatbázisa van és ezekben információt keres választ pontosan megfogalmazott kérdésekre, ettől azonban nem lesz képes egy egészen más jellegű fejtörőt megoldani, mint mondjuk a "Reggel négy lábon jár, napközben kettőn, este hármon. Mi az?" feladványt. Erre ugye tudjuk, hogy az ember a válasz, de mi alapján kötné össze egy gép a napszakokat az emberi élet három nagyobb szakaszával és mi alapján azonosítaná a plusz két lábat kezekkel, a plusz egyet pedig egy bottal? Erre megint csak akkor lenne képes, ha külön erre a feladatra írnának neki egy algoritmust és hozzá egy adatbázist, hogy kéz=láb=bot, reggel=gyerekkor, napközben=felnőttkor, este=öregkor. Az ember erre úgy is képes, hogy nincs ilyen információk birtokában."Nyuszika sétál az erdőben. Meglátja a bálnát.
- Bálna! Neked nem a tengerben kéne lenned?
- De."
Kérdezd meg Watsont, hogy ebben hol a vicc. Ugyanis szerepelhet az adatbázisában ez, mint egy vicc, meg a vicc összes definíciója is és billió egyéb példa viccekre, de attól eltekintve, hogy a nyúl meg a bálna nem beszél, teljesen logikus, hogy a bálnának a tengerben a helye, nem az erdő közepén és hiába elemezné, nem találná, hogy hol a vicc.Itt a különbség. Watson adatbázisokban keres, nyers adatokat tárol és vet össze, az ember pedig felfog, értelmez, a megértett információt eltárolja és előhívja a hozzá kapcsolódót, majd ezekből olyan következtetéseket is le tud vonni, amikre az adott információk közvetlenül nem is utalnak. "Te vagy a gyengébbik, nem?" Watson megtalálja az adatbázisában, hogy a kérdés egy nőnek lett feltéve?
Röviden ennyi.
"Lényegében egy az egyben kettes számrendszer."
Ne haragudj, de ez hülyeség. A bináris működés nem következik abból, hogy elektromos impulzusokkal kommunikálnak az idegsejtek. Hallottad már az agyhullám kifejezést? Láttál már EEG felvételt? A természetben tudod nem létezik digitális jel, csak analóg. A tárolás pedig egy teljesen más folyamat, ami biokémiai alapokon nyugszik, de amíg nem tudni biztosat az is elképzelhető, hogy kvantum szinten is működik (ami egyébként az öntudatot is okozhatja, nincs kizárva, hogy nem kvantum szinten kell-e keresni)."De innentől kezdve az "értem a kérdést" és "nem értem a kérdést" közötti különbség csak mennyiségi, nem minőségi. De szóljatok ha tévedek valahol."
Érteni egy kérdést itt annyit tesz, hogy tudatában lenni a kérdésnek. Kicsit előrébb nagyon leegyszerűsített példákat már hoztam, egy vicc kérdése tipikusan ilyen. Ha a válasz hallatán tudod, hogy mi a vicc, akkor érted, de ha nem tudod, hogy mi a vicc, akkor is érted, csak másképp értelmezed, ebben az esetben viszont pontosan tudod, hogy miért nem vicces szerinted. Egy halom információ és annak a keresése pusztán imitálja az intelligenciát, az összes ma létező mesterséges intelligencia ezt teszi."Ha nem veszel magadhoz táplálékot, meghalsz. Ha a gép nem kap áramot, nem tud működni. Mi a különbség? [...]"
Abban egyet értünk, hogy az ember is csak egy gép, ami más alapokon működik. Azonban az ember által használt operációs rendszer egy egészen más alapokon nyugvó rendszer, mint egy számítógép. Eleve arra kell gondolni, hogy az ember programozza a számítógépet, a tudása azonban a töredéke sincs annak, amivel az agy működik. Például egy számológép program nem tudná leprogramozni önmagát, mert bonyolultabb a program működése, mint a funkciója. Amúgy hoztál egy példát a programok másolásával. Ha lemásolsz egy programot, akkor a végtermék és az eredeti teljesen meg fog egyezni (feltéve, hogy nincs másolásvédelem). Ha ezt átviszed egy másik gépre, akkor nincs kétséged afelől, hogy a két program megegyezik, hisz bitről bitre ugyan az, az adott bitek pedig pusztán elektromos impulzusok, semmi kézzel fogható. Namost a tudat sem kézzel fogható, de biztos vagy abban, hogy ha valaki lemásolná a teljes idegrendszered a tudatoddal együtt, majd áttenné egy klón testbe, akkor az ott, előtted álló személy ugyan az lenne, mint te? Hagynád, hogy valaki megöljön annak a tudatában, hogy úgyis létezel még egy példányban? Biztos lennél benne, hogy az a személy tényleg te vagy? Egy tökéletes másolat, persze, hogy te vagy, de ennek tudatában a másik példányod gondolhatná úgy, hogy ő is ugyan úgy eredeti, mint te? Annak ellenére is, hogy ő a másolat? Tényleg ugyan az lenne, mint te? A helyedre léphetne?
Mellesleg rossz a következtetés, hogy az emberi test a halál után nem javítható. Javítható az, csupán nem tudjuk hogyan kell. Jó példa, hogy agyhalottakat életben lehet tartani bármeddig, pedig az illető már meghalt annak ellenére, hogy él. Op.rendszer nélkül futó PC, csak a BIOS aktív.A Terminátor sorozatban mondta az a folyékony nő, hogy ha egy robotot arra programoznak, hogy a zöld lámpánál átmenjen a zebrán és a pirosnál álljon meg, akkor ezt fogja tenni, de neki az kell, ami a programozása ellenére átfut a piroson.
A Star Trek Új nemzedék egyik részében Data-t tárgyalásra vitték, hogy eldöntsék, hogy vajon van-e öntudata és végül vannak-e jogai. Egyik oldalon azok voltak az érvek, hogy gép, kikapcsolható, leválasztható a karja, stb., a másik oldalon az volt az érv, hogy képtelenség megmondani, hogy imitálja-e az öntudatot vagy tényleg rendelkezik-e vele. Elfogadták, hogy vannak jogai, mert lehet, hogy van öntudata.
Filmek csak, de ott van bennük az a kérdés, amire nincs válasz.
A lényeg: mi attól vagyunk intelligensek, hogy van öntudatunk. Hogy az micsoda, azt rábízom a filozófusokra és a következő évszázadok tudósaira.
Azt hiszem a metafizikai elmélkedésekből ennyi elég lesz ilyen ... na most korán van vagy későn? Hát igen. Aki még nem alszik, annak későn, aki most kel fel, annak korán.[ Szerkesztve ]
Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#216
üzenetére
Nem azt mondtam, hogy nem lehetnek hasonlóságok az agy és a számítógép között. Csupán azt, hogy az alapvető működése nem azon alapszik és nem úgy, mint egy számítógép.
Sajnos vagy sem de a neuronhálózat működése sokkal sokkal összetettebb, mint az, hogy van jel vagy nincs jel.
"Minden neuron lényeges része egy rendkívül hosszú rost, melyet axonnak neveznek. Az axonok több helyen is szerteágaznak, és minden ág egy szinapszisban végződik. A szinapszisok azok az összekapcsolódások, ahol a neurotranszmitternek nevezett vegyi anyagok közvetítésével egyik neuronról (főként) más neuronokra jutnak át a jelek. A szinapszisok lehetnek serkentő jellegűek, ezekben a neurotranszmitterek elősegítik a következő neuron jelkibocsátását, vagy gátlóak, melyek igyekeznek megakadályozni ezt. A szinapszis erőssége azt mutatja, hogy milyen megbízhatóan jut el valamilyen üzenet egyik neuronról a másikra. Amennyiben az összes szinapszis erőssége rögzített volna, az agy nem sokban különbözne a számítógéptől. Bizonyos azonban, hogy a szinapszisok erőssége változó."
Idéztem Roger Penrose A nagy, a kicsi és az emberi elme c. könyvéből.
Ebben a kvantummechanika szintjéig taglalja az agy illetve a neuronok és azt azt alkotó sejtek működését. Valamint számos matematikai bizonyítékot is ír illetve kifejt / elmagyaráz arra vonatkozóan, hogy az agy közel sem úgy működik, mint egy számítógép.
Ez a rész még olyan 50+ oldal, így ha nem gond nem idézném végig : ) De igen érdekes olvasmány![ Szerkesztve ]
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
Rickazoid
#217
üzenetére
"Megmondhatja a választ arra, hogy mikor született Thomas J. Watson, de pusztán ebből nem fogja tudni, hogy már meghalt, ha ez az információ nincs külön eltárolva."
Ha te csak annyit tudsz Thomas J. Watsonról, hogy ekkor meg ekkor született, akkor te se tudod, pusztán ebből, hogy meghalt-e már. Ha tudod, hogy 200 éve született, akkor következtethetsz, hogy valószínűleg nem ér már... de miből vonod le ezt a következtetést? Egyszerűen abból, hogy tudod, hogy egy ember átlagosan 60-80 évig él. De ez is puszta információ, amit megtanulsz. Egy gép is képes erre."Hatalmas adatbázisa van és ezekben információt keres választ pontosan megfogalmazott kérdésekre, ettől azonban nem lesz képes egy egészen más jellegű fejtörőt megoldani, mint mondjuk a "Reggel négy lábon jár, napközben kettőn, este hármon. Mi az?" feladványt."
Igaz, hogy egy adatbázisból ezt önmagában nem lehet kinyerni. De te hogyan jössz rá a feladványra? Asszociációval. Ismereteidből megpróbálsz egy olyan dolgok kiszedni, amit valamilyen formában rá lehet húzni erre a kérdésre. Lényegében nem teszel mást, csak heurisztikát és valószínűségeket használsz, csak nyilván nem számszerűsítve (vagy legalábbis a tudatod nem tud a számszerűsítésről... ki tudja, hogy valójában hogy működik az agy ). És a cikkben tárgyalt gép pontosan ezt teszi, és nem bedrótozott módon adja a válaszokat.A vicc viszont egy jogos felvetés. Mitől tartunk valamit viccesnek? Úgy értem, nyilván ha valami ironikus (pl. mint ez a vicc), de attól még ez miért vicces az ember számára? Nem lehet, hogy ez valójában nem más, mint egyfajta asszociációs bug? Vagy pl. hibajelző folyamat... azzal jelzi a rendszer, hogy valamit képtelennek tart, vagy ahol erős asszociációs hibát érez (pl. a "Megy a nyuszika az erdő szélén...
Egyszer csak leesik...". Ez nyilvánvalóan asszociációs hiba, hiszen az erdő széle nem olyan szélt jelent, ahol le lehet esni. Az agy pedig erre a hibára ezzel a "hibaüzenettel" reagál). De ez persze csak feltételezés"Hallottad már az agyhullám kifejezést? Láttál már EEG felvételt? A természetben tudod nem létezik digitális jel, csak analóg."
Ha megméred egy memóriacella tartalmát, ott se nullákat és egyeseket mérsz. Hanem mondjuk 0,7-et és 0,2-t. Csak a rendszer úgy van kódolva, hogy 0,5-től felfele 1-esnek vegye, 0,2-től lefele 0-nak. A számítógépben is csak analóg jelek vannak, fizikai szinten. A bináris működés csak absztrakciós szinten valósul meg. Ugyanez megtörténhet az agyban is. De nyilván, egyáltalán nem biztos, hogy bináris rendszeren alapszik. De igazából ennek a kizárására sincsen elég érvünk."Namost a tudat sem kézzel fogható, de biztos vagy abban, hogy ha valaki lemásolná a teljes idegrendszered a tudatoddal együtt, majd áttenné egy klón testbe, akkor az ott, előtted álló személy ugyan az lenne, mint te?"
Nem vagyok biztos benne, mivel nem tudom, hogy az agyban mi és hogyan tárolódik. Ha egyáltalán az egész személyiség az agyban tárolódik és nem a vallásoknak van igaza. De ugyanígy a fordítottját sem tudom... nem lehet kizárni, hogy igen, ugyanaz lenne. Nem tudjuk."Mellesleg rossz a következtetés, hogy az emberi test a halál után nem javítható. Javítható az, csupán nem tudjuk hogyan kell."
Teljesen jogos, de én arra gondoltam, hogy a számítógépet attól még nem kell javítani, hogy ki lett húzva az áromból, tehát ennyivel előrébb van. Ami meg nyilván abból adódik, hogy a gépnek a fizikai testének fentartására nincs szüksége táplálásra. Igaz ez egyben hátrány is, hiszen javítani sem képes azt. Jelenleg... Belegondolva, ha önálló működésre akarunk robotot gyártani, akkor célszerűbb lenne egy olyan hardverbe beleültetni, ami képes önmagát megjavítani... erre a fém alapvetően alkalmatlan (magas hőmérsékletre kell hevíteni, hogy formálni lehessen, ami túl sok energiát igényel), de ezek a szénalapú dolgok... 
De ez inkább csak poén akart lenni A filmeket tényleg kár idekeverni. Néha elég jól előrelátni (vízionálnak) a sci-fi írók, de máskor nagyon mellé lőnek. Érdemes megnézni a star trek, star wars filmeket, de lényegében bármilyen 80-as évekbeli sci-fi filmet vagy regényt. A számítógépek mindenhol hatalmas méretű, szekrényszintű dolgok, internet, mint olyan nem igazán létezik. Ezzel szemben űrhajók, bejárjuk az univerzumot, idegen fajok, stb... a valóság meg pont ellenkezőleg alakult.
(#218) Dany007
Nyilván jelenleg a számítógép olyan téren mindenképp hátrányban van, hogy nem tudja magát módosítani. De olyan programnyelv létezik, amelyben a programból át lehet írni a forráskódot. Innentől, ha a neuronokat emuláljuk csak, és nem hardveresen megvalósítjuk, lényegében az átírással ugyanazt megtehetjük, mint amit a neuronok változó összekapcsolódása jelent. És tulajdonképpen a szinapszisok erőssége (az idézet alapján), nem más, mint az egyes jelek egyfajta változó súlyozása. A változást pedig nyilvánvalóan a tapasztalat, tanulás okozza. -
Rickazoid
addikt
válasz
Cathfaern
#219
üzenetére
A filmeket csak példaként hoztam fel, hogy ezzel a problémával mindenhol foglalkoztak már és továbbra is csak kérdések vannak, sőt ahogy haladunk előre, még több a kérdés.
Bár a Star Trek későbbi sorozatai az Új nemzedéktől akkorát nem tévedtek, érintőkijelzőket használnak (bár nem látszik, de többször utalnak rá, illetve egyikben konkrétan látni is lehet, ahogy egy hatalmas üzenet egy gombnyomásra kis gombokká alakul, illetve többször történik ugyan ez videohívásokkal), mikroszámítógépeik vannak, amik megtanulnak és lefordítanak bármilyen idegen nyelvet (erős túlzással persze, de legalább nem nagyobb, mint egy kitűző), ráadásul telefonként is működik. Vagy a Doktor mobil kivetítője, amiben a teljes programja gond nélkül elfut és a 20. század végén készült (igaz a technológia 900 évvel későbbi alapokon nyugszik). Internetük van, minden adathoz hozzáférnek bármely számítógépükről, csak a nagy távolság miatt nincsenek mindig rákapcsolódva, így magukkal kell vinniük az adatbázisokat, de ez velünk sem lesz másképp, ha egynap emberek hagyják el a naprendszert... ha csak fel nem találnak egy távolságfüggetlen valós idejű kommunikációt addigra. Egyik rész viszont egy átjátszó állomáson játszódik. Ja és e-book olvasókhoz hasonló, különböző mérető eszközökön hordják a szöveges fájlokat. Emellett bár nem jelentik ki sosem és igazából nincs kidolgozva, de NFC utalások is akadnak, amikor komplett adatbázisokat töltenek egy trikorderre. Nagyméretű bonyolult adatokat pedig chipeken tárolnak, ahogy mi is egyre gyakrabban.
Amiben talán tévedtek az a céleszközök használata. Bár alapvetően a légierő egy változatáról van szó, így ez nem akkora hiba.
A többi meg nyilván csak szimpla fikció.Amúgy felhoznék még egy példát a különbségre ember és gép között, egy újszülöttet. Egy újszülött teljes értékű intelligenciával bír, ha nem többel, mint mi ketten együtt. Emellett nem tud beszélni, nem tud semmit a környezetéről, nincs térlátása, nem tudja irányítani a végtagjait, többfázisú alvást alkalmaz... ösztönei vannak csak, de a .. szoftvere annyira bonyolult, hogy mindössze egy év alatt magától megtanulja a testének az irányítását, további egy évvel később pedig ideális esetben már koordinációs problémái sem lesznek, plusz térlátása is van már, emellett beszélni is képes. Mindezt úgy, hogy csak megfigyelte a körülötte lévő világot, támpontot nem kapott, hisz nem kellett elmagyarázni neki, hogy hogy mozgassa a kezét vagy hogy képezzen hangokat. Igazából ezt elmagyarázni nem is lehet, mert tudattalanul működik. Mintha az agya megírta volna a szükséges drivereket a hardverekhez, amiket korábban nem használt, megírta volna a szoftvert a működéséhez, majd anélkül, hogy többlet információhoz jutott volna, megtanult beszélni egy nyelvet. Mondjuk a végtagok kezelése biztos el van tárolva a DNS-ben, ami felvet egy újabb kérdést, hogy hogyan képes a DNS egy olyan kódot tartalmazni, amiből létrehoz többek között egy sokkal összetettebb számítógépet, ami önmagát programozza. De visszatérve a nyelvre, ha valami, akkor a nyelv biztos nem vele született tulajdonsága az embernek, csak a kommunikációra való képesség. Mégis egy kisgyerek pusztán a szavak és mondatok hallgatásából kitalálja a teljes nyelvtant annak ellenére, hogy fogalma sincs a nyelvtanról. Van a mondatban alany, állítmány, tárgy, helyhatározó, időhatározó, stb., stb., erről egy gyereknek fogalma sincs, mégis alkalmazza mindet, ráadásul idősödve egyre helyesebben.
Egy számítógép hogy tanul meg beszélni? Pont fordítva, először kell eltárolni az összes nyelvtani szabályt, majd utána erre alapozva kell megírni rá az algoritmusokat, amik azokat alkalmazzák. Ezen felül nem tudsz olyan programot írni, ami elfér egy sejtben, és trilliárdnyi sejt létrehozására képes, mind összehangolva működik, csoportonként teljesen másképp, az összhatás sokkal bonyolultabb, az agy meg főleg, miközben minden egyes alkotóeleme eltárolja azt az információt, ami képes megismételni az egészet. Irdatlan redundancia, mintha bármely fájlból fel tudnád építeni a teljes operációs rendszert vagy inkább bármely hardver-alkotóelem mintájára a teljes számítógépet, szoftverrel együtt.
Kérdéses, hogy csak a bonyolultság választja-e el a gépet az embertől, vagy esetleg a gép egy ilyen szempontból halott ötlet, mert nem lehet úgy átalakítani, hogy erre képes legyen, az elejétől kéne újratervezni.
Lehet, ha, talán, esetleg, feltehetőleg, nem biztos - ezek a kulcsszavak.[ Szerkesztve ]
Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
Alchemist
addikt
válasz
Rickazoid
#220
üzenetére
Lehet, ha, talán, esetleg, feltehetőleg, nem biztos - ezek a kulcsszavak.
Ez magyarul úgy hangzik, hogy biztos és lényegbevágó tudással nem rendelkezünk az agy működését illetően... ahogy egy 80-100 évvel ezelőtti mérnök esetleg képes lehet megmérni a mai processzorok bizonyos jellemzőit (fogyasztás, hőtermelés), de ezzel még nem jut közelebb az éppen futó szoftverek struktúráinak feltárásáig.
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
Chris_T
tag
Erről most a "Kétszáz éves ember jutott eszembe"
Ha nem is a közeli, de a távoli jövő kérdése hogy egy gép részt vehet-e pl. egy ilyen versenyben, be lehet e rá nevezni, stb
De ha a mai helyzetet nézzük, akkor ezek a fejlesztések megmaradnak hobbinak, és fejlesztések iránya inkább spec. részterületekről fog szólni
[ Szerkesztve ]
-
wxppro
aktív tag
Kétszáz éves ember jó film...
Ilyesmire kevés az esély. Még a fogyatékkal élő, művégtagos sportolókat sem engedik pl. az egészséges versenyzők között indulni. Lásd azt a futósrácot, nem jut eszembe a neve hirtelen...
Attól félnek, hogy a technika által előnyre tehet szert a többiekkel szemben. De persze az semmit nem számít, hogy mindenki más meg kokszol...
-
julius666
addikt
válasz
Rickazoid
#217
üzenetére
Megmondhatja a választ arra, hogy mikor született Thomas J. Watson, de pusztán ebből nem fogja tudni, hogy már meghalt, ha ez az információ nincs külön eltárolva.
Sztem ezt simán tudja, ha azt kérdezik, él-e T. J. Watson és a haláláról nincs is információja, de az emberek várható élettartamáról és a születési időpontjáról van.
"Reggel négy lábon jár, napközben kettőn, este hármon. Mi az?"
Valld be, amikor először tették fel neked a kérdést kiskorodban te sem vágtad.
Kérdezd meg Watsont, hogy ebben hol a vicc.
Ugyan már! A humor 2 ember számára is gyökeresen eltérő lehet, sőt, igazából kulturális, tanult dolog. Hallottál már német viccet? Vagy láttál már japán komédiát? Elég gyakran keríti hatalmába az embert a "hol ebben a vicc" érzés. Azt, hogy mi a vicces, lényegében a környezetedtől tanulod el (egy-két már a majmoknál is meglévő dolgon - pl káröröm - kívül).
"Te vagy a gyengébbik, nem?" Watson megtalálja az adatbázisában, hogy a kérdés egy nőnek lett feltéve?
Persze, ha találkozott már a kifejezéssel. Amíg neked sem mondta el senki mit jelent, te sem tudtad.
Namost a tudat sem kézzel fogható, de biztos vagy abban, hogy ha valaki lemásolná a teljes idegrendszered a tudatoddal együtt, majd áttenné egy klón testbe, akkor az ott, előtted álló személy ugyan az lenne, mint te?
Biztosan nem ugyanaz mint én, max ugyan olyan.
Hagynád, hogy valaki megöljön annak a tudatában, hogy úgyis létezel még egy példányban?
Na ez viszont valóban jó kérdés. Sem a nem, sem igent sem nemet nem lehetne (értelmes eszmefuttatás eredményeként, nem a "lelkem van"-ból kiindulva) egyértelmű válaszként rá adni. Nagyon nagy mértékben függ a körülményektől is.
-
P.H.
senior tag
válasz
Cathfaern
#216
üzenetére
"Mit értesz az alatt, hogy "érti a kérdést"? Hol a határ aközött, hogy "értem a kérdést", vagy csak "tudom, hogy erre a kérdésre ez a válasz"? Ez nem kötekedés akar lenni, próbáltam magamban megfogalmazni, de nem sikerült. Én egyedüli különbségnek azt látom, hogy a konkrét kérdésen túl mennyi többlet információval rendelkezik az adott témáról."
Gyakorlatilag leírtad a "gyenge" és az "erős" MI közötti filozófiai különbséget, amit jól szemléltet a gyorsan talált (36. egyetemi tétel)leírás és a link, amit hozzáfűztem:
Gyenge MI hipotézis: készíthetünk olyan „gépeket” amik látszólag intelligensek, de„valójában” nem feltétlenül van „elméjük” (öntudatuk).
Erős MI hipotézis: készíthetünk, olyan „gépeket” amelyeknek „valódi” „elméjük” van.
Turing teszt: leginkább „emberi cselekvés” teszt, azaz az ember rájön-e, hogy a másik szobában egy gép van?
A gépnek képesnek kell lenni:
· a, természetes nyelv feldolgozására
· b, tudás reprezentációjára
· c, következtetésre
· d, tanulásra
· stb
Ha a gép átmegy a teszten, azt mondjuk intelligens. De attól még öntudata van? Egyáltalán, legközelebb is átmenne? Mik a nehéz kérdések? stb.
Érdekes teszt, de az MI nem erre fókuszál elsősorban.Kínai szoba: egyik legfontosabb gondolatkísérlet
1.) adott egy szoba, benn egy ember, aki nem beszél kínaiul
2.) a szobán van egy ablak, ahol kínaiul írt szövegek (pl. kérdések, válaszok) jönnek
3.) az embernek van egy nagy könyve tele szabállyal: ezek alapján számításokat végez, és legyárt kínai karaktereket, amiket nem ért.
[megjegyzés: a szoba nem kell, az ember memorizálhatja a szabályokat]
Ekkor: tegyük fel, hogy a „szoba„ átmegy a Turing teszten. Ráadásul az embernek öntudata is van. Akkor ez erős MI? Nem (mondja Searle (nagy vonalakban vázolva)) Miért ne? (mondják mások).
Pl. a szoba, mint egész esetleg „tud” kínaiul, de: vegyük észre: a kínai szoba az univerzális számítógép (Turing gép) megtestesülése ugyanaz a viselkedés megvalósulhat nagyon különböző állapotátmeneteken keresztül (pl. univerzális Turing gép futtat egy univerzális Turing gépet, stb. rekurzión). Mindegyik megvalósulásnak van elméje (azaz itt: ért kínaiul)? Vagy csak néhánynak? Vagy egyiknek sem? Vagy csak egyetlen egynek?
[a kínai szoba elsőre nem tűnik jó érvnek, de nem lehet könnyen lesöpörni]Ez tisztán filozófia. De nyilvánvalóan ha a Watson gyenge MI-t alkalmazott, és ha speciális Turing-tesztnek is tekintjük, mivel mindenki számára egyértelmű, hogy gépről van szó, mégis a saját természetes területén összességében sikeresebbnek bizonyult az embernél (noha vétett - emberi szemmel - blőd hibát).
[ Szerkesztve ]
Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙
-
Rickazoid
addikt
válasz
julius666
#226
üzenetére
Szerintem a lényeget nem teljesen érted.
A gép csak utánozza az ember viselkedését és gondolkodását. A végeredmény lehet ugyan az, de attól még nem az történik, hogy a gép van/lesz olyan intelligens, mint egy ember. Egyébként pedig ha egy gép lenne annyira intelligens, mint egy ember, miért viselkedne emberként, ha egyszer nem az? Egy intelligens gép miért akarna ember lenni? Nincs benne semmi, ami csak távolról is emlékeztetne egy emberre. Egy ember rengeteg olyan apróság miatt intelligens, amit még ma nem értünk. Nyilván egy nap le lehet ezt majd másolni, de a kapott gép csak utánozni fogja az emberi viselkedést, a szoftverei csak utánozni fogják az emberi gondolkodás folyamatát, de nem lesznek egyenértékűek azzal. Akkor lenne egyenértékű, ha a gép is ember vagy más, hasonlóan komplex, de nem ránk hasonlító, nem a mi agyműködésünket utánzó lény lenne, hanem önálló működéssel, önálló és egyedi gondolkodásmóddal rendelkezne, ami tőlünk független.
Ha egy nap képesek is lesznek az emberek ilyet alkotni, az nem ma lesz, egyébként sincs igazolva, hogy a hagyományos értelemben vett gép egyáltalán alkalmas ilyesmire, hisz egyelőre senki nem tudja, mi az a tudat, talán olyan kvantumszintű folyamatok összessége, amit az általunk ma ismert technológiákkal lehetetlen nemhogy lemásolni, de megérni vagy megfigyelni is. Bárhogy is, a mostani legfejlettebb gépek a legokosabb emberek munkájának gyümölcsei, azonban ezeknek az embereknek sincs fogalmuk sem a tudatról, jogos tehát a felvetés, hogy egy gép a mai formájában nem lesz képes intelligenciára, mert a megépítéséhez előbb rá kéne jönni, hogy mi is az.Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
Alchemist
addikt
Turing teszt: leginkább „emberi cselekvés” teszt, azaz az ember rájön-e, hogy a másik szobában egy gép van?
Ehhez képest az ember a személyiség többféle rétegével, belső memóriával, tudatalatti feldolgozó képességgel, stb. is rendelkezik, amely lehetővé teszi az ismétlődő input mintákra adott változatos reakciók sorozatát... egy adott komplex mintázatú tendencia szerint (belső késztetés-rendszer).
Ha ezt is figyelembe vesszük, egy erős MI számára is eléggé reménytelen egy kimerítő Turing-teszt... az MI lebukik azon, hogy képtelen komplex személyiségjegyeket megjeleníteni.
Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.
-
ArchJedi
csendes tag
Ha már innen nézzük, ember is csak addig megy, amíg van víz (és levegő, és megfelelő nyomás, stb...), a technológia fejlődésével meg lesz az oldva, hogy évtizedekig menjen, hidd el.
És az érzelmeket alapvetően emberi tulajdonságnak veszed, de azokat is csak az agyad és a hormonjaid generálják. Egy megfelelően bonyolult neurális hálózattal miért ne lehetne gondolkodó, érző robotot kreálni? Nem kell ahhoz organikusnak lennie, hogy emberszerű legyen. Ami ezen túlmegy az meg már vallásfilozófia.[ Szerkesztve ]
-
P.H.
senior tag
válasz
Alchemist
#229
üzenetére
Ettől filozófiai a kérdés: hogy mit vársz el tőle.
Egy orvosi vagy tervező rendszertől nem várod el, hogy mélyebb személyiséggel rendelkezzen, viszont azt igen, hogy az adott tárgykörben a lehető legtöbb tudással rendelkezzen , tanuljon, fejlődjön, alkalmazkodjon és hogy sose hibázzon.
Egy "beszélgetőtársnak" viszont elnézed, hogy a tárgyi tudása sekélyes, viszont mutasson komplex személyiségjegyeket.
Attól függ, melyiket lenne előremutatóbb kifejleszteni. Mondjuk először. Ezt is figyelembe véve.
[ Szerkesztve ]
Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙
-
#233
WonderCSabo
félisten
dabadab
#215
-
#234
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
Nem az a valódi kérdés, hogy mennyiben összekeverhető egy "gépi intelligencia", ha így nevezzük, az emberivel, sőt nem is az, hogy mennyiben képes hasonlóan kommunikálni, hanem az, hogy mennyire képes esetleg kreatív lenni.....
Adatok visszaismétlése ritkán vitte előre az emberiséget....
A meglévő információk közötti új és fontos,, de eddig nem ismert vagy nem értelmezett kapcsolatok felismerése és ezirányba indulva új , eddig nem ismert információk keresése, ez jellemző szvsz a haladásra, leegyszerűsítve a dolgot....[link] Igazából ez sem pontosan értelmezett, hiszen pl. az internet jelenlegi fejlettségi szintjén is a hasonlóan hasonlóról gondolkodó emberek olyan felismerésekig juthatnak el, amelyek e média nélkül nem lennének felismerhetőek, nemcsak a gyorsaság, a találkozások virtuálisan nagyságrendekkel nagyobb gyorsasága miatt, hanem az információkeresés megemelkedett hatékonyságának köszönhetően is....
Igazából a közös nyelv jelenlegi nem teljesen megoldott elfogadása és a technológiai fejlettség hiányosságai gátolják még az emberiség nagy részének komolyabb együttgondolkodását...[ Szerkesztve ]
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
#235
wxppro
aktív tag
philoxenia
#234
wxppro
aktív tag
válasz
philoxenia
#234
üzenetére
Ez jó elgondolás, hogy mennyire kreatív, itt lép be a képbe a tapasztalat, ami ugye a kreativitás elengedhetetlen része, szerintem ez kijelenthető.
A tapasztalat meg egy ilyen nulláról induló, sokbillió adathoz hozzáférő MI-nél a nagy semmivel vetekszik.
Mert mit csinál egy kreatív szakács? Kigondol egy új receptet, de ugye a tapasztalata segít abban, hogy ne rakja a lekvárt főtt krumplira, meg egyáltalán, a tapasztalata segítségével tud olyan új kaját kreálni, hogy az összetevők ne üssék egymást.
Az MI meg esetleg csinál nekünk mákos lecsót, csokis szalonnába tekerve...
A tapasztalat, és ezáltal a szükséges összefüggések felismerése, mi több, ezek alkalmazása is olyan sokrétű, és bonyolult lemodellezést kívánna, hogy szerintem még nagyon sokáig az emberi agy közelébe sem fog jutni egy MI sem... Meg merem kockáztatni, hogy talán soha. -
Rickazoid
addikt
És akkor a tapasztalat mellett ott a fantázia, ami a kreativitás másik lényeges eleme. Ha nem tudsz elképzelni valamit, ami talán addig nem is létezett, nem is tudod megalkotni, így nehéz feltalálni új dolgokat, amikre addig talán senki nem is gondolt, de még a véletlen felismerést is nehéz alkalmazni. Jó példa talán a szemüveg és a távcső, fantázia nélkül hiába a véletlen felismerés, hogy az üveg képes lehet nagyítani, abból sosem lett volna szemüveg és a távcső, ha valaki nem tudja elképzelni, hogy a szemei elé rögzítve a megfelelő lencsét jobban láthat majd vele vagy nagy távolságra elláthat vele, ha egymás mögé teszi őket egy csőben. Bár nem tudom, hogy ugyan az találta-e fel ezt a kettőt, de gondolom távcső előbb volt.
[ Szerkesztve ]
Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
Cathfaern
nagyúr
A tapasztalat nem más, mint információ. Egy szakácsnak több tíz éve van arra, hogy megtanulja, hogy milyen étel milyen más étellel megy jól. A tanulásnak egy része tanító/tankönyvek segítségével történik, egy másik része próbálgatás útján. Az előbbi triviális gépeknél is, hiszen ugyanaz, mint ha beprogramoznánk a dolgokat (vagy valamilyen olyan nyelven, amit megért, átadjuk neki), a második része pedig a beprogramozás alapján történő kísérletezéssel megoldható, amit utána valamilyen formában ellenőrizni kell (ha receptkészítésről van szó, akkor nyilván ez egy emberi tesztelő lesz, de ez nem az MI hiányossága, hanem a szenzoroké).
A kérdés az, hogy milyen eredményre vezetne az az egyszerű módszer, hogy a beprogramozott ismeretek alapján egyfajta szűrési eljárással kizárjuk azokat, amik nem mennek egymáshoz (illetve mivel ez nem feltétlenül bináris érték, ezért ami X értéknél kevésbé megy egymáshoz), és a maradékból random válogatva ételeket hozunk létre (továbbá figyelembe lehet venni létező recepteket, és azok összetevőit random változtatva). Így egyértelműen új recepteket hozunk létre, a kérdés az, hogy a selejtarány milyen lenne egy valós szakácshoz képest.
Hangsúlyoznám, itt arra alapozunk, hogy annyi ismeretanyagot betáplálunk a gépbe, amit egy szakács az tanulóévei során megtanul. Ami nyilván iszonyatos meló, és hatalmas adatbázis, emiatt az egész erőforrás igénye is meglehetősen nagy. De miért várnánk el egy géptől, hogy ugyanannyit teljesítsen, mint egy valós szakács, ha csak jelentősen kevesebb információval rendelkezhet?U.I.: Az elején azt írtam, hogy a beprogramozás triviális, azért természetesen annyira nem az. Maga az elv igen, de pl. azt, hogy egyes kajáknál mit és hogyan tároljunk le, az már macerásabb. Felvetődhet az a probléma is, hogy mit hogyan mérjünk, mert tipikusan azt, hogy mennyire megy a lekvár a főtt krumplihoz, nehéz számszerűsíteni. Itt ezért valamiféle relatív mértéket kéne használni, ahol az egymástól való távolság a mérvadó, és nem a konkrét érték.
U.I.2: a fenti "néhány sor" arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kreativitás és a fantázia nem más-e, mint megfelelően sok tapasztalat és "véletlen" próbálkozás összessége. Nyilván a véletlen szó nem jó rá, mivel a tapasztalat segítségével a lehetséges értékeket már nagyon erősen előszűrtük.
[ Szerkesztve ]
-
wxppro
aktív tag
válasz
Cathfaern
#238
üzenetére
Egyetértek Veled, ez így valóban helytálló. A bináris és nem bináris alapú szűrésen van itt a probléma, vagy ha úgy tetszik, éppen maga az adat, az információ az, ami behatárolja a lehetőségeket. Méghozzá nagyon, úgy is mondhatom, hogy ezt már el is érték.
Ugyanis az én véleményem szerint, addig az emberi agynak még csak a halovány, kezdetleges utánzata se lesz egyetlen MI sem, amíg bináris alapokon próbálják megépíteni, és fejleszteni. Ez szerintem egy zsákutca. Nem is azért, mert ma még lehetetlen kezelhető formában ennyi adatot letárolni, a hozzáférésről már nem is beszélve, ez még hagyján, van annyi még a tudományban bőven, hogy ezt megoldja, részletkérdés.
A hangsúly azokon az adatokon, tapasztalatokon, vagy ha úgy tetszik információkon van, amit ha belegebednek sem tudnak számszerűsíteni. Ha már az önkényesen, általam modellnek választott gasztronómiával szemléltetünk, nem hinném, hogy egy MI-vel meg lehetne értetni például, hogy mi az a savanyú, mi az édes, vagy éppen a csípős és az erős paprika, stb. Természetesen a mai fejlettségi szintre értem ezt.
Ezért írtam, hogy a bináris alap eleve bukta. Vagy bármilyen szám alapú. Ez az én véleményem, és ugyan most nyugodtan mondhatja rám bárki, hogy csak a számat jártatom, mert én sem tudok jobbat. Igen, elismerem, én sem tudok jobbat, és szerintem senki más, egyelőre. De ettől a tény még tény marad, és gondolom nem mondok túl nagy butaságot, ha azt állítom, hogy az emberi agy működése, képességei, intelligenciája sokkal nagyobb részben alapulnak olyan információkon, adatokon, emlékeken, stb., amelyeket a tudomány mai állása szerint nem lehet számszerűsíteni.
Szóval szerintem a megoldást teljesen más alapokon kellene keresni. Lehet, hogy nem is IT alapokról kellene kiindulni mondjuk, hanem a még elemibb kémiából és a fizikából. Ki tudja, hogy ott például mekkora rejtett lehetőségek vannak. Nem vagyok kémikus, sem pedig fizikus, ezt tényleg csak mint kívülálló írom.
Persze, a kémia és a fizika is a számítástechnika alapkövei közé tartozik sok mással együtt, de szerintem el kéne már egy kicsit vonatkoztatni a tranzisztortól, ugyanis jelenleg minden arra épül. A tranzisztor pedig nem lesz több soha, mint egy kapcsoló, amit nyitva van, vagy zárva van, és ezért ilyesmire alkalmatlan... -
Cathfaern
nagyúr
Minden számszerűsíthető. Szerintem az agyban is valamilyen értékek tárolják az információt... kapcsolatok, energiaszintek, stb... ezek elvileg mind mérhető dolgok. Gyakorlatilag nem tudjuk igazán, hogy mit mérjünk. Attól még, hogy te nem tudod számszerűleg megmondani, hogy valami mennyire savanyú, attól az agyadban még létezhet erre egy konkrét érték... Persze elle fel lehet hozni érvként, hogy ha az agy számszerűsítve tárolja azt, hogy mi mennyire savanyú, akkor miért van az, hogy egyik ember számára valami még nem az, másnak meg már igen. Ennek oka a szenzorok eltérősége: maga a megismerés folyamán is kerül emiatt eltérés a rendszerbe (azaz amikor az illető élete során többféle savanyú dolgot megkóstol), illetve az újraméréskor is (amikor megkóstolja azt a dolgot, amiről el kell dönteni, hogy mennyire savanyú). Illetve a mérési rendszer eredményét sok más egyéb dolog is befolyásolhatja... az emberi érzékelési rendszer mindent relatívan mér, semmit se abszolút módon, ez igaz. De ettől még tárolódhatnak értékek az agyban, csak azokat mindig valamihez viszonyítjuk, és nem önmagukban nézzük.
-
Rickazoid
addikt
Igazából a számszerűsítés lehetetlenségével nem értek egyet, ha elég mélyre megyünk, szembetalálkozunk azzal, hogy minden molekulákból áll, már ami az általunk észlelt világot illeti. Lényegében a mi ízlelésünk és szaglásunk is molekulákat azonosít, ezért van, hogy bizonyos szagokat nem érzünk, míg a kutyák igen, sőt az erősség se mindegy, ők ugye akár többszáz méterről is megéreznek valamit, mert míg mi csak nagy mennyiségű molekula esetén érzünk egy szagot, illetve csak nagy különbségeket érzékelünk, addig a kutyáknál a küszöb sokkal kisebb, emellett azonosítani tudnak olyasmit is, amit mi nem.
Számítógépes rendszerekkel ez leutánozható lehet, ha készítünk egy eszközt, ami képes elemezni a beáramló molekulákat és akár egyenként azonosítani őket, majd mindegyiket eltárolni egy kóddal. Innentől pedig az ízek és a szagok nem mások, mint kódsorozatok. Ez akár már ma is kivitelezhető lenne, csak lehet nem érné meg a költségek miatt. De ez után akár lehetséges lenne molekuláról molekulára felépíteni valamit. Annak a kulcsa viszont már a nanotechnológia egy időben távoli változata lesz, amikor a kvantum-szinten működő gépek képesek lesznek az anyag és az energia manipulálására. Az azonban biztos, hogy ez már nem bináris számrendszerre fog alapozni, hanem egy egyelőre kidolgozatlan technológiára, hisz kvantum-szinten nincs olyan, hogy valami 0 vagy 1, ott csak valószínűségek vannak. Igazából feltehetőleg a valódi mesterséges intelligencia is valahol itt fog kezdődni, amikor már elég bonyolult gépeket lehet készíteni, amik nem válnak külön szoftverekre és hardverekre.Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
wxppro
aktív tag
válasz
Cathfaern
#241
üzenetére
Cathfaern és lordfreyr, hasonlóan vélekedtek, ezért egy hsz-ben reagálnék a véleményetekre.
Elöljáróban megemlítem, hogy tudtam, vagyis inkább reméltem, hogy eljutunk az atomi szintű adattárolásra, ugye elvileg ennél kisebb egység nem nagyon van. Fizikailag igen, de ennyire nem menjünk bele.
Nekem vannak fenntartásaim azzal kapcsolatban, hogy minden számszerűsíthető. Nem arra gondolok, hogy a savanyúság mértékét nem lehet számszerűsíteni, hiszen minden dolog számok halmazával leírható elvileg, amit tudunk valamihez viszonyítani, egy alaphoz, egy hasonló tulajdonságokkal bíró, már esetleg számszerűsített dologhoz, stb.
Nekem magával a jelenséggel kapcsolatban vannak aggályaim, magát a kifejezést, illetve a kifejezéssel meghatározott érzést, azt magát hogyan számszerűsítsük, hogy egy MI számára érthető legyen? Mint ahogy az agyunk lekódolja, mikor beleharap egy uborkába, és érezzük magát az ízt?
Az, hogy egy vegyi elemzésre alkalmazott érzékelővel "megkóstolja" a savanyú dolgot, majd az összetevők alapján, vagy éppen az érzékelőben keletkezett reakciók alapján 'savanyúként' beazonosítja az adatbázisában tárolt adatokhoz való hasonlítással, egy dolog. Van, aki szerint az emberi agy is ezt csinálja. De attól még nem fogja tudni, mi az a savanyú, csak azt fogja tudni, hogy amit éppen vizsgálgat, az az adatbázisa szerint savanyúként van meghatározva. De az érzésnek sosem lesz tudatában. Ha meg hozzávesszük, hogy hányféle vegyület létezhet, aminek az íze savanyú lehet, és még ezen belül is lehet őket osztályozni erős, gyenge, vagy éppen kellemes, kellemetlen savanyú íz szerint, hát, elég reménytelennek tűnik. Arról nem is beszélve, hogy az említett sokféleség miatt egy egyszerű alapízt is terrabájtos nagyságrendben kellene letárolni. Az agy meg ezt a másodperc törtrésze alatt tudja. Számok nélkül szerintem, mert azért ha minden ennyire alap dolognak a számszerűsítése ekkora meló és adatmennyiség lenne, akkor elég hamar betelne az emberi agy is, hiszen kismillió ilyen dolog van. A hozzáférés idejét nem is említem, szóval szerintem az emberi agy nem számszerűsítve tárol dolgokat, akkor túl lassú lenne. Főleg ha mint Cathfaern említette, ha az agy viszonyít, és nem önmagában nézi a tárolt adatokat, az még lassúbb. Gondoljunk csak a régi, BASIC-nyelven írt programokra, hogy mennyire lelassította a rutin futását az, ha egy változó értékét elkezdtük összehasonlítani más változókéval, majd ennek eredményétől tettük függővé a további feladatokat. Az én véleményem szerint az agyunk nem így működik, vagy legalábbis, nem számszerűen tárolja az adatokat.[ Szerkesztve ]
-
Rickazoid
addikt
Attól, hogy nem ismeri egy gép az érzést, még képes lehet analizálni a molekulákat és mindegyiket eltárolni. Mint írtam, leutánozható az ízlelés és a szaglás. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy fog "érezni" a gép, mint egy ember, csak hasonlóan az emberhez, felismerheti a molekulákat és eltárolhatja azokat. A reakciói erre viszont már utánzások lennének, ezt korábban is írtam, egy gép maximum utánozni tudja az embert (ahogy egy papagáj is "beszél"), de attól még nem ér fel hozzá.
Szerintem az is elérhető, csak épp a megközelítés nem jó, a gépnek ahhoz, hogy tényleg intelligens legyen, gépként kell működnie, nem emberi viselkedést utánoznia, mert nincs benne semmi, ami emberre emlékeztetne. Akkor lehetne intelligens, ha teljesen önálló és egyedi módon működne az intelligenciája, kicsit sem hasonlítva az emberi agyhoz és intelligenciához. Ha már úgy működne vagy úgy viselkedne, mint egy ember, akkor nem gépről beszélnénk, hanem egy organikus lényről, ami hozzánk hasonló DNS-sel lett tervezve.Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
wxppro
aktív tag
válasz
Rickazoid
#244
üzenetére
Ezt is elfogadom, de akkor viszont meg kellene határozni, hogy mit értünk intelligencia alatt? Mert ha nem egy emberi agyhoz hasonló mesterséges valamit akarunk létrehozni, hanem egy saját tudata alapján működőt, akkor annak a magához viszonyított intelligenciája lehet, hogy emberi értékrend szerint 0 lesz, vagyis semmi értelme. Ki akarna egy "hülye" gépet csinálni milliókból? Aki/ami önmagához mérten mondjuk nagyon okos, és sokat tud, de köszönő viszonyban sem áll azzal, amit az ember az intelligenciáról feltételez, vagy attól elvár? Kell, hogy hasonlítson ránk, hiszen a mi életünk jobbá, könnyebbé tétele a cél vele, nem az, hogy egy önálló, ellenőrizetlenül fejlődő, esetleg veszélyes "valami" legyen szegény.
-
Rickazoid
addikt
Ami úgy viselkedik, mint mi, de kicsit sem hasonlít ránk, sem felépítésben, sem működésben, az csak utánoz minket. Ez lehet nagyon fejlett, nem feltétlen kell teljes intelligenciával rendelkeznie. Azonban intelligens gép is utánozhat minket, az intelligencia és az utánzás nem zárja ki egymást. Viszonyított intelligenciáról beszélhetünk nyilván, hisz egy madár is lehet nagyon intelligens, ha egy ágat lecsíp a fáról, hurkot csinál a végére, majd azzal piszkálja ki a fában lévő lárvákat olyan mélyről és pozícióból, ahová a csőre nem ér el. Meg nem mondom melyik ez a madár, de a lényeg, hogy önmagához képest intelligens. Egy állat ugye alkalmazhat olyan eszközöket, amiket akár mi is, hisz a felépítése bizonyos mértékben hasonló, illetve az agya is hasonlóan működik, pontosabban a működése feltehetőleg azonos, csak a komplexitás tér el. De egy gép alapvetően más, így logikus a felvetés, hogy a ma ismert gépek soha nem lehetnek képesek olyan intelligenciára, mint mi, pusztán imitálhatják azt, akár egy saját intelligenciával, ami merőben el kéne, hogy térjen a miénktől, hisz semmi közös nincs bennünk. Még akkor sem lenne teljesen emberi az az intelligencia, ha teljesen emulálná az agy működését, mert attól még nem fájna a feje, nem fájna a hasa, nem lenne ezek miatt rosszabb hangulatban. Biztos meg lehetne oldani, hogy egyik alkatrészének meghibásodása esetén úgy reagáljon, mintha fájdalmat érezne, de ezzel csak utánozna minket, hisz egy gépnek nincs szüksége fájdalomérzetre, hisz egy hardverének meghibásodása nem fenyegeti adott esetben az "életét", ha elromlik egy kijelző vagy egy robotkar, az kicserélhető, de az ember szeme és keze nem pótolható (ma még ilyen egyszerűen, de ettől még akkor is fájdalmat fogunk érezni, ha már pótolható lesz, ugyanis az evolúció nem arra készített fel, hogy egy nap majd úgyis könnyedén javítják az emberi testet, hanem hogy ez nem történik meg, ezért kell nagyon óvatosnak lenni). Vagy vegyük a beszédet. Nyilván velünk csak úgy tudna kommunikálni, ahogy mi képesek vagyunk rá, de a saját kommunikációjának valami egészen másnak kéne lennie, hisz ez egy gép esetében nem hatékony, két gép emberi hasonlattal élve beleláthat egymás fejébe, minek beszélgetnének? És ugye az emberi gondolkodásmódnak ez is része. Például ha jól tudom egy busman számára nincs magántulajdon, így nincs is rá szava, nem is gondolkodik ebben, egy nálunk élő ember számára azonban igen körülményes és kimerítő lenne a kommunikáció, ha mellőzni kéne minden tulajdonnal kapcsolatos kifejezést, mert mi úgy gondolkodunk eleve, hogy ez az enyém, ez a tiéd. És ebben az esetben ugyanarról a fajról van szó, nincs semmilyen eltérés az egyedek kognitív képességei terén, az agyműködésünk is tökéletesen egyezik, mégis előjön, hogy különböző feltételek teljesülése esetén különböző módon történik a tudatos gondolkodás.
Definiálni tehát jó lenne az intelligenciát (és a tudatot is), mert nélküle vagy nem lesznek képesek a tudósok létrehozni semmilyen intelligens (vagy tudatos) gépet, vagy nem fogják felismerni, ha létrehozzák, illetve nem lehet majd megkülönböztetni egy minket utánzó szimpla algoritmushalmazt egy intelligens géptől, ami viszont nem szükségszerűen viselkedik úgy, mint mi.[ Szerkesztve ]
Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.
-
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#241
üzenetére
Pontosan ezt hitték a nagy koponyák is egészen a kvantumfizika megjelenéséig.
A determinizmusnak is épp az a lényege, hogy adott időpillanatban ismerjük a jelenségnek - vagy bárminek - minden korábbi időpillanatban létező mennyiségét / méretét / mutatóit, egyszóval minden "rá" jellemző és azt befolyásoló adatot, akkor ezáltal képesek vagyunk kiszámolni a jövőbeli viselkedését is.
Ok-okozati összefüggés áll mindennel kapcsolatban. Így ha pontosan ismerjük, ismernénk az okokat, akkor abból pontosan meg lehetne jósolni előre az okozatot.Na, inkább idézek a wikiről, az szebben fogalmaz
"Az okozati determinizmus (vagyis a kauzális determináció) szerint a világ állapota egy bizonyos időpontban együtt a természeti törvényekkel meghatározzák a világ későbbi állapotait."
"Ha valakinek megadathatna, hogy ismerje a világ teljes állapotát egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes lenne meghatározni a világ állapotát minden megelőző és későbbi időpontban is."Szal, ezt valamikor a 18-19. században fejtették ki részletesen.
És egészen a kvantumfizika megjelenéséig jó irányvonalnak tűnt. Majd ugye jött Heisenberg és a macskája.
E szerint kvantumszinten már nem vagyunk képesek, illetve nem lehetséges egy részecske minden tulajdonságát azonos pontossággal megmérni.Idézek ide is, mert Wiki szebben fogalmaz én meg nem tudok:
"nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre pontosan egy részecske térbeli helye és impulzusa."
Ergo ezeket az értékeket sosem fogjuk tudni (na, ilyet nem mondunk
) megmérni pontosan csupán a valószínűségére tudunk következtetni és azokat lehet csak számszerűsíteni a pontos értéket viszont nem.
Namármost a fent említett Penrose könyvben az író kifejti, hogy az agyban és a neuronokban lévő mikrotubulusok milyen kvantumjelenségeket mutatnak működésük folyamán. Pontosabban, hogy a kvantummechanika hogyan befolyásolja ezek működését. Ha jólemlékszem az alagút effektus jelensége is megfigyelhető. Most nincs előttem a könyv, fejből meg nem vagyok túl pontos, de a lényeg nagyjából az, hogy az agyban a neuronok - illetve ezek a mikrotubulusok alapvető működésében bizony igencsak közrejátszik a kvantummechanika. Tehát nem lesz túl egyszerű számszerűsíteni ezeket a fogalmakat.[ Szerkesztve ]
-
Cathfaern
nagyúr
"Ergo ezeket az értékeket sosem fogjuk tudni (na, ilyet nem mondunk ) megmérni pontosan csupán a valószínűségére tudunk következtetni és azokat lehet csak számszerűsíteni a pontos értéket viszont nem."
Ez annyira nem mond ellent annak amit írtam, sőt magyarázat is arra, hogy miért nem tud az ember konkrét értékeket mondani A valószínűség is egyfajta számszerűsítés, amit géppel (is) le lehet tárolni. Ha összehasonlításon alapul a működés, akkor nincs szükség abszolút értékekre. -
Dany007
veterán
válasz
Cathfaern
#248
üzenetére
Azért az nem olyan egyszerű.
Mondok egy sarkított példát. Ha csak valószínűségeket ismerünk, akkor a gép reakciói is csak bizonyos valószínűségek lesznek. Tehát mondjuk az "intelligens" gép 70%-ban balra fordul, 30%-ban jobbra... Erog mindegyik bekövetkezhet és csak tippelni tudunk a gép hogy "dönt".
És ez nem ugyan az, mint amikor Watson 98%-ra ítélete, hogy a válasz mondjuk Jerikó lesz. Ott a számára meglévő adatok (!) alapján számolt valószínűséget.
Amiről beszélünk ott viszont maga az adat az aminek van egy valószínűsége... Hú, de nem tudok fogalmazni Sorry.
Szóval pl a kísérletben a válaszok helyességének valószínűségét a rendelkezésre álló információból számította ki a gép egyszerű matek használatával. Itt viszont az alapvető adatok szintjén van bizonytalanság. Olyan ez kb, mintha Watson tárolt információi csak 60%-ban lennének igazak és 40%-ban hamisak. De sosem tudhatod mikor melyik igaz és mikor melyik hamis! Na, akkor ebből vajon, hogy hámozná ki, hogy melyik válaszra hány százalék az esély, amikor magában az alapadatok helyessége sem biztos!?Mert mondjuk adott a kérdés, hogy mennyi a gravitációs erő a Vénuszon? Amit mondjuk számítással kell igazolnia a gépnek. Ekkor rákeres az adatbázisban arra, hogy mekkora a g a Földön. Mekkora a tömege a Földnek. Majd kikeresi, hogy mekkora a Vénusz tömege... stbstbstb és a végén kiszámolja az adatokat. Na de(!) ha ezek az alapadatok sem biztosak, sőt 60%-ban hamis 40%-ban igaz, akkor ebből hogy a fenébe tudná kiszámolni a pontos értéket? Mert ha az alapvető adatok csak valószínűségeiben ismertek, hiába lehet velük számolni, a végkövetkeztetés is csak egyfajta valószínűség lesz. És nyilván egyre kisebb minél több ilyen tényezőt vezetünk be.
Na, most ez nagyon vázlatos és nagyon pontatlan példa volt. Nem tudtam másképp érzékeltetni, hogy mennyire befolyásolja a végeredményt ha önmagában azok az adatok sem ismertek pontosan, amikből a végkövetkeztetést akarjuk kiszámítani...
-
wxppro
aktív tag
válasz
Rickazoid
#246
üzenetére
Oké, ezt az utánzós dolgot értem, de itt most arról is van szó, hogy öntudata legyen egy MI-nek.
Tegyük fel, hogy valamiképp megépül, és többé kevésbé hasonló funkciókkal bír, mint az emberi agy, tehát a Te meglátásod szerint leutánozza azt. Ez eddig rendben is van, tiszta sor. Mondjuk tanítani kell, de ez megint csak kialakítás kérdése, hiszen elkészülhet "tök hülyének", és csak a működéséhez szükséges funkciókat "tudja", mondjuk, mint egy újszülött, vagy elkészülhet egy nyers, de tudatos agyként, ami már mondjuk képes a kommunikációra, ismeri az alapvető dolgokat, és kezelni képes a hozzá csatlakoztatott perifériákat, rendesen lát, stb.
Na most, a kütyünek öntudata van. Az egy dolog, hogy mondjuk az emberi agy másolata, és működése az emberi agyat utánozza, mert a tanítás és megtapasztalás időszakában már önállóan kezeli az ingereket, és igaz, hogy az emberi agy működésének utánzásával teszi ezt, de itt lép be a képbe az öntudat, ami minden egyes ember sajátja, így neki is az. Vagyis az öntudata által képes lesz az őt ért ingereket a saját belátása szerint kezelni, felhasználni, hasznosítani, ergo már nem az embert fogja utánozni, ugyanis az emberek sem egyformán reagálnak a külső hatásokra, hanem a saját agyukba rögződött választ adnak. Például szerintem egy ember, ha észreveszi, hogy orrba akarják vágni, akkor nem azért rántja el a fejét, hajol el, vagy kapja maga elé a kezeit, mert másokat utánoz éppen, hanem az agyában rögzült reakcióval válaszol az Őt ért behatásra.
Szóval egy öntudatos MI, annak ellenére, hogy működésében utánoz minket, a tettei, reakciói még teljesen lehetnek a sajátjai, a maga által kifejlesztett gondolatai, és én azt már nem igazán tudom az utánzás számlájára írni. Evidens, hogy egyfajta ingerekre minden ember másképp reagál, még ha elsőre azonosnak látszik is, különbség mindig van.
Tehát, amit egy öntudatos MI az "élete" során megtanul, és alkalmaz, vagy akármilyen formában kifejezésre juttat, véleményem szerint nem tekinthető utánzásnak.
De ez inkább csak poén akart lenni 
Új hozzászólás Aktív témák
it A showbizniszben sikerrel mutatkozott be az IBM kérdésértelmező és válaszkereső rendszere. A látványos demonstráció után a vállalat üzletet remél csinálni a technológiából.
- Ismét egyedit alkotott a Sharp
- Ezek a OnePlus 12 és 12R európai árai
- Xiaomi 13 - felnőni nehéz
- EAFC 24
- Nintendo Switch
- Poco X6 5G - egy Redmi álruhában
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Samsung Galaxy Z Fold5 - toldozás-foldozás
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- További aktív témák...
- Ryzen 9 5950x csúcs processzor 2 év garanciaval
- Keresek - Macbook Air M3 16GB / 24 GB - 512 GB SSD - Magyarországi beszerzés, tehát kb. 3 év garit
- Tyű-ha Lenovo Thinkpad T14 G2 Üzleti "Golyóálló" Laptop 14" -50% i7-1185G7 4Mag 16GB /512GB FHD IPS
- Ej-ha Lenovo Thinkpad T14 G2 Üzleti "Golyóálló" Laptop 14" -50% i7-1185G7 4Mag 32GB /512GB FHD IPS
- Eladó Nitro Venture TLS Snowboard Bakancs 46-os
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest