Új hozzászólás Aktív témák

• #63 #65675776 törölt tag big-J #60

  Új Válasz 2015-12-22 14:33:27 #63

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz big-J #60 üzenetére

  De, az űrsikló egy rakétafokozat. A benne található három SSME nélkül a rendszer mégcsak egy szuborbitális repülést sem lett volna képes teljesíteni, nemhogy földkörüli pályára állni. A három SSME adta a rendszer fajlagos impulzusának a ~45%-át, ráadásul ez a három hajtómű közel a teljes pályáraállási ciklus alatt üzemelt. A Space Shuttle rendszer első fokozata ugyanis maga az orbiter az üzemanyagtartállyal együtt.

  A Buran valóban nem volt rakétafokozat, lévén csak kormányhajtóművei voltak. A rendszer főhajtóművei az Enyergiába voltak beépítve.

• #73 #65675776 törölt tag big-J #68

  Új Válasz 2015-12-22 20:28:06 #73

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz big-J #68 üzenetére

  Addig lesz egyszerű egy ilyen rakéta, amíg egyszerhasználatos, és nem a talpára száll le. Léthattad a Challenger esetében is, hogy az az egyszerű cső bizony roppant bonyolult tud lenni ha újra akarják használni. Ilyenkor már pár apró tömítés is kritikus fontosságú lehet.

  Az orbiter újrafelékészítésének egyik legköltségesebb része a három SSME kiépítése, atomjaira szedése, és teljes átellenőrzése volt. Magának a sárkánynak a szerkezeti integritásával kb semmit sem kellett foglalkozni, ugyanis nem érte érdemben komolyabb terhelés, mint egy hajófedélzeti repülőgépet. Magát a sárkány teherviselő részét nem érte szinte semmiféle hőterhelés a leszállás során. A hővédelmi rendszer karbantartása került még sokba, de az meg valójában nagyon is sokat kibírt. A Columbia esetén egy rossz helyen megsérült egység miatt következett be a katasztrófa. Annál messze komolyabb sérülésekkel is szálltak le űrsiklók. (Az STS-27 során az Atlantison elég durva sérülések keletkeztek, a Columbia az STS-107 esetén ahhoz képest intakt volt.)

  Ami a Falcom-9 esetén probléma lehet, és ami miatt sokkal részletesebb újraellenőrzést igényel az az, hogy ilyesmivel senkinek sincs tapasztalata. Nem lehet tudni, hogy hol vannak a határok, mekkora sérülések engedhetőek meg. Anno az SSME esetén is úgy gondolták, hogy nem kell majd vele foglalkozni. Ehhez képest az újrafelhasználás költségeinek elszállását jórészt a főhajtóművek ellenőrzési igénye okozta. De még így is olcsóbban kijöttek, mintha mindig új hajtóműveket kellett volna használni. Szinte mindegyik példány kibírt tíz repülést.

• #80 #65675776 törölt tag csongi #78

  Új Válasz 2015-12-23 14:13:07 #80

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz csongi #78 üzenetére

  Igen, ez rengeteg energiát, ezáltal rengeteg üzemanyagot igényelne. Az pedig uguye jelentősen növelné a tömeget, amit fel kell vinni. Emiatt jóval nagyobb eszközökre lenne szükség. Igen durván megdobná a költségeket.

  Majd talán akkor lesz ennek realitása, ha a kémiai rakéták helyett valami merőben új megoldást fogunk használni.

Új hozzászólás Aktív témák