Új hozzászólás Aktív témák

  • wolfman

    veterán

    A Plague Tale: Innocence

    Egy nagyszerű játék, nem túl nagy költségvetésből, francia fejlesztőcsapattól, akik eddig nem igazán tettek le nagy sikerű játékokat az asztalra, eseleg ami ismertebb a The Crew és a FUEL lehet. Most viszont összeszedték magukat és egy igen látványos, hangulatos alkotást sikerült összerakniuk.
    Pozitívumok közé sorolom, amit mindenki rögtön észrevesz a játékban, hogy a grafika gyönyörű szép. Utunk során igen sokféle terepen és környezetben fogunk futkorászni és minden egytől egyig igen látványos. Bár picikét csaltak a készítők az élelmosással, mert a Cromatic Aberration-el akarták ezt elmosni nagy sikerrel, csak van akinek ez az effekt nem biztos hogy bejön. A legutóbbi patch-el már ki lehet kapcsolni, de ekkor előbújnak a kis recék az éleken. Grafika mellett a játék hangulata, ami magával ragad. A két testvér menekülése, bujkálása, majd közös erővel az hatalom ellen fordulása, hogy szépen lassan megtanulnak küzdeni, megbékélnek egymással, nem lesz alá és fölérendelt, hanem kialakul a történet előrehaladtával az igazi testvéri kötelék. Ezt az egész pestises városos, rothadó, büdös és veszélyes miliőt nagyon eltalálták. Végül de nem utolsó sorban pedig a játék zenéje amire nagy hangsújt fektettek. Bár szerintem nincs kifejezett betétdala vagy olyan dal a játékban,ami kitűnne a többi közül, de mindig nagyon jól eltalálták az egyes jelenetekhez, hangulat átadásához, feszültségkeltéshez és a nyugodtabb pillanatokhoz is. Szerethető nagyon, bár nem éppen egy lazulós darab.

    Ami viszont nem tetszik a játékban, amit korábban már említettem. A játék 3/4-éig nagyon leköt a játék, tényleg szinte hibátlan, aztán egyszer csak átmegy egy semmilyen, hülye történetbe, elég olcsón összecsapott lett a végefelé az egész. A játék elején tapasztalt reménytelen komolyságot felváltotta egy suta bosszúsztori, amikor már majdhogynem mi kerülünk fölénybe a katonákkal szemben és bár nem tagadom, próbálták a készítők jelezni, hogy Hugo (azaz a kisfiú) egy gyerekhez méltóan elszörnyed amikor megöl valakit, a játék legvégére, azért eléggé belejön. Ezután én ezeket a patkány örvényeket sem nagyon értem, ami egyfajta rage-nek felel meg részükről. Egy ilyen mély érzelmeket kiváltani akaró játékba szerintem g..ire nem fér bele ekkora baromság. Aztán a főgonosznál meg fullba nyomják így a kretént, mert ezzel az eljárással kell orvosolnunk a dolgokat. nem is értem, hogyan gondolták. Másik, hogy az opponentek, annyira sután viselkednek, mint egy KUKA robot. Nagyon primitívre lettek lescriptelve a katonák. Egész végig a játék nagyon könnyűnek mondható, mert kis idő latt kiismerhető, hogyan fognak viselkedni, merre néznek, mennyi időnk van egy ellentámadásra, hol tudunk elslattyogni mögöttük stb.
    Kicsit SPOILERes lesz ami most jön:
    Az a baj még, hogy a játék legvégére nem tudunk meg az egész világról semmit. Mik ezek a patkányok? Mi ez az egész erő, amivel képes Hugo irányítani őket? Mármint ez kiderül menet közben, hogy voltak már korábban is, de összességében nem volt túl részletes. Hová tűnnek a játék végeztével? A nagymészárlás közepette 3 nap alatt minden gyönyörű szépen kitisztul és mindenki folytatja a szép életét, mint azelőtt. Szóval közel sehogy nincs lezárva ez az egész történet, egy kicsit nagyobb levezetést adtam volna neki valami módon, így elég semmilyen lett.

    Mindenesetre nagyon jó játék, mindenkinek ajánlott, szerezzétek be. Mondom a játék 3/4-éig azt mondtam, hogy ez tutira GoTY játék lesz valagnyi díjjal és szerintem nem is állok messze az igazságtól, de az utolsó fele nagyon lehúzta az egész értékét.

    [ Szerkesztve ]

    „Ami mérhető, mérd meg! Ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei

Új hozzászólás Aktív témák