Új hozzászólás Aktív témák
-
axioma
Topikgazda
válasz janos1988 #5948 üzenetére
Nem primek. Az elso amit ilyenkor meg lehet tenni, hogy beirod a szamokat a WolframAlpha-ba. Eleg randomnak tunt a faktorizaciojuk (mondjuk csak 3-at neztem meg me'g akkor). Na meg ha nagyon nevezetes szamok (es ha mar sorozat, egymas utaniak), jo esellyel az oeis mondott volna valamit (kesobb beadtam neki, nem talalt, bar lehet hogy csak tul nagyok a szamok, eddig a sorozatok viszonylag elejerol probalkoztam, de ha mondjuk 17 jegyu 4-esevel nagysagrendet lepve, akkor az elso 100-ban lenne, szerintem arra me'g jo esellyel szurnek. Masreszt nem elvarhato hogy ilyet fejbol tudjon a jelolt 17 szamjegynel.
Neha a legtrivialisabb megoldas lehet az elvart. Peldaul tobb gyerek tudja megfejteni hogy mi az 1,11,21,1211,111221,312211, ... sorozat folytatasa mint felnott [advanced: bizonyitsd be hogy szig.mon.novekszik]. De ha latnank vegre a szoveget hozza, akkor lehetne tippelni (en me'g mindig bent tartanam hogy az a valasz hogy barmi lehet...). Az se mind1 hogy folytasd volt es ugy volt ures vagy irdd be a hianyzot (volt-e pontozas az utolso utan hogy folytatodik...), meg volt-e emlitve esetleg hogy egeszekbol allo sorozat. Vagy csak erre nem utalo utasitas volt hozza. (Amugy igen, a nehezsegre meg az lenne egy jo szures, hogy milyen feladat volt elotte es utana.)
Amugy mivel a 17 szamjegy a legtobb szamologepbe, alkalmazasba nem fer bele, en nem tartanam angolszasz orszagokban azt se elkepzelhetetlennek, hogy a papiron szamolas miatt kerult bele...[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz janos1988 #5950 üzenetére
Ja a pi jegyei is megvoltak nekem is mint probalkozas Sot akkor mar az e-re is.
Ami feltunt, bar egy angol szovegbol a magyarra forditasnal ilyenkor lenyeges info veszik el, hogy a hianyzo _sort_ kell megfejteni, nem a szamot. Mintha a szam nem is szam lenne hanem jelek sorozata, mint az altalam elobb irt gyerekeknek kedvezo peldaban. Aztan lehet hogy csak pongyolasag, es valoban szamokrol van inkabb szo. -
axioma
Topikgazda
válasz Apollo17hu #5952 üzenetére
Nyilvan. Azt hogy (viszonylag) az elejen, egymas utan ezek vannak-e valahol, de mar az elso sincs. (Azt hiszem 1millio jegyes linket neztem).
-
axioma
Topikgazda
válasz moleculez #5981 üzenetére
Persze, mar volt nemet is Nincs akkora forgalom hogy barkit zavarjon.
Amugy en meg angolul nem mindig tudom (bar nyilvan nem en valaszolok mindenre), de ami mateknal kb. bevalt nekem, hogy a wikipedia-ban rakeresel egyik nyelven es nyelvet valtasz bal oldalon, eddig nem talaltam ebben hibat (legfeljebb nem mindig van szepen osszekotve es nincs magyar, ha magyarul meg is van a szocikk). -
-
axioma
Topikgazda
válasz moleculez #6003 üzenetére
Ismerosom panaszkodott, hogy megtanulta ket eros felev alatt a ML mogotti matematikat, aztan jon egy kezdo es eleg hogy tudja a 2 sort amit be kell gepelni es keszen kapja az eredmenyt ugyanugy, mint o... Szoval ja, nem art erteni hogy miert ugy csinalja a hatterben a program, pl. tudni kell hogy a derivalttal optimumot keresni akkor lehet ha bizonyos dolgok teljesulnek a tavolsag-fg-re, de ehhez a matrixos derivaltszamitast me'g en is azt mondom hogy nem feltetlen kell keszsegszintre megtanulni.
-
axioma
Topikgazda
Koran van. Irtam egy csomo hulyeseget, amibol most azt mondom csak, h azt kell valaszolni amit [ma'r ha kovetkezetes] a tanarneni ker. Ezt sajnos szinten meg kell tanulni, valamint azt is, h tevedhet a tanar. Nagyon jo tanar is, evek ota ugyanugy leadott anyagban is, lenduletbol. De akar meg is lehet probalni szolni neki, HA a gyerek vette eszre.
[Amugy a 10-es szomszed letezo matematikai kifejezes, csak nem mindenki emlekszik ra. En igen, mert a mi tanarunk meg a 10. szomszedot akarta erteni rajta - babazo tanarnenit 2 honapra helyettesito nyugdijas napkozis. Attol hogy szomszed, lehetne onmaga, de akkor jon Jester01 erve, szoval hibas, de nem a 'szomszed' szo miatt.]][ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Oszinte leszek: nem emlekszem. Ha a definicio azt mondja hogy a legkozelebbi 10-zel oszthato (kisebb ill. nagyobb) szam, akkor elvben lehetne. Ha azt mondja hogy a nala kisebb/nagyobb 10-zel oszthato szam, akkor nem. Az, hogy a valosagban a szomszed mire van hasznalva, tok mind1.
[Most elsore az absztrakt algebra csoport, gyuru, test fogalmai jutnak eszembe hogy azt se erted a koznapi ertelembol.] -
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6041 üzenetére
Az elso szerintem a legnehezebben atlathato. Tok egyforma elemeid vannak, tulkepp azt valasztod ki, hogy hova teszed kozejuk az "elvalaszto elemet". Ha lehet 0 torpbol is kesziteni, akkor a 15 elem koruli 16 helybol, akar ismetlessel is kell valasztani 2-t, az az ismetleses variacio lenne. De gyanitom itt inkabb mindegyiket "akar" fozni azt jelenti hogy minimum 1 legyen minden konderban, tehat akkro csak a 15 elem kozotti 14 helybol kell a 2-t kivalasztani, amik kulonbozoek, az elsoig tartobol lesz az elso kaja stb.
A masodiknal tok egyszeru, torpapa kivalasztja a 15 kozul a 8-at akit o visz, ismetles nelkuli kombinacio ide kellett volna. (Akar nezheted ugy is, hogy Torpilla 7-et, ugyanannyi kell ugye kijojjon... szoval ellenorizheto is.)
A harmadiknal ez egy az egyben az ismetles nelkuli variacio. Sorrendben valasztasz 15, maradek 14, ..., 8 torpbol. Az ismetlesest (toto, az 1,2,x-et valaszthatod de barmelyiket barhanyszor) jobban szoktak tudni...[Egyebkent igen, megteveszto az "ismetleses". Mert kettonel a valasztas ismetleset jelenti, a masiknal az alapsokasag (mert nem halmaz) ismetlest is tartalmazasat, ez a permutacional az eset.]
Variacio: az alaphalmazbol kiveszel a szamossagatol fuggetlen darab elemet (ismetleses: visszatevessel, toto, ismetles nelkuli: a fenti orarendes. Ezeknel lenyeges a sorrend is.
Kombinacio: csoport kiemelese a teljesbol, nincs a kijelolesnel sorrend. Fogod, viszed.
Permutacio: ez meg csak az alapsokasag atsorrendezese. Ha ugy nezed, akkor egyesevel kihuzogatasa es a huzasok sorrendben lejegyzese - a lenyeg hogy a permutacional mindig az osszes elemnek sorra kell kerulnie pontosan egyszer. Az egyszerubb amikor nincsenek azonos elemek, hanyfelekeppen allhatnak sorba a gyerekek. Nehezebb, ha vannak egyforma elemeid, mittudomen feher/kek/zold golyokbol tudod melyikbol mennyi, es az egyesevel huzogatas sorrendjet jegyzed fel (de csak hogy melyik szin).
Figyeld meg, hogy az ismetleses variacio (toto) abban mas, hogy ott nem tudod, hogy a huzasok osszeredmenye mi, csak hogy 13+1-szer huzol es mind 1,2,x. Itt meg azt tudod, hogy van 4 db 1-esed stb. es azokat mind elo fogod valamikor venni. -
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6047 üzenetére
Azert te is erzed hogy valami nem stimmel, ugye? Marmint a felhaborodasod. Egyetlen dolog van ami felesleges a megoldashoz, az pedig hogy mi a neve, de amint kommunikalni is akarsz csapatban, mar szukseg lehet ra. [Persze mar ha barmi koze van a domain-hez es szoba kerulhet.]
Figyi, feladat: parositsd ezeket ossze a torpapas feladatokhoz, melyik melyikkel ekvivalens.
A feladatod megtanulni 6 db elnevezest es 6 db kepletet. Ahol tudtad az eredmenyt, ott a kepletet tudtad, tehat a nevet abbol visszakereshetted volna. Ahol a kepletet, ott mar csak az adatparositason mulik es az eredmenyt is. (Peldaul az elso pluss-os feladatban, nincs leosztva a kivalasztottak sorrendjevel, pedig az n_alatt_k adja gondolkodas nelkul.)
Amugy megfogalmazhatnad peldaul azt is, hogy miert van az ism.nelk.kombinacio es az ism. perm. egy kalap alatt! Ha azt kibogozod, szerintem akkor mar egy nagyot lepsz a megertes/alkalmazas fele. -
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6051 üzenetére
A lovagnal azt _sejtem_ (pontos szoveg ismerete nelkul), hogy van 6 lovag, tehat nem lehet hogy mind a 17 probalkozast az elso csinalja.
Nincs olyan megkotes, hogy mindenki 1x lep oda es probalja valahanyszor?
Mert akkor ez a torpokbol levesfozes esete, felteve hogy a lovagok nem kulonboznek, csak arra kivancsi hoyg milyen eloszlasban lehetnek a probalkozasok.
De ha van pontos szoveg akkor meg tudjuk mondani, ez csak egy tipp az eddigi feladatsorok jellegebol sejtve (de nem vagyok pedagogus... szoval lehet hogy pont nem). -
axioma
Topikgazda
Negyedevente a negyed evre ervenyes kamatot kapja, azaz 2%-ot, es az tokesedik.
Tehat log1.02(2) darab negyedev mulva duplazodik, ami 35 felett van kicsivel, tehat 36. honapban, a 9. ev vegen lesz eloszor tobb, mint 2x-es penz (de ha kerekitve eleg akkor 35. negyedevben, valojaban matematikailag akkor 1.999889-szeres, 599966 Ft lenne, de ugye kevesebb es tobb is lehet, mert kozben forintban keves tizedesjegyre kerekitenek - bar lehet hogy kamatnal (user kovetel) mindig lefele...)[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz dmspore #6063 üzenetére
Ezek a mit hogyan irjunk le reszek azert nem annyira kanonizaltak, de azert megprobalkozok.
a. matrix: a szazalekos szamokat igy ahogy vannak leirod 3x3 matrixbab. ez egyszeru, mivel csak ket lefele valtason at lehet, tehat (bar ugye nem kene fgtl legyen ez a domain szerint, de itt most gondolom azzal kene szamolni): 28%-nak a 18%-a, azaz 5.04%Bocs, hulyeseg, van ket szint ugras is, pill javitom
Tehat 1. kor utan 65-28-7, masodik kor utan az also kategoriaba 65%*7%+28%*18%+7%*52%=13.23%
c. ugyanigy szorzas, x%-nak y%-a lesz z tulajdonsagu akkor az egesznek x%*y%-a
d. az a.-ban levo matrix fixpontjat keressuk: olyan (a,b,c) vektort amit szorozva a matrixszal (a,b,c)-t kapsz (bal oldalon van a vektor es sorvektor; ha a matrixot forditva definialtatok - ertsd: transzponalt -, akkor meg utoszorzol fuggoleges vektorral). Ez harom linearis egyenlet, felirod, megoldod mint egyenletrendszert.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6088 üzenetére
"Így tiszta köszönöm akkor csak azt silabizálom még mindig, hogy k+1 miért cserélhető le k-ra mikor n=7-re volt csak bizonyítva az egyenlőtlenség. "
Szerintem te nem erted a teljes indukcio mukodeset. A lenyeg az, hogy ha van egy fix pontod, meg egy onnan vezeto utad amin tudod, hogy egyet tudsz elore haladni, akkor a fix pont utani minden lepespontra el fogsz jutni.
Amikor n=7-re bizonyitottad, akkor megvan a fix pont.
Amikor belatod, hogy k>3 eseten mar igaz, hogy barmely k-rol lephetsz k+1-re, akkor biztositod magadnak a lepes lehetoseget.
Ez a ketto egyutt mar ugy mukodik mint egy program. Mondjuk azt hogy minden i-re az allitasrol nem tudjuk hogy igaz-e. Aztan az n=7 kulon belatasa miatt tudjuk, hogy 7-re igaz. Epits gepet, ami ha lat egy k-ra igazat, aminel mukodik a lepcso (k>3), akkor k+1-re is rapecseteli hogy igaz. Ez a gep ha meglatja a 7-et, ra tudja pecsetelni a 8-ra hogy igaz. Most mar latja a 7,8-at, az elsovel nem megy semmire, a 8 miatt (mivel k=8>3) tudja a lepest is, tehat 9-re is igaz. Es igy tovabb, minden egesz szam 7 felett egyszer csak kap a _lepes_ miatt pecsetet.
A 7 alattiak nem, hiszen csak annyit tudunk, hogy k>3 ES k-ra igaz eseten igaz lesz k+1-re is. (Amugy ugy jobban megertetted volna, ha azt irja hogy(k+1)*3^k>=(n+1)*3^k=8*3^k>3*3^k=3^(k+1)
? Ez is helyes, talan kicsit jobban latszik az elv (csak az n-et elero esetben alkalmazzuk a k-t).
Ha az indukcios lepes csak mondjuk k>10 eseten lenne igaz, akkor az egesz nem indul el. Latja a gepezet a 7-et, de ott nem tud lepcsot inditani. Ha kezzel bebizonyitod, hogy 7,8,9,10-re is igaz, akkor mar fog tudni felfele lepni (es minden >=7-re igy is be lehet latni).
Remelem segitett kicsit, mert ha "zsigerbol" erzed hogy mit jelent ez, nem a szamoknal ragadsz le es nem valtozokban keresed a mintat, valoszinuleg sokat segit a megoldasmenetek megerteseben majd kitalalasaban is.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6100 üzenetére
A faktorhalmaz egyszeru: a teljes halmazt, ami felett az ekvivalenciat definialtad, azt az alapjan, hogy kik tartoznak ossze (vannak relacioban, de mivel reflexiv es tranzitiv igy csoportokat kepez), fel tudod osztani kisebb halmazokra, amik unioja kiadja az eredeti halmazt.
Peldaul a mod 2 ekvivalencia az egesz szamok felett eseten a faktorhalmaz ket halmazt tartalmaz: a paros szamok halmazat es a paratlan szamok halmazat. Tehat a faktorhalmaz itt egy ketelemu halmaz. Ha a [0..20] halmaz (21 db egesz) felett a mod 5 relaciot veszed, akkor a faktorhalmaz {{0,5,10,15,20},{1,6,11,16},{2,7,12,17},{3,8,13,18},{4,9,14,19}} otelemu.
A particio jo kerdes, mert a fenti felosztast lehet az alaphalmaz egy _particionalasanak_ nevezni, de hogy ebbol mi akar a particio lenni azt jobban meg tudnam mondani, ha a sajat szovegkornyezetebol bemasolnal rola egy mondatot.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6102 üzenetére
Hat, ha tippelnem kene, akkor az egyes elemei a faktorhalmaznak lehetnek a particiok. De ez csak tipp, a nevezektan nagyon eltero lehet sajnos (plane magyarul, de most az angol wikipedian is megneztem de ott se lattam jonak tuno megoldast). Jottek hozzam fizikusok olyan linearis algebra+absztrakt algebra tananyagokkal me'g anno koleszban, amit a diff.egyenletek tanarom tartott nekik, amit szabalyosan kodfejteni kellett, annyira mashogy hivta'k a dolgokat mint a mi sajat algebra oktatasunkon (amugy onmagaban logikus volt, sot a fogalmak szama kevesebb volt - de ettol nehezebb volt egy tetelt sok tulajdonsag kikotesevel megfogalmazni).
-
axioma
Topikgazda
válasz Micsurin #6104 üzenetére
Izlesek es pofonok, en pont a diszkret matekot szeretem... amugy ki lehet bogozni, volt egy fakultativ tantargyam ahol matek szakszovegirast tanitott a kedvenc absztrakt algebra tanarom, es mutatott egy 12 soros, harom vegtelen sorozattal machinalo tetelkimondast, ami ekvivalens volt azzal hogy minden pozitiv egesz szam (a sorrendtol eltekintve) egyertelmuen bonthato fel primszamok szorzatara... egy elmeny volt rajonni hogy ez csak ennyi a fizikusoknal is visszafele gondolkodva, megnezni a definiciot (ami persze mar a modositott fogalmakkal volt kimondva) dekodoltuk hogy azt mi hogy hivtuk.
Erre a kepessegre, hogy masnak a terminologiajaba visszaultetve meseled el amit a sajatodban ertesz vagy forditva, mondjuk szukseged lehet kesobb a jogi szakszoveg ertelmezese, vagy szakszerunek tuno erveleshez...[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6106 üzenetére
En ertem ha ezt tanitjak, de ha igy nezzuk akkor a particio meg egy olyan faktorhalmaz, amit az az ekvivalencia-relacio hataroz meg a benne levo halmazok uniojan, hogy pont azok az elemek vannak realcioban, amelyek a "particio" egyazon halmazaban vannak.
A ket fogalom ez esetben azonos. Ami me'g mindig nem baj csak akkor fura az hogy ket kulon entitaskent van felsorolva egy tetelben. Raadasul az altalanostol a specialisig sorrend is jobb lenne, marpedig ha a faktorhalmazt a particioval definialjak, akkor az elorebb kene legyen.
Igen, tudom, nem mindig logikus amit tanitanak vagy egy ilyen listaba leirnak, ezert is off. -
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6108 üzenetére
ok, legyen, bar nem teljesen ertem ez esetben a motivaciot mashogy nevezni... az ekviv-relacio meghataroz egy particiot, ahol a~b <=> ugyanannak a reszhalmaznak az elemei, ennyi. Ennek ket nevet adni es tetelnek nevezni, plane nem elmeleti matkus szakon, tulzasnak tartom [de sztem nem is volt ilyen tetelunk nekunk sem, majd eloszedem azt a jegyzetem, bar 20+ eves...]
-
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6110 üzenetére
Elvegeztem egy matematikus szakot szoval nem azzal van bajom hogy nem ertem, csak a felepitessel. Oncelu. Ha a user mar tudja mi a particio, akkor eleg neki azt mondani, hogy az ekviv.rel. altal meghatarozott particiot az ekviv.rel. faktorhalmazanak hivjuk (fontos, hogy itt birtokos eset van). Szerintem egy masfel soros lemma szintje a max. amit meger annak a "belatasa" hogy ahoyg meghatarozzuk az tuti particio lesz, bar ezt is csak a kettesert hajtok kedveert irnam le... De ugy megadni, hogy "altalaban" a faktorhalmaz amihez _letezik_ ekviv rel ami "generalja", hat az mar kicsit sem elorevivo.
Ettol me'g siman elhiszem hogy valamiert igy tanitjak, en csak a sajat velemenyemet mondom, es ezennel befejeztem, szerintem mar tulbeszeltuk. -
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6112 üzenetére
Icipici modositast ha megengedsz: automatikusan egy olyan setat kap ha random lepeget amig lehet ami a kezdopontba vagy a masik paratlanba viszi, de nem feltetlen Euler-setat, kimaradhatnak elek ha befut ido elott a vegpontba ugy, hogy tobb kifele e'l nincs. De ez vagy a kimaradt eleken korok megtetelevel es azok setaba szurasaval megoldhato, vagy a "tul hamar vegeznenk" e'lek jelolesevel megkerulheto.
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6117 üzenetére
Nem csak ez az egy eset van, vegyel egy kort es ket nemszomszedos pontjan keresztul fektess egy hosszabb lancot, ha a lancon indulsz es masodik metszespontjanal - messze a vegponttol - rosszul dontesz, akkor nem jarod be a kort.
Es ezt most csak azert irom, hogy Micsurin lassa: az algo az hogy megprobalunk veletlenszeruen menni addig amig van lehetseges kimeno el amit me'g nem hasznaltunk, de ezutan me'g amig van kimaradt el, ujabb veletlenszeru setak kellenek (az elozoekben mar elert valamelyik pontbol, itt jon be az osszefuggoseg), es itt mar tuti ugyanoda er vissza az algo mikor megall, igy ezt a setat be kell inzertalni a meglevo setaba azon a ponton. De ez sok iteracion keresztul fennallhat, viszont tutira veges algo.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz kovisoft #6124 üzenetére
Hat me'g inkabb a rajzon is ugy jon ki a 45, neked lesz igazad hogy vszinu matekilag negativba kene szamolni, meg teny, az elojelet is valoban eltevesztettem hogy melyiket melyikbe konvertaljuk, koszi a jelzest.
Amugy ez napenergia-hasznositos korokben is mindig kerdes, mi a nulla fok es merre novekszik... (igaz jobb szeretik a +-180 fokos normalast). -
axioma
Topikgazda
válasz kw3v865 #6126 üzenetére
Hogy jo-e az erosen fugg x1,y1-tol amit nem arultal el Akkor jo ha (3,1)-bol indultal.
Amugy ne 45 fokot ellenorizz mert akkor konnyu elrontani (pont egyenlo a ket koordinata). Ellenorizni jobb ha elkepzelsz egy nalad 60 fokos, 1 hosszu vektort, mert akkor az tudvalevoleg vx=gyok(3)/2 es vy=1/2 (egy fel szabalyos haromszog). A 90-alfa = 30 fokra ez jo.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz f(x)=exp(x) #6128 üzenetére
Huhh na jo, feladom, jelenleg hasznalhatatlan vagyok ugy latszik... koszi.
-
axioma
Topikgazda
(Szerintem ez egy lepes az integralas eredmenyehez, ahol vagy jo az egyszerusites es kijon a vegeredmeny vagy nem jo az egyszerusitendo sem: igy merult fel ket lehetoseg egyikekent a hatarozatlan integral szabalya. Szerencsere az egyszerusites korrekt, igy nincs dolgunk az eredetileg integralandoval.)
-
axioma
Topikgazda
válasz Fr3eWar #6150 üzenetére
Most reklamozzam pmonitor sajat programjat, mikor engem lehulyezett? De neked jo lehet, optimalisat nem iger de "eleg jot".
Amugy erre mar lehet hogy jol mukodne a teljes kereses is, szerintem lefutna max. nem 2 perc hanem 1-2 nap alatt, felteszem neked az mind1 (de az is valoszinu hogy az elso fel ora utan mar lenyegeset nem javitana.
Itt van az a bizonyos cutter. Arra vigyazz, hogy a 2mm-t o mashogy erti, szerintem az o vagasi szelesseg-szamitasat keruld meg, es 6002-es szalbol kerj minden meretnel +2mm-rel nagyobbat.
[link] ime
Ha raer egy kicsit, hetvegen megirom a te esetedre a full keresest.[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Pedig ez me'g az egyszeru, az osszeszamlalasos. Jozan paraszti esz, jelold x-szel a hianyzo 5-osoket, talald ki hogyan szamolod ki az 1-eseket, szamolj igy parameteresen atlagot, es oldd meg a megadott ertekre hozva. A masik ket kerdes az meg netto definicio szerint.
A masik me'g egyszerubb, mit jelent matematikailag az hogy "a maradekbol 40% valoszinuseggel"?[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz dmspore #6176 üzenetére
Keresedre toroltem, de ez a forum csak rovid ideig engedi szerkeszteni (kb. helyesirasi hibat), viszont nem baj ha irsz tobbet. Vagy osszegyujtod, nincs olyan surun errefele ember...
(A feladatok nekem is utananezes lenne. Szamolasi segitseg, ha mar atirtad matekra: wolframalpha, geogebra.)[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
Szerintem osszeszamolhato, de egy kicsit azert melos.
Egybol csereljuk le a betuket szamokra: a szo betuinek rendezett soraban o hanyadik (vagyis ez csak annyi lesz ahany kulonbozo van).
Ezek utan az elso betu x-edik, akkor elotte van az osszes ami kisebb kezdobetu, es azokra egyesevel meg kell nezni a maradek betuhalmazra (ez mar multihalmaz) az ismetleses permutaciok szamat. Aztan nem az elso beture, hanem az elso kettore (kezdoszeletek), persze itt mar csak ugy ertve hogy az osszes fixalt betut es az utolso alatti sorszamuakat nezed. Tulkepp legrosszabb esetben szo hossza*kulonbozo betuk szama darab resz-adatot kell kiszamolni. Nem olyan ve'szes a valos sorbarendezeshez kepest...
(most arrol nem is beszelve, hogy ha ez versenyen van belove ugy, hogy eppen hogy elferjen, akkor a signature-jet kell nezni a multihalmazoknak: csak az szamit hogy milyen darabszamok vannak benne, az is sorrend nelkul - pl. a pulikutya az konnyu, mert csupa 1-es es 1 db 2-es).
BCBA eseten peldaul:
B kezdoszelet:
...A* osszes sorrendje annyi mint BBC osszes sorrendje
BC kezdoszelet:
...BA* osszes sorrendje annyi mint AB osszes sorrendje
...BB* osszes sorrendje annyi mint AC osszes sorrendje
BCB kezdoszelet:
...BCA* osszes sorrendje annyi mint B osszes sorrendje
BCBA kezdoszelet:
...<nincs az A elotti betu, ide nem kell semmit osszeadni>[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz Csikter #6207 üzenetére
Nem matematikai a kerdes, a teszt lehet szarul osszeallitva, de attol me'g ha egyszer definialtak hogy a tesztkerdes vagy 0 vagy 1 pont, es 50% azaz 10-bol 5 pont kell, akkor mind1 hogy mind a 10-ben csak 1-et ikszeltel felre, az akkor is jogosan 0 pont.
Normalis esetben ilyenkor az igen-nem kerdesek pont jol lefedik hogy mennyire ertette meg a jelolt a dolgot. Nem lehet oket szetvalasztani, mert akkor teljesen mast mernenek. Pl. mashogy megfogalmazott de egymasnak ellentetes allitasokat ha egyforman jelolsz, a tobbitol tok fuggetlenul azt bizony me'g nem erted megfelelo mertekben, jogos a 0 pont. -
axioma
Topikgazda
válasz Fecogame #6216 üzenetére
Tudomanyos alak vagy hasonlo ne'ven szokta'k emlegetni. Celja: latni a nagysagrendet. A bal oldalon mindig egy 1 es 10 kozti szam all, az E utan meg hogy 10 a hanyadikon (plusz/minusz is). Sokkal kezelhetobb mintha azt irom hogy 238842000. Ez most latod egybol hogy hany millio? Bezzeg ha igy irom hogy 2.38842E08 akkor latod hogy a 10^6-hoz kepest me'g ket nagysagrend, tehat majdnem 239millio. (Valamint a szamitogepes abrazolas - hasonlot csinal csak kettes szamrendszerben - praktikus okokbol csak az elso valahany, jellemzoen tizenpar tizedesjegyet orzi, a tobbi mar nem tud a szam pontossagahoz hozzatenni, mint fent is a vegere irtam harom 0-t, de ha ott 298 lenne az se valtoztatna erezheto mertekben azon az erteken, amit leir.)
-
axioma
Topikgazda
Szerintem excelben menni fog a Solver-rel simplex beallitassal, csinalsz egy oszlopot a darabszamokra es megadod feltetelnek hogy binaris, csinalsz egy oszlopot arra, hogy mi lesz a darabszam amit kivalasztasz (szorzat a binarissal), csinalsz egy oszlopot arra hogy mi lesz az a'r (szorzat a binarissal), utobbi kettot az aljan szummazod, es a darabszamra megadod feltetelnek hogy >=5, mig a celertek meg a masik szumman minimum.
Amugy nekem a szinten 4.1 koltsegu 2,4,6 kombinaciot hozta ki. Azt nem tudom (nem latom jelentoseget azon kivul, hogy van-e megoldas vagy azt mondjuk hogy nincs), hogy az a'r maximumot hozza kell-e tenni, hiszen a minimalis arat keresed ha jol ertem, az most vagy 5 alatt van, vagy nem.szerk most latom sql-t irtal... akkor viszont igy elsore passz, gozom sincs letezik-e binaris szimplex beepitve barhol is
[ Szerkesztve ]
-
axioma
Topikgazda
válasz racskobalazs #6255 üzenetére
Ha a pontok is meg a sugarak is fixek, es 'keves' lehetseges pont van a varhato lampaszamhoz kepest, akkor jo esellyel nincs megoldas.
Azt gyanitom, hogy ha ez a valo eletben van, akkor ennel jobban lehet a felteteleket korlatozni: 1. viszonylag keves tipusu lampa csak valamelyikbol/mindbol tobb 2. csak 1x kell megcsinalni, futhat 2 napot 3. nem kell pontosnak lenni pl 2% hiany/atfedes me'g elfogadhato
Mik a mennyisegek, es van-e jelentosege, hogy egyben fusson az osszes egyenes [lampa darabszamok] vagy lehet kulon-kulon optimalizalni? -
axioma
Topikgazda
válasz racskobalazs #6257 üzenetére
OK, a napokig futas csak egy extremitas volt [plane ha a megiras/adatelokeszites ennel is hosszabb].
A tizes nagysagrendu valasztek az annyi+1 [uresen marad] valasztas per pont. Raadasul eros elagazas-korlatozassal. Bar en lehet h lampak sorrendjet generalnam, es keresnek hozza kov pontot. Mar ha a kezdes kitalalhato -> meddig kell fedni [szakasz, nem egyenes], ott tulloghat-e.
A grafalgo nekem ehhez nem jon ossze, valami dynamic programming megoldas johetne erre, jo allapot-tarolast kell kitalalni hozza. -
axioma
Topikgazda
válasz racskobalazs #6259 üzenetére
Igen, valami ilyesmi, de persze egy csomo mindentol fugg, mi a jo strategia. Peldaul mennyire nagy a suly/sugar ertekekben a szoras [a szakaszhossz fedesenek kb. ez az a'ra, jo per 2]. Ha sok, akkor mohoval allitanek fel minimumot, es onnan elagazas-korlatozas. Ha a pontok vannak kevesen, velhetoen keves megoldas van eleve is, akkor teljes kereses backtrack. Es me'g mindig ott a felezessel dp is aka'r, bar ott ugyesen kell osztani [a ket pont kozott se mind1 hogy hol, hogy meglegyen az optimum].
Új hozzászólás Aktív témák
- Xbox Series X|S
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Megérkezett a legújabb és eddigi legátfogóbb 3DMark teszt
- Háztartási gépek
- Megérkezett a Google Pixel 7 és 7 Pro
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Linux kezdőknek
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- World of Tanks - MMO
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen