-
IT café
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
blattida
nagyúr
-
Dorian
félisten
-
#71562240
törölt tag
válasz Dorian #55603 üzenetére
"...ahogy az emberek hívják és megértik"
Csakhogy nem értik meg az emberek, mert a hangfal szó használati módja kifejezetten értelemzavaró. Ezredszer beszélünk erről. Nem praktikus a hangdobozt hangfalnak hívni, mert a hangdoboz nem is hasonlít hangfalra, ellenben a hangfal egy önálló, valóságosan létező dolog, tehát félreértést okoz, hogy ha az ember a hangfalról akar beszélni, akkor az emberek zöme félreérti, mert hangdobozra gondolnak. Tehát erre a szóhasználatra nem áll fenn, hogy az emberek megértik, ugyanis nem értik meg - nekem emellett az se mindegy, hogy kifejezetten sántító szóhasználat. A hangfalnak joga van a nevéhez, a hangfalnak joga lenne mindenkit beperelni, aki a hangdobozt hangfalnak hívja. A hangdobozt hangfalnak nevezni jogellenes, értelmetlen, erkölcstelen...
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Akkor itt a Negyedik Dimenzió finálé. Lesz még epilógus, majd kérdezni is fogok.
Darvas visszatér néhány korábbi témához, majd "az utolsó szó jogán" összegez is egy kicsit. Tanulságok egymás hegyén-hátán.
Előzmények:
(#49702) kammerer
(#49705) kammerer
(#49706) kammerer
(#49708) kammerer
(#49814) kammerer
(#49963) kammerer
(#50145) kammerer
(#50201) kammerer
(#50203) kammerer
(#50333) kammerer
(#50523) kammerer
(#50788) kammerer
(#51011) kammerer
(#51115) kammerer
(#51772) kammerer
(#52132) kammerer
(#52498) kammerer
(#53027) kammerer
(#53860) kammerer
(#54288) kammerer-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
Alább a Szerkesztő számol be a 4. Dimenzióban tett utazásairól, a
High Fidelity "megmagyarázhatatlan" jelenségeiről. Mivel ezek részben
vagy egészben kívül esnek a klasszikus elektroakusztika
érvényességének körén, Olvasóinkban idegenkedést ébreszthetnek, s
csökkenthetik lapunk műszaki tesztjeinek hitelét. Nyomatékkal
leszögezzük: mérnök munkatársaink csakis azzal járulnak hozzá e
cikkekhez, hogy résztvesznek a szeánszokon - és borzadoznak. A
Szerkesztő egymaga vállalja munkájának ódiumát.Earl of Cardigan
Két számmal ezelőtt, amikor a különböző ruhaszínek auditív hatását
pedzegettem, már leszögeztem, hogy a rend kedvéért egyszer végig kéne
csinálni a játékot olyan ruhadarabokkal, amelyek semmi másban nem
térnek el egymástól, csakis a színükben. "De ki tudja megszerezni
ugyanazt a kötöttkabátot kékben, zöldben, sárgában és lilában." Erre a
költői kérdésre rajzolónk, Felvidéki András adta meg a precíz választ,
amennyiben cikkemet az egykori legendás brit lovasparancsnok, Earl of
Cardigan képével illusztrálta (tényleg így hívták, és tényleg ő
találta fel a róla elnevezett ruhadarabot).
Nos, kardigánokat nem sikerült szereznem, egyáltalán: semmiféle
"reguláris" ruhadarabból nem találtam meg a különböző alapszínűeket.
De ha férfi vagy, légy férfi, ne hitvány, gyönge báb. Ne hivatkozz a
körülményekre, ne mentsd fel magad a házifeladatod alól. Végülis, mi
az, hogy kardigán? Egy darab szövet, amellyel a felsőtestünket
bebugyoláljuk. Plusz a szabásminta, meg a cérna. Ha az utóbbiaktól
eltekintünk, a dolgok üdvösen leegyszerűsödnek. Kardigán helyett
vegyünk inkább pellerint vagy köpenyt. Vagy csak egy egészen
közönséges darab textilt, amellyel éppúgy körbecsavarhatjuk magunkat,
mint az elegánsabb, divatosabb ruhadarabokkal.
Nyakamba vettem - egyelőre még nem a textilt, csak a várost, és
addig érdeklődtem, amíg az egyik textilüzem raktárában meg nem
találtam ugyanazt a típusú (vékony, laza) szövetféleséget kilenc-tíz
színben. Vettem mindegyikből másfél négyzetmétert, hazavittem, és
rögtön neki is láttam a szeánszolásnak. Kánikula volt, dögmeleg, hozzá
még a csöves erősítő is telefűtötte a szobát, így hát zenehallgatás
közben egy szál fürdőnadrágban ücsörögtem. Ez nagymértékben emeli a
teszt hitelességét, mert így a különböző színű pendelyeket garantáltan
az igazi etalonhoz: a testszínűhöz viszonyítottam...
Hogy a lényegen kezdjem: bármiféle textília a test körül azonnal
jól érezhető veszteséget okoz a zeneélvezetben. Ez meglehetősen erős
effektus, amennyiben a sávszélek megvágódnak, a hang tolakodóvá válik,
a sávszélek szomszédságába eső regiszterek (mondjuk: a felső basszus
és a felső prezensz) erőszakosabbak lesznek, s egyáltalán: a
közérzetünk is érezhetően romlik. Ehhez képest az egyes színek közötti
különbség viszonylag enyhe. Meg lehet ugyan hallani, és aki érzékeny
rá, esetleg érdemes tekintetbe vennie a ruhaszín hatását. De már e
hatást verbalizálni, azaz szavakba foglalni szörnyen nehéz. Az
alábbiakat ne is vegye senki megfellebbezhetetlen ítéletnek, inkább
csak impressziók füzérének, amely csak körülbelüli tájékoztatást
adhat. Én mindenesetre ilyennek hallom a különböző színű felsőruházat
"sajáthangját":
Fehér. Levegősségben és magasátvitelben ez a szín okozza a
legkevesebb veszteséget (valamivel többet veszít a mélytartományban!),
de a térhatása ennek is elbizonytalanodik.
Fekete. Egyfajta kiegyenlített hangkép, pregnáns, "megfogja" a
zenét, elsőre azt mondanánk, analógos. Viszont nagyon erős
magasveszteséget okoz, elmegy a levegője, az egész zene lapos,
"süket". A helyszíni felvételből afféle stúdiófelvételt csinál. Arra
emlékeztet, amikor a CD-korongot festik feketére. Lehet, hogy másoknak
tetszik - én nagyon nem szeretem.
Piros. Érdekes, mennyire "bemonósodik". Mélyebb tónus. Az a
benyomásom, hogy ez a szín a magasakat erősen nyeli.
Zöld. Talán kiegyenlítettebb a pirosnál, jobban megtartja a
hangkép egyensúlyát.
Világoskék. Észrevehetően lejjebb hangol a zöldnél, vagyis
magasban többet nyel.
Sárga. Zavarosabb és "süketebb" a zöldnél, nem tetszik, emlékeztet
valamire: az erős PWB-típusú zavarhatásra.
Lila. Viszonylag jó. Igaz, hogy az összes paramétere romlik, de
mind csak mérsékelten és nagyjából egyformán.
Bordó. Ez is elfogadható, a sávszéleknek csak egészen a szélét
veszi le, és egész jól megtartja az arányokat.
Barna: olyasfajta, mint a bordó, de több magasat nyel, elmozdul a
fekete irányába.
Hát ennyi. A különböző színek kombinációit nem próbáltam ki, de
azokból feltehetőleg már nem nyertem volna sok információt. (Vagy ki
tudja?) Benyomásaim szerint a színeknél több múlik a szövet sűrűségén.
Tény, hogy egész ruhatáramból a legkevésbé muzikális ruhadarab egy
sűrű szövésű fekete melegítőfelső. A lazább anyagú kötöttkabátok
(főleg a világosabb színűek) feltétlenül kellemesebbek. Annyit
biztonsággal megállapíthatunk, hogy a jó öreg Earl of Cardigan jobban
szereti a zenét, mint mondjuk Lord Training.Guriguri
Ez nagyon kurta fejezet lesz. De nem tudom kihagyni, hogy be ne
számoljak legújabb felfedezésemről, a speciálasztalka lábaira szerelt
görgőről. Szinte hihetetlen, mennyit javít a zenén!
Hajdanán a legtöbb hifi-asztalkának és állványnak görgő volt a
lábán. A görgőt az audiofilek tüskére cserélték, ma már minden
lemezjátszó-asztalkának tüskében végződnek a lábai. A görgőről
mindenki megfeledkezett - pedig mennyire hasznos alkalmatosság! Az én
Target asztalkám alatt például egyszerűen elengedhetetlen!
Az Olvasó most persze meglepődik, és azt kérdezi, hogy hát akkor
mi is van a SoundOrgokkal, merthogy azokról legutóbb valóságos
dicshimnuszt zengtem. Köszönöm kérdését: megvannak és kitűnően
működnek, tökéletesen beváltották reményeinket (mellesleg az Olvasók
visszajelzése is dicséri őket). Ilyen asztalkák hordozzák nálam a
CD-játszót és az erősítőt.
És hogy akkor mire való a Target? Az ugyan messze nem szól olyan
jól, mint a SoundOrg, viszont egyrészt olcsón jutottam hozzá, másrészt
kitűnően el tudok helyezni rajta két irodagépet (történetesen egy
nyomtatót és egy fénymásolót). Sajnos, amióta ez a két gép is benn van
a szobámban, a hangkép teljesen bezsírosodott-beszőrösödött, a
sávszélek elmentek, a zenei tér összepréselődött. (Igen: akkor is, ha
kikapcsolom őket és kihúzom a dugójukat a konnektorból!)
A Targetnek eredetileg szintén tüskék voltak a lábain. És most jön
az én zseniális felismerésem: a tüskéket eldobtam, a meneteket
felfúrattam, és jókora görgőket csavartam beléjük. Azóta az irodagépek
a legkevésbé sem zavarnak a zenehallgatásban!
(Ugyanis előzőleg mindig kigördítem őket a szobából.)Az utolsó szó jogán
A hifi nem ismeri a Végső Bizonyosságot. Különféle filozófiák
születnek, összecsapnak egymással, majd elmúlnak nyomtalanul, hogy
aztán váratlanul újra felbukkanjanak. Tapasztalataink ugyan folyvást
gyarapodnak, mégis gyakran azt érezzük, hogy minél többet tudunk,
annál kevésbé értjük a dolgokat. Ráadásul az ízlésünk is megváltozhat:
megundorodhatunk az édestől, rákaphatunk helyette a keserűre vagy a
sósra.
Visszatérő témáim egyike: a kábelek. Sokfélét állítottam már
róluk, időnként beláttam, hogy tévedek, majd megcáfoltam a
tévedéseimet. Ebben az ügyben egyre bizonytalanabb vagyok, s már-már
azon gondolkodom, hogy a Hifi Magazin e leges-legutolsó kötetében
vajon nem kéne-e összes tanaimat nyilvánosan visszavonnom (mint II.
József a halálos ágyán az összes rendelkezését). De ezt azért mégse.
Kábel-teóriám, ha egészében véve nem fedi is le a teljes valóságot,
valószínűleg magában hordozza az igazság egyes magvait. Ezeket a
magvakat próbálom most utoljára kihüvelyezgetni, és ki is egészítem
őket néhány további magocskával.
Lényegében az Egyeres/Sodrott, illetve a Közönséges/Speciális
kábelek problematikájáról van szó. Megismétlem, amit már annyiszor
elmondtam: a speciálkábelek (és általában a sodrott típusok) többnyire
sokkal "nagyobbat szólnak", mint az egyeresek (pláne mint a közönséges
villanyvezeték). Ez eddig rendben is volna, csak az a baj, hogy
valahogy nagyobb zavarhatást is keltenek. Némelyeket (s korántsem én
vagyok az egyetlen!) ez szörnyen idegesít, szinte nem is tudnak tőle a
zenére figyelni. További bajok forrása, hogy a speciálgyártmányok
közül is ahány típus, annyiféleképpen szól, és valamennyi borzasztóan
rendszerfüggő. Gyakran riasztóan drágák, egy-egy méterjük a legjobb
esetben is sok-sok száz forintba, rosszabb esetben sok-sok tízezer
forintba kerül(!). Mindegyik mögött egy-egy megszállott konstruktőr
áll, komplikált tervezési filozófiával, továbbá olyan, misztikus
érvekkel, amelyekkel nem érthet egyet az elfogulatlan szakember (még
kevésbé az elfogult konkurencia). Tessék összehívni (hogy csak a
legismertebbeket említsem a Monster, az Isoda, a van den Hul, a
Siltech, a Cardas, a Kimber és az Audio Note szakembereit egy
kerekasztal-értekezletre, hogy döntsék el végre, melyikük kábele a
legtudományosabb. Szerintem pillanatokon belül hajbakapnának. Mintha
csak Ivor Tiefenbrunn és Tourai Moghaddam próbálná meggyőzni egymást
észérvekkel arról, hogy vajon a Linn Sondek, avagy inkább a Roksan
Xerxes testesíti-e meg a műszaki tökéletességet...
Tény, hogy a legjobb, leginkább összehangolt High-End berendezések
darabjai kivétel nélkül valamiféle speckábellel csatlakoznak
egymáshoz. De az is tény, hogy amikor az átlaghifista megveszi és
hazaviszi ezeket a kábeleket, gyakran ugyanúgy csalódik bennük, mint
ahogy a külön-külön megvásárolt csábos készülékekben is csalódni
szokott.
Szemben a speckábelekkel (s általában a sodrott típusokkal),
amelyeknek hangjában mindig valamiféle "többletet" érzek, a közönséges
egyeres vezeték zenéje inkább hiányérzetet kelt. A sávszélei hamarabb
lekonyulnak, a dinamikája csekélyebb - ámde gyakran könnyebb
hallgatni, "nem nyomja annyira a fület". Ezek a hatások (tehát a
negatív is, a pozitív is) annál erősebbek, minél vékonyabb a drót.
Végül még egy észrevétel. Olvasóink visszajelzése szerint (s most már
szerintem is) halálbiztosra vehető, hogy az egyenes kábel sokkal
ritkábban válik be interconnectnek, mint hangszóróvezetéknek.
"Testamentumom" tehát csak az utóbbira, a hangszóróvezetékre
vonatkozik. Elvetve a szélsőségeket, a kb. 2 milliméter átmérőjű
(esetleg picit vastagabb vagy vékonyabb), fekete pvc-vel bontott,
filléres rézdrótot "hagyományozom" a kezdő hifistára, azzal, hogy
először mindig ezt próbálja ki. Hallgassa legalább egy hétig; hogy
miért ilyen sokáig, arra majd mindjárt visszatérek! Utána, ha talál
magának valami alkalmatos speckábelt, és azt jobbnak érzi, ám váltson
át arra, de akkor is azt javaslom, hogy egy hét után próba-, avagy
ellenpróbaképpen még egyszer vegye elő a közönséges rézkábelt. Sőt,
valahányszor változtat a berendezésén (új lemezjátszó, új erősítő, új
hangsugárzó), érdemes elővennie a sutból a szimpla kábelt, mint
valamiféle etalont. Időnként meglepetést fog okozni - s ennyit
biztosan megér.Réz és ezüst
Az ezüst fölényesen jobb kábelanyag a réznél - erről olyan sokszor
meggyőződhettem, hogy már nem láttam értelmét újabb, ellenőrző
kísérletnek.
És, mint annyiszor, most is kiderült, hogy kísérleteim nem voltak
egzaktak. Meg kell ismételni őket. Megint nem vettem figyelembe egy
nagyon fontos paramétert.
Ez a paraméter nem a tisztaság. Réz- és ezüstdrótjaim
vegytisztasága egyaránt a háromkilences és a négykilences közé esik
(99,9599,97), hazánkban normális körülmények között ilyenre futja,
ebből a szempontból tehát nincs köztük különbség. A megmunkálásuk
viszont nem volt azonos. A rézdrótjaim ugyanis mindig gyáriak voltak,
az ezüstdrótot viszont magam húzattam. Mint laikusnak, kezdetben nem
volt tudomásom arról a gyakorlatról, hogy húzás után a drótot
hőkezeléssel "visszalágyítják", miáltal a fém visszanyeri eredeti
kristályszerkezetét, vagy legalább közelebb kerül hozzá. Aztán, amikor
felhívták rá a figyelmemet, az ezüstdrótokkal folytatott kísérletek
során magam is meggyőződhettem róla, hogy a "nyers" huzal hangja
kemény, érdes volna, és hogy a visszalágyított fém a szó szoros
értelmében lágyabban szól.
A boltban kapható rézdrót, mint kinyomoztam, csak nagyon kevéssé
van visszalágyítva, hiszen a normál használatban nem zenei
hangminőséget várnak tőle, más kritériumoknak kell eleget tennie
(kezelhetőség, szakítószilárdság). Utánajártam a dolognak, és úgy néz
ki, hogy a Csepel Fémművek jóvoltából sikerül hozzájutnom különféle
vastagságú, maximálisan visszalágyított rézdrótokhoz. Már csak
lapzárta után tudok kísérletezgetni velük, de valószínűnek tartom,
hogy szebben fognak szólni a közönséges bolti kábelnél. Ha várakozásom
nem csal meg, forgalomba hozathatjuk ezt a "lágy" rézvezetéket. Mégha
kis tételről van is szó (amelyet aztán a Kábelgyárban persze még
szigeteltetni is kell!), ez a fajta kábel egyszerűen nem tudna annyira
drága lenni, hogy bárki visszakézből ne vehetne belőle pár métert. A
hifi-kereskedők közül az Informatékának nincs saját speckábele, így
hát ezt a céget kérdeztem meg, nem kockáztatna-e meg pár tízezer
forintot az általam ajánlott derótokra (még reklámnak is megérné).
Bíztató választ kaptam, úgyhogy itt most meg merem ígérni, hogy ha a
lágy drót jobb a közönségesnél (amire, ismétlem, szerintem elég nagy
az esély), akkor a jövő év elejére biztosan lesz belőle az
Informatékánál, illetve a Hifi Barlangban. És akkor legyen ez az
Etalon, amelynél persze majd sokkal-sokkal jobbat is lehet találni -
az a kérdés, mennyiért.
Hogy milyen vastag lesz ez a kábel, azt még nem tudom. Én eddig
inkább vékony drótokat ajánlottam, de most ismét visszavonulót kell
fújnom. Meg kell ismételnem a kísérleteimet, mert nem vettem
figyelembe egy másik paramétert sem, amely pedig az előzőnél is
fontosabb. Ez a paraméter: az idő.
Ma már tudom, hogy akárcsak a készülékeknek, a kábeleknek is "be
kell égniük". Kezdetben nyersen szólnak, és az a bizonyos (PWB-féle?)
zavarhatásuk is erős. A használat során aztán nemcsak a hangminőség
javul, hanem a zavarhatás is csökken. Ez az, amire nem voltam
tekintettel annakidején, amikor a különböző vastagságú drótok hangját
hasonlítottam össze. Sajnos, a drótokkal nem lehet sietni, nem szabad
tucatnyi kábelt egyetlen délután leforgása alatt A-B tesztelni. (Hogy
készülékeket sem volna szabad így vizsgálni? Nagy-nagy igazság.) A
kábeleket tehát be kell kötni annak rendje és módja szerint, és úgy
kell hagyni őket, napokig, de akár egy hétig is. Most már egyre inkább
úgy vélem, hogy az egyeres hangszórókábelek közül a vastagabbak az idő
múlásával sokkal többet nyernek, mint a vékonyabbak. (Ez a fejlemény
kizárja, hogy tovább kísérletezgessek az ezüsttel. Így már túl
költséges volna a dolog!) Ígérem viszont, hogy nem fogok sietni,
türelmesebben fogok válogatni a különféle átmérőjűek között.
(Most majd úgyis jobban ráérek, ha közben nem kell újságot is
csinálnom.)Időszámítás
A kábelek azonban nem csak egyféleképpen számolják az időt. Nem
csak arról van szó, hagytunk-e nekik elegendő időt a "beégéshez"; ez
még csak az egyik, éspedig a kevésbé misztikus fele a dolognak.
Furcsább ennél, hogy - no várjunk csak, hol is kezdjük. Kezdjük az
erősítőknél.
Az erősítőkről (CD-játszókról stb.) már eddig is tudtuk, hogy csak
üzemmeleg állapotban érzik jól magukat, "hűvös" fejjel nem tudnak
igazán szépen zenélni. Lehet erre találni mindenféle magyarázatot,
elsősorban a kondenzátorokat gyanúsítják azzal, hogy bekapcsolás után
csak órákkal (napokkal?) érik el "egyensúlyi állapotukat". Az tehát,
hogy a készülékeket a legjobb volna permanensen feszültség alatt
tartani, nem hangzik túl misztikusan.
"Ha csak ennyi kell, hát legyen!" - mondaná a Hifista. A
félvezetős masinákat, pláne a kisebb teljesítményűeket nem túl nagy
kockázat mindig bekapcsolva tartani. Igaz, hogy ez némiképp
megrövidíti az élettartamukat, de legalább ugyanennyit, ha nem többet
nyerünk azáltal, hogy elmarad a folytonos ki-bekapcsolgatás, az
üzemhibák leggyakoribb forrása. Valójában tehát nem fizetünk extra
árat azért, hogy bármikor kapásból nekiülhessünk zenét hallgatni; hogy
ne kelljen jóval előbb észbekapni és rituálisan bekapcsolni az
erősítőt, hogy majd két óra múlva optimális hangminőséget
élvezhessünk.
De vajon optimális lesz-e a hang attól, hogy a gép már egy ideje
be van kapcsolva? Vajon a készüléknek csupán feszültség alatt kell
lennie? Vagy inkább attól "melegszik be", hogy jó alaposan meg is
hajtjuk, komplex zenei programmal? Amennyire meg tudom ítélni, mind a
kettő számít. Bármennyivel korábban kapcsoltuk is be az erősítőt,
zenehallgatás közben többnyire tovább javul a hangminősége. Ismerjük
el, ebben sincs semmi misztikus. (Ezt az effektust sem én ismertem
fel, én is másoktól hallottam róla.)
No de mit szóljunk ahhoz, hogy a kábelek is hasonlóképpen
viselkednek? Kábelek, amelyek hónapok óta használatban vannak, tehát
már nagy valószínűséggel túlvannak a beégési perióduson, szintén nem
szeretik, ha kivonjuk őket a forgalomból. Ezt megintcsak nem én
találtam ki, mi több: olyan emberektől hallottam, akiket a legkevésbé
sem lehet miszticizmussal gyanúsítani - ugyanis egyik-másik audiofil
kereskedő számolt be nekem ilyesfajta élményeiről. Más kérdés, hogy
ezeket később az én tapasztalataim is megerősítették. Szóval, tegyük
fel, hogy már órák óta szól a zene, és ekkor (feltehetőleg szeánszolás
közben) kábelt cserélünk. Jegyezzük meg jól a hangját, és hagyjunk
mindent a helyén. Másnap (vagy harmadnap) esetleg azt tapasztaljuk,
hogy a hangminőség valahogy lágyabb, simább, kulturáltabb lett.
Eszerint vagy a kábelnek van szüksége az újbóli bemelegítésre... netán
az egész rendszer volna az, amely csak egy bizonyos idő után "érik
össze"? Ki-ki válassza magának azt a magyarázatot, amely a
vérmérsékletének jobban megfelel. Misztikumot, azt talán még mindig
nem muszáj emlegetnünk.
De mit szóljunk ahhoz (és most már harmadszor hangsúlyozom, hogy
ezt a "tippet" is mástól kaptam), szóval, mit szóljunk ahhoz az
abszurditáshoz, hogy még egy lemezjátszó-asztalkának is lehet
bemelegedési ideje? Hallgatjuk a zenét, minden be van kapcsolva, a
lánc össze van lőve, a kábelekhez hozzá sem nyúlunk, éppen csak a
lemezjátszót vagy az erősítőt emelintjük át egyik asztalkáról a
másikra. Szól, ahogy szól. Meghallgatjuk másnap-harmadnap - és
egyszercsak felfedezzük (mégha kisebb mértékben is) ugyanazt a fajta
különbséget, amit az erősítőn, tuneren, magnón vagy kábeleken idézett
elő a rajtuk permanensen áthaladó feszültség.
Holott a lemezjátszó-asztalkánk csatlakozódugóját nem is dugtuk be
a konnektorba...-.-.-.-.-.-.-.-.-.
-
blattida
nagyúr
válasz toto0569 #55606 üzenetére
Oké, kedves Tőled, hogy még meg is említesz, de ezt így kell csinálni (a pontosságra értem).
simongab
Akkor Te vagy nem hallottál még normális erősítőket vagy nem jó/nem gyakorlott a füled.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
BBéci
legenda
válasz #71562240 #55604 üzenetére
Ezzel teljes mértékben egyetértek.
Sajnos a Google miatt nem irthatom ki az AVO-ról a hangfal szót, pedig nagyon szeretném. A sok hozzá nem értő úgy keres, ez van.(#55603) Dorian
Az elsütőbillentyű megnevezés egy okoskodó, tudálékoskodó kitaláció. Sorkatonai szolgálatom alatt engem is ezzel kínoztak. Ha az angol nyelvben jó a trigger, akkor mi magyarok miért akarjuk feltalálni a spanyolviaszt?
Persze a ravasz legalább akkora baromság.[ Szerkesztve ]
Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
simongab
senior tag
válasz blattida #55610 üzenetére
Akkor mikor? Én a kábelekben sem hiszek. Méricskélték itt nálunk összevissza, de nem nagyon tudták sem vaktesztben, sem műszerrel kimérni amit a hifi szeánszon tapasztaltak A Neutrik vagy Studer kábelek nem azért drágák mert olyan a kristályszerkezetük vagy a varázslók kézrátéttel megdelejezték, hanem hogy 25 évig megbízhatóan működnek. Van egy trükk a hifi szeánszokon! Viassuk meg ezt! 1-2dB el hangosabban szól a preferált lánc, mellette a nem preferált mivel a fül fiziológiai tulajdonsága hogy a halkabb hanganyagban a mély és magas hang tartalom érzete gyengébb. Az 1-2 dB különbbséget nem nagyon lehet füllel hallani, de a preferált lánc úgy fog tünni jobban szól. A tisztességesen megépített válogatott diszkrét elemekből megépített (mos-fet) erősítő A-B osztályú, jó nagy tápegységgel vagy toroid tekerccsel hangszínszabályzó nélkül is egy olyan része a láncnak amit nem nagyon lehet kihallani. Ilyen egy tisztességesen megépített DAC. Ha ott valaki meghallja két DAC közti különbbséget egy vakteszten leemelem a kalapom. Ami még fura, hogy a legtöbb hangfelvételt 24/48 as mintavétellel masterelik. Hogy azt utána kiterjesztik 24/192 re az sem indokolt. Egyrészt mert nincs olyan elem, hely, fül ami ezt az információt visszaadná, másrészt igény sincs rá. Az analog rendszerek mint a csöves erősítő, magnószalag, bakelitlemez és az erre való visszamasterezés az utóbbi 5-10 év trendjei alapján kezdenek kimenni a divatból. Erre is mostanában láttam érdekes méréseket. Érdekes ugye
-
blattida
nagyúr
válasz simongab #55613 üzenetére
A valóságban egy dB alatti különbségeket is érzékelhet a fülünk, de az egész kérdéskör nem erről szól. Két erősítő hangja között nem azért fogjuk inkább az egyiket vagy a másikat választani, mert az egyik vagy másik kicsit hangosabb, hanem azért, mert az egyikben van élet, a másikban nincs, az egyiktől jól érezzük magunkat, a másiktól viszont megfájdul a fülünk, egyiket bármeddig képesek vagyunk hallgatni, míg a másik totálisan lefáraszt, az egyik úgy hosszan hallgatható, hogy közben nagyon neutrális, részletes és életszerű,míg a másik az előbbi tulajdonságok mellett mesterkéltnek tűnik.
Egyik gyártó sem csak mérési eredmények mentén fejleszt, hanem auditív módszereket is bevetnek, ergo, gyártónként is más-más hangra lehet számítani és bizony vannak is karakterek bőséggel közöttük, miközben felépítésben, műszakilag, alkatrészileg nagyon magas szinten vannak.
Az általad leírtakban nincs semmi érdekes, csak az süt belőle, hogy nincs valódi tapasztalatod és el is zárkózik az elméd a dologtól, azaz nem vagy nyitott, ami, sajnos vagy nem sajnos, eleve meghatározza azt, hogy mit fogsz hallani.
Ez önmagában nem baj, csak az élet azért nem ennyire egyszerű és nem bináris.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
simongab
senior tag
válasz krichd1 #55612 üzenetére
Lehet hogy mert nem hülyeség. A HI FI szabványt (DIN 45500) már a 70-es években maradéktalanul tudták teljesíteni az eszközök. Előszőr az erősítők. A 80-as években a CD megjelenésével a hallás fiziológiai határát is túllépték az eszközök. Talán még a hangsugárzók fejlődtek, bár a 80-as években is tudtak szörnyen jó hangsugárzókat építeni nagyon drágán. A 90-es években a lánc eleje és vége is tovább tökéletesedett az 1 BIT es CD játszókkal, és a csinos kis hangdobozokkal ahol az új anyagok megengedtél az alacsony torzítást egyenletes frekvenciamenetet szépen lefutó hangokat. Megállt a fejlődés. Az SACD, DVD audio vagy a DAT nem terjedtek el. Talán most a FLAC vagy más PCM anyagok ingyenes forrásainak megjelenése a forrás oldalon kis fejlődést indított el. A masterelés is változott, a Sony SBM je, és az újabb kevéssé színezett felvételek néhány éve átformálták a hangzáskultúrát és legalább kihasználják ezeket a szuper eszközöket amiket összevásároltatok Nem érdekes?
-
blattida
nagyúr
válasz simongab #55617 üzenetére
Minek?
Teljesen fölösleges, mivel csak jót nevetsz a dolgokon és totál nem érdekel ténylegesen, nekem meg csak az időmet rabolnád, amit tudok fontosabb vagy értelmesebb dolgokkal is tölteni.Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
BBéci
legenda
válasz simongab #55613 üzenetére
Azt nem értem, ilyen gondolkodásmóddal, állásponttal mi a fenét keresel ebben a topikban?
(#55619) blattida
Hozzászólásainak elolvasása helyett is valami értelmesebb elfoglaltságot kellene találnunk. Bárcsak lenne "ignore" gomb, mint az Indexen![ Szerkesztve ]
Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!
-
simongab
senior tag
válasz blattida #55615 üzenetére
Kedves tehén én nem kereskedő vagyok, a tapasztalatom véleményem és tudásom inkább az elektronikával és hanggal kapcsolatos. Persze hogy van különbbség erősítő és erősítő között, de a csakis tudatos lehet. És az egy sikamlós pálya amikor beavatkozunk az eredeti hangba. Lehet, erről is érdekes vitatkozni, de én már pár évtizede nem szeretem a színezett hangokat ha komolyan zenét hallgatok, munka közben meg csak valamilyen koncepcióval lehet színezni a hangokat. De ha arra már valaki rányomta a kész pecsétet abba én már nem "festek" bele... Ti hogy vagytok ezzel?
-
-
blattida
nagyúr
válasz simongab #55621 üzenetére
Kedves Foltos fekete tojás a piros dobozban hangsugárzó!
Egyetlen válasz kérdésem van: Neked mi az eredeti hang?dabadab
Ha nem csak a mérési eredményekkel foglalkozunk egy hangzó műszaki produktummal kapcsolatban, az nem hülyeség, ellenben az, hogy valaki a meghallgatást ennyire erősen elutasítja, mint minőség meghatározó tényezőt, bizony súrolja ezt a jelzőt.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
simongab
senior tag
válasz blattida #55626 üzenetére
Amit Neked becsomagolnak a szakemberek, eljuttatják a kis kütyüidhez, jobb esetben megveszed a boltban...vettél mostanában? Vagy letöltöd a torrentáruházban. Az ez előtti hanggal Te nem tudsz mit kezdeni, nincs rá hatásod. De amit utána csinálsz vele, az rajtad múlik...
-
blattida
nagyúr
válasz simongab #55628 üzenetére
Az baj, hogy félrebeszélsz , mert nem érted a lényeget.
Bármit is tekintesz forrásnak, eredetinek az általad felsoroltakból, egyikről sem tudod, hogy hogyan kellene szólnia.
Az egyetlen hiteles forrás, origó, alap, az élő, kihangosítás nélküli zene, minden más hablaty.
Az egy dolog hogy baromira személyeskedsz, bicskanyitogató módon lereszkedő stílusban kommunikálsz és szarsz bele a fórumszabályzatba, de még arra sem veszed a fáradtságot, hogy normálisan vitatkozz, ami nem is meglepő, lévén nem tisztelsz itt senkit, még annyira sem, amennyire az a minimum lenne, egy értelmes felnőtt embertől.
Pontosan ezért kiszálltam, mivel totálisan értelmetlen a veled való párbeszéd és az erre a hsz-emre érkező fennhéjázásra sem fogok reagálni.toto0569
Nem hülyeség a kérdésed.
Szerintem a Neotech-el jobban járnál, már csak azért is, mert az említett vDH nem annyira digitálisnak való kábel. Mindenesetre próbáld ki és azt válaszd, amelyiknek jobban teszik a hangja.[ Szerkesztve ]
Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||
-
#71562240
törölt tag
válasz simongab #55627 üzenetére
Régóta nem kívánok értelmesen reagálni a napi rendszerességgel oda-vissza váltogatott sületlen szövegeidhez, hiszen nincs bennük értelem, ezek pszichiátriai vizsgálatra érdemesek csak. Azonban, ha komoly emberekre való hivatkozást is bele akarsz keverni az ámokfutásodba, akkor mégis szólok. Te nem idéztél semmit "Újházi Lászlótól", legfeljebb felhasználni akarod a piszkos kis trükkjeidhez a nevét. És ha már azt állítod, hogy a főnököd volt, legalább a nevét korrektül leírhatnád: Ujházy László.
Eddig nem értettél semmilyen kritikából, abból se, hogy a minap láttam, kimoderálták a "hozzászólásaid" felét, de ebből most értsél: ne akarj belekeverni komoly szakembereket a klinikai eset szintű öncélú trollkodásodba. -
simongab
senior tag
válasz blattida #55631 üzenetére
Megkérdezted, elmondtam. Ez az a pont ami előtt nem tudsz beleavatkozni a hanganyagba. Ami benne van az benne van, a dinamikája olyan amit kikonyvasztottak, az arányokon sem változtathatsz, és a mikrofonozást sem tudod átváltoztatni. Egyszerű otthoni készülékeken csak hangszínszabályzó van. Komprimálni limitálni nem tudsz. Esetleg DSP szerű eszközökkel lehet belenyűlni, bár szerintem nem illik. Tehát csak a többi lánc által belevitt szubjektumot tudod változtatni. És itt jön a tisztességesen megépített fogalom. Azért ez fontos. Minden eszközben.
-
simongab
senior tag
válasz #71562240 #55635 üzenetére
Ne csinálj magadból nagyobb hülyét mint amekkora vagy!
(#55509) simongab válasza capulet75 (#55508) üzenetére
Új
Válasz
Privát
2015-02-13 13:02:01
.simongab
(tag)https://www.antikvarium.hu/konyv/csabai-daniel-hi-fi-hangstudio-15856
És még talán kapni is lehet
vagy röviden, mindketten nagyon ott vannak a témában:
http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM3403.HTM
Nyílván otthon műszerrel felesleges lenne kimérni az utózengési időt, de az ha naggyából egyenletes a teljes hangspektrumban az már egy jó eredmény. Egy lakószoba ennyire nem ideális, ezért érdemes hangelnyelő és diffuzáló elemeket beépíteni. A nagy üvegfelületek üres falak főleg a hátsó falon még akár függönnyel is a mumus. Oda jó a könyvesszekrény, kanapé, girbegurba gardrób.
-
simongab
senior tag
válasz #71562240 #55635 üzenetére
Ujházy László
1937 (Budapest)
Film- és Média Intézet
1962 Budapesti Műszaki Egyetem, villamosmérnöki kar. okl. villamosmérnök
1961 Bartók Béla Konzervatórium (klarinét)
1960-2000 Magyar Rádió hangmérnök, műszaki ig. helyettes
1970 a Camerata Hungarica Egyesület alapító tagja
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja
2000- a Szent István Konzervatórium hangkultúra tanára, jelenleg tanszakvezetője -
deicide
veterán
192KHz WMA vagy egyáltalán 192KHz-es felvételeket hol lehet találni? Mert ahogy nézem, a C546-nak van USB portja és benne egy 24bit/192KHz Wolfson DAC, lehet kipróbálnám ilyen forrással is. Esetleg egy FLAC --> Lossless WMA konverter is jól jöhet, ha használ valaki ilyet.
Live fast - On high - Repentless - Let it ride
-
Colos1
őstag
válasz deicide #55638 üzenetére
Bizonyos online virágboltokban lehet találni. Keress ilyenekre: "LP", "DVDA" vagy "SACD", de nézd a formátumot is, mert valamikor natívan van fent, FLAC -ot tölts le. Általában az nfo -ba vagy már a leírásban írják, hogy pl. 24/96. Az SACD ripeket nem javaslom, mert ha rosszul van átkonvertálva PCM -re, akkor 50 kHz felett erős zaj van benne, amit bár nem hallasz, terheli az elektronikát. (Ez az SACD egyik hibája, 30 kHz -es LPF -el kell átkonvertálni, csak akkor meg már mindegy...)
[ Szerkesztve ]
Mindenkinek a környezetében van egy seggfej. Ha a tiédben nincs, akkor valószínűleg te vagy az...
-
simongab
senior tag
válasz deicide #55638 üzenetére
De ezek majdnem biztos hogy csak át vannak konvertálva, vagy amatör felvételek. Engem is érdekelt a kérdés, megkérdeztem a filmes és zenei(komolyzene) hangmérnök kollégákat. A 24/48 az egyezményes szabvány, de még ilyet is nehéz szerezni ha a mű és az előadó megvan még nem biztos hogy ilyen nagy felbontású felvételt csináltak vele. Persze itt nem a Dolly Roll ról beszélünk
-
mp54
senior tag
válasz simongab #55625 üzenetére
Elég "jó" provokátor vagy...F@sod az információt (olyat-amilyet), kérdéseket teszel fel, hogy arról beszéljenek, amiről te akarsz, szemtelenkedsz. Kíváncsi vagyok, mikor hajtanak el innen, aminek persze egy módja van: semmibe vesznek és nem reagálnak rád.
hangmérnök kollégákat.
Adhatnál egy kicsit többet magadra.[ Szerkesztve ]
-
simongab
senior tag
Mi ezzel a baj? Kell a telefonszáma mert nekem nem hiszel? Az egyetlen magyaországi nagyzenekari stúdióról épp a múlt héten linkeltem be egy képet ahol látszanak a hangsugárzó elhelyezések, amikről itt tévesen sokan azt gondolták, hogy egy asztalon állnak a fal mellett. És bemutatott valaki egy videót ahol egy ember egy PFL mellett karattyol...
-
mp54
senior tag
válasz simongab #55643 üzenetére
hangmérnök kollégákat.
Adhatnál egy kicsit többet magadra.
Valszeg ezt nem úgy értetted, ahogy én:
Ha a hangmérnökök kollégáid akkor valszeg te is az vagy.
Ha meg valaki "mérnök", akkor legyen már neki egy elfogadható szintű társalgási/érvelési kultúrája...
A szakmai dolgokról lehet vitázni, de ahogy te teszed, úgy nem érdemes. -
simongab
senior tag
Asszem itt a személyeskedés megy, vita, érvelés nemigen. Lehetne vitázni pl a hangsugárzók elhelyezéséről. Lehetne a felvételi technikákról. Akár arról is lehetne beszélni ki hisz a kábelezés jelentőségében, erről se láttam véleményt. Miról akarsz konkrétan meggyőzni, vagy mivel-miről érvelsz? Leírtad hogy szoktad e szinezni a hangot? Vagy hova rakod a hangdobozaidat? Én igen.Engem ez érdekel. Régóta! Komolyan még az is jobb lenne, ha belinkelnél egy szép 30 éves decket...
-
BÜDÖSLÁB
tag
A kevesebb több- Ludwig Mies Van Der Rohe
-
#71562240
törölt tag
Sajnos itt nagyobb a baj. Ha csak kulturális és erkölcsi defektusról lenne szó, lehetne kezelni valamennyire. Elszabadult ámokfutónk azonban egyre jobban láthatóan klinikai pszichiátriai eset, valahol a skizofrénia környékén. Vagy van még egy lehetőség: annyira profin és öncélúan gonosz, hogy még őrültnek mutatnia magát is megéri neki - ez persze szintén felveti a klinikai szempontokat.
Sajnos nincs mit kezdeni vele, láthatólag semmiből se ért, semmit se ért, ez a fő módszere - és az erre alapuló notórius hazudozás.[ Szerkesztve ]
-
Ribi
nagyúr
válasz deicide #55638 üzenetére
Itt van pár zene pl. Mondjuk ahogy néztem valamikor ahogy Colos1 írta ebben is van zaj 50kHz felett.
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Milyen légkondit a lakásba?
- Gumi és felni topik
- A legfrissebb ASUS BIOS-okkal kicsit felturbózhatjuk a Socket AM5-ös Ryzenünket
- OLED TV topic
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- OpenWRT topic
- Projektor topic
- Külpolitika
- Milyen videókártyát?
- World of Warships
- További aktív témák...
- EXTRÉM Teljes merevcsöves EKWB szett MINDEN RÉSZE ELADÓ! Ház Distro Blokkok VGA Fittingek stb.
- Lenovo LOQ 15APH8 Gamer Laptop - Ryzen 5 7640HS, 15.6", FULL HD, 144 Hz, 2 TB, 16 GB, RTX 4060 8GB
- GAMER PC: RYZEN 5 4500-5600X - GTX 1060 - Új 16/32GB DDR4 kit - M.2 NVMe SSD - GAR/SZÁMLA!!!
- Gamer PC v6 , R5 5500 , RX 5700 XT , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 1TB HDD
- Gamer PC v5 , i7 10700 , RX 6700 XT 12GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 1TB HDD , 240 víz
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest