Új hozzászólás Aktív témák

  • blattida

    nagyúr

    válasz toto0569 #55600 üzenetére

    Tudom, hogy sajnos ez a mindennapos elnevezése a hangsugárzóknak, ám van hangfal is és az tényleg fal kialakítású, ezért nem helyes a hangfal elnevezés használata általánosan.

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • Dorian

    félisten

    válasz blattida #55601 üzenetére

    Erről azt gondolom, hogy mindennek az a neve, ahogy az emberek hívják és megértik :)
    A ravasz is elsütőbillentyű, a sebváltó pedig nyomatékváltó, mégis az első verziót használják és értik az emberek, ergo az lett a nevük.

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

  • #71562240

    törölt tag

    válasz Dorian #55603 üzenetére

    "...ahogy az emberek hívják és megértik"

    Csakhogy nem értik meg az emberek, mert a hangfal szó használati módja kifejezetten értelemzavaró. Ezredszer beszélünk erről. Nem praktikus a hangdobozt hangfalnak hívni, mert a hangdoboz nem is hasonlít hangfalra, ellenben a hangfal egy önálló, valóságosan létező dolog, tehát félreértést okoz, hogy ha az ember a hangfalról akar beszélni, akkor az emberek zöme félreérti, mert hangdobozra gondolnak. Tehát erre a szóhasználatra nem áll fenn, hogy az emberek megértik, ugyanis nem értik meg - nekem emellett az se mindegy, hogy kifejezetten sántító szóhasználat. A hangfalnak joga van a nevéhez, a hangfalnak joga lenne mindenkit beperelni, aki a hangdobozt hangfalnak hívja. A hangdobozt hangfalnak nevezni jogellenes, értelmetlen, erkölcstelen...

    [ Szerkesztve ]

  • #71562240

    törölt tag

    Akkor itt a Negyedik Dimenzió finálé. Lesz még epilógus, majd kérdezni is fogok.

    Darvas visszatér néhány korábbi témához, majd "az utolsó szó jogán" összegez is egy kicsit. Tanulságok egymás hegyén-hátán.

    Előzmények:
    (#49702) kammerer
    (#49705) kammerer
    (#49706) kammerer
    (#49708) kammerer
    (#49814) kammerer
    (#49963) kammerer
    (#50145) kammerer
    (#50201) kammerer
    (#50203) kammerer
    (#50333) kammerer
    (#50523) kammerer
    (#50788) kammerer
    (#51011) kammerer
    (#51115) kammerer
    (#51772) kammerer
    (#52132) kammerer
    (#52498) kammerer
    (#53027) kammerer
    (#53860) kammerer
    (#54288) kammerer

    -.-.-.-.-.-.-.-.-.-

    Alább a Szerkesztő számol be a 4. Dimenzióban tett utazásairól, a
    High Fidelity "megmagyarázhatatlan" jelenségeiről. Mivel ezek részben
    vagy egészben kívül esnek a klasszikus elektroakusztika
    érvényességének körén, Olvasóinkban idegenkedést ébreszthetnek, s
    csökkenthetik lapunk műszaki tesztjeinek hitelét. Nyomatékkal
    leszögezzük: mérnök munkatársaink csakis azzal járulnak hozzá e
    cikkekhez, hogy résztvesznek a szeánszokon - és borzadoznak. A
    Szerkesztő egymaga vállalja munkájának ódiumát.

    Earl of Cardigan

    Két számmal ezelőtt, amikor a különböző ruhaszínek auditív hatását
    pedzegettem, már leszögeztem, hogy a rend kedvéért egyszer végig kéne
    csinálni a játékot olyan ruhadarabokkal, amelyek semmi másban nem
    térnek el egymástól, csakis a színükben. "De ki tudja megszerezni
    ugyanazt a kötöttkabátot kékben, zöldben, sárgában és lilában." Erre a
    költői kérdésre rajzolónk, Felvidéki András adta meg a precíz választ,
    amennyiben cikkemet az egykori legendás brit lovasparancsnok, Earl of
    Cardigan képével illusztrálta (tényleg így hívták, és tényleg ő
    találta fel a róla elnevezett ruhadarabot).
    Nos, kardigánokat nem sikerült szereznem, egyáltalán: semmiféle
    "reguláris" ruhadarabból nem találtam meg a különböző alapszínűeket.
    De ha férfi vagy, légy férfi, ne hitvány, gyönge báb. Ne hivatkozz a
    körülményekre, ne mentsd fel magad a házifeladatod alól. Végülis, mi
    az, hogy kardigán? Egy darab szövet, amellyel a felsőtestünket
    bebugyoláljuk. Plusz a szabásminta, meg a cérna. Ha az utóbbiaktól
    eltekintünk, a dolgok üdvösen leegyszerűsödnek. Kardigán helyett
    vegyünk inkább pellerint vagy köpenyt. Vagy csak egy egészen
    közönséges darab textilt, amellyel éppúgy körbecsavarhatjuk magunkat,
    mint az elegánsabb, divatosabb ruhadarabokkal.
    Nyakamba vettem - egyelőre még nem a textilt, csak a várost, és
    addig érdeklődtem, amíg az egyik textilüzem raktárában meg nem
    találtam ugyanazt a típusú (vékony, laza) szövetféleséget kilenc-tíz
    színben. Vettem mindegyikből másfél négyzetmétert, hazavittem, és
    rögtön neki is láttam a szeánszolásnak. Kánikula volt, dögmeleg, hozzá
    még a csöves erősítő is telefűtötte a szobát, így hát zenehallgatás
    közben egy szál fürdőnadrágban ücsörögtem. Ez nagymértékben emeli a
    teszt hitelességét, mert így a különböző színű pendelyeket garantáltan
    az igazi etalonhoz: a testszínűhöz viszonyítottam...
    Hogy a lényegen kezdjem: bármiféle textília a test körül azonnal
    jól érezhető veszteséget okoz a zeneélvezetben. Ez meglehetősen erős
    effektus, amennyiben a sávszélek megvágódnak, a hang tolakodóvá válik,
    a sávszélek szomszédságába eső regiszterek (mondjuk: a felső basszus
    és a felső prezensz) erőszakosabbak lesznek, s egyáltalán: a
    közérzetünk is érezhetően romlik. Ehhez képest az egyes színek közötti
    különbség viszonylag enyhe. Meg lehet ugyan hallani, és aki érzékeny
    rá, esetleg érdemes tekintetbe vennie a ruhaszín hatását. De már e
    hatást verbalizálni, azaz szavakba foglalni szörnyen nehéz. Az
    alábbiakat ne is vegye senki megfellebbezhetetlen ítéletnek, inkább
    csak impressziók füzérének, amely csak körülbelüli tájékoztatást
    adhat. Én mindenesetre ilyennek hallom a különböző színű felsőruházat
    "sajáthangját":
    Fehér. Levegősségben és magasátvitelben ez a szín okozza a
    legkevesebb veszteséget (valamivel többet veszít a mélytartományban!),
    de a térhatása ennek is elbizonytalanodik.
    Fekete. Egyfajta kiegyenlített hangkép, pregnáns, "megfogja" a
    zenét, elsőre azt mondanánk, analógos. Viszont nagyon erős
    magasveszteséget okoz, elmegy a levegője, az egész zene lapos,
    "süket". A helyszíni felvételből afféle stúdiófelvételt csinál. Arra
    emlékeztet, amikor a CD-korongot festik feketére. Lehet, hogy másoknak
    tetszik - én nagyon nem szeretem.
    Piros. Érdekes, mennyire "bemonósodik". Mélyebb tónus. Az a
    benyomásom, hogy ez a szín a magasakat erősen nyeli.
    Zöld. Talán kiegyenlítettebb a pirosnál, jobban megtartja a
    hangkép egyensúlyát.
    Világoskék. Észrevehetően lejjebb hangol a zöldnél, vagyis
    magasban többet nyel.
    Sárga. Zavarosabb és "süketebb" a zöldnél, nem tetszik, emlékeztet
    valamire: az erős PWB-típusú zavarhatásra.
    Lila. Viszonylag jó. Igaz, hogy az összes paramétere romlik, de
    mind csak mérsékelten és nagyjából egyformán.
    Bordó. Ez is elfogadható, a sávszéleknek csak egészen a szélét
    veszi le, és egész jól megtartja az arányokat.
    Barna: olyasfajta, mint a bordó, de több magasat nyel, elmozdul a
    fekete irányába.
    Hát ennyi. A különböző színek kombinációit nem próbáltam ki, de
    azokból feltehetőleg már nem nyertem volna sok információt. (Vagy ki
    tudja?) Benyomásaim szerint a színeknél több múlik a szövet sűrűségén.
    Tény, hogy egész ruhatáramból a legkevésbé muzikális ruhadarab egy
    sűrű szövésű fekete melegítőfelső. A lazább anyagú kötöttkabátok
    (főleg a világosabb színűek) feltétlenül kellemesebbek. Annyit
    biztonsággal megállapíthatunk, hogy a jó öreg Earl of Cardigan jobban
    szereti a zenét, mint mondjuk Lord Training.

    Guriguri

    Ez nagyon kurta fejezet lesz. De nem tudom kihagyni, hogy be ne
    számoljak legújabb felfedezésemről, a speciálasztalka lábaira szerelt
    görgőről. Szinte hihetetlen, mennyit javít a zenén!
    Hajdanán a legtöbb hifi-asztalkának és állványnak görgő volt a
    lábán. A görgőt az audiofilek tüskére cserélték, ma már minden
    lemezjátszó-asztalkának tüskében végződnek a lábai. A görgőről
    mindenki megfeledkezett - pedig mennyire hasznos alkalmatosság! Az én
    Target asztalkám alatt például egyszerűen elengedhetetlen!
    Az Olvasó most persze meglepődik, és azt kérdezi, hogy hát akkor
    mi is van a SoundOrgokkal, merthogy azokról legutóbb valóságos
    dicshimnuszt zengtem. Köszönöm kérdését: megvannak és kitűnően
    működnek, tökéletesen beváltották reményeinket (mellesleg az Olvasók
    visszajelzése is dicséri őket). Ilyen asztalkák hordozzák nálam a
    CD-játszót és az erősítőt.
    És hogy akkor mire való a Target? Az ugyan messze nem szól olyan
    jól, mint a SoundOrg, viszont egyrészt olcsón jutottam hozzá, másrészt
    kitűnően el tudok helyezni rajta két irodagépet (történetesen egy
    nyomtatót és egy fénymásolót). Sajnos, amióta ez a két gép is benn van
    a szobámban, a hangkép teljesen bezsírosodott-beszőrösödött, a
    sávszélek elmentek, a zenei tér összepréselődött. (Igen: akkor is, ha
    kikapcsolom őket és kihúzom a dugójukat a konnektorból!)
    A Targetnek eredetileg szintén tüskék voltak a lábain. És most jön
    az én zseniális felismerésem: a tüskéket eldobtam, a meneteket
    felfúrattam, és jókora görgőket csavartam beléjük. Azóta az irodagépek
    a legkevésbé sem zavarnak a zenehallgatásban!
    (Ugyanis előzőleg mindig kigördítem őket a szobából.)

    Az utolsó szó jogán

    A hifi nem ismeri a Végső Bizonyosságot. Különféle filozófiák
    születnek, összecsapnak egymással, majd elmúlnak nyomtalanul, hogy
    aztán váratlanul újra felbukkanjanak. Tapasztalataink ugyan folyvást
    gyarapodnak, mégis gyakran azt érezzük, hogy minél többet tudunk,
    annál kevésbé értjük a dolgokat. Ráadásul az ízlésünk is megváltozhat:
    megundorodhatunk az édestől, rákaphatunk helyette a keserűre vagy a
    sósra.
    Visszatérő témáim egyike: a kábelek. Sokfélét állítottam már
    róluk, időnként beláttam, hogy tévedek, majd megcáfoltam a
    tévedéseimet. Ebben az ügyben egyre bizonytalanabb vagyok, s már-már
    azon gondolkodom, hogy a Hifi Magazin e leges-legutolsó kötetében
    vajon nem kéne-e összes tanaimat nyilvánosan visszavonnom (mint II.
    József a halálos ágyán az összes rendelkezését). De ezt azért mégse.
    Kábel-teóriám, ha egészében véve nem fedi is le a teljes valóságot,
    valószínűleg magában hordozza az igazság egyes magvait. Ezeket a
    magvakat próbálom most utoljára kihüvelyezgetni, és ki is egészítem
    őket néhány további magocskával.
    Lényegében az Egyeres/Sodrott, illetve a Közönséges/Speciális
    kábelek problematikájáról van szó. Megismétlem, amit már annyiszor
    elmondtam: a speciálkábelek (és általában a sodrott típusok) többnyire
    sokkal "nagyobbat szólnak", mint az egyeresek (pláne mint a közönséges
    villanyvezeték). Ez eddig rendben is volna, csak az a baj, hogy
    valahogy nagyobb zavarhatást is keltenek. Némelyeket (s korántsem én
    vagyok az egyetlen!) ez szörnyen idegesít, szinte nem is tudnak tőle a
    zenére figyelni. További bajok forrása, hogy a speciálgyártmányok
    közül is ahány típus, annyiféleképpen szól, és valamennyi borzasztóan
    rendszerfüggő. Gyakran riasztóan drágák, egy-egy méterjük a legjobb
    esetben is sok-sok száz forintba, rosszabb esetben sok-sok tízezer
    forintba kerül(!). Mindegyik mögött egy-egy megszállott konstruktőr
    áll, komplikált tervezési filozófiával, továbbá olyan, misztikus
    érvekkel, amelyekkel nem érthet egyet az elfogulatlan szakember (még
    kevésbé az elfogult konkurencia). Tessék összehívni (hogy csak a
    legismertebbeket említsem:) a Monster, az Isoda, a van den Hul, a
    Siltech, a Cardas, a Kimber és az Audio Note szakembereit egy
    kerekasztal-értekezletre, hogy döntsék el végre, melyikük kábele a
    legtudományosabb. Szerintem pillanatokon belül hajbakapnának. Mintha
    csak Ivor Tiefenbrunn és Tourai Moghaddam próbálná meggyőzni egymást
    észérvekkel arról, hogy vajon a Linn Sondek, avagy inkább a Roksan
    Xerxes testesíti-e meg a műszaki tökéletességet...
    Tény, hogy a legjobb, leginkább összehangolt High-End berendezések
    darabjai kivétel nélkül valamiféle speckábellel csatlakoznak
    egymáshoz. De az is tény, hogy amikor az átlaghifista megveszi és
    hazaviszi ezeket a kábeleket, gyakran ugyanúgy csalódik bennük, mint
    ahogy a külön-külön megvásárolt csábos készülékekben is csalódni
    szokott.
    Szemben a speckábelekkel (s általában a sodrott típusokkal),
    amelyeknek hangjában mindig valamiféle "többletet" érzek, a közönséges
    egyeres vezeték zenéje inkább hiányérzetet kelt. A sávszélei hamarabb
    lekonyulnak, a dinamikája csekélyebb - ámde gyakran könnyebb
    hallgatni, "nem nyomja annyira a fület". Ezek a hatások (tehát a
    negatív is, a pozitív is) annál erősebbek, minél vékonyabb a drót.
    Végül még egy észrevétel. Olvasóink visszajelzése szerint (s most már
    szerintem is) halálbiztosra vehető, hogy az egyenes kábel sokkal
    ritkábban válik be interconnectnek, mint hangszóróvezetéknek.
    "Testamentumom" tehát csak az utóbbira, a hangszóróvezetékre
    vonatkozik. Elvetve a szélsőségeket, a kb. 2 milliméter átmérőjű
    (esetleg picit vastagabb vagy vékonyabb), fekete pvc-vel bontott,
    filléres rézdrótot "hagyományozom" a kezdő hifistára, azzal, hogy
    először mindig ezt próbálja ki. Hallgassa legalább egy hétig; hogy
    miért ilyen sokáig, arra majd mindjárt visszatérek! Utána, ha talál
    magának valami alkalmatos speckábelt, és azt jobbnak érzi, ám váltson
    át arra, de akkor is azt javaslom, hogy egy hét után próba-, avagy
    ellenpróbaképpen még egyszer vegye elő a közönséges rézkábelt. Sőt,
    valahányszor változtat a berendezésén (új lemezjátszó, új erősítő, új
    hangsugárzó), érdemes elővennie a sutból a szimpla kábelt, mint
    valamiféle etalont. Időnként meglepetést fog okozni - s ennyit
    biztosan megér.

    Réz és ezüst

    Az ezüst fölényesen jobb kábelanyag a réznél - erről olyan sokszor
    meggyőződhettem, hogy már nem láttam értelmét újabb, ellenőrző
    kísérletnek.
    És, mint annyiszor, most is kiderült, hogy kísérleteim nem voltak
    egzaktak. Meg kell ismételni őket. Megint nem vettem figyelembe egy
    nagyon fontos paramétert.
    Ez a paraméter nem a tisztaság. Réz- és ezüstdrótjaim
    vegytisztasága egyaránt a háromkilences és a négykilences közé esik
    (99,9599,97), hazánkban normális körülmények között ilyenre futja,
    ebből a szempontból tehát nincs köztük különbség. A megmunkálásuk
    viszont nem volt azonos. A rézdrótjaim ugyanis mindig gyáriak voltak,
    az ezüstdrótot viszont magam húzattam. Mint laikusnak, kezdetben nem
    volt tudomásom arról a gyakorlatról, hogy húzás után a drótot
    hőkezeléssel "visszalágyítják", miáltal a fém visszanyeri eredeti
    kristályszerkezetét, vagy legalább közelebb kerül hozzá. Aztán, amikor
    felhívták rá a figyelmemet, az ezüstdrótokkal folytatott kísérletek
    során magam is meggyőződhettem róla, hogy a "nyers" huzal hangja
    kemény, érdes volna, és hogy a visszalágyított fém a szó szoros
    értelmében lágyabban szól.
    A boltban kapható rézdrót, mint kinyomoztam, csak nagyon kevéssé
    van visszalágyítva, hiszen a normál használatban nem zenei
    hangminőséget várnak tőle, más kritériumoknak kell eleget tennie
    (kezelhetőség, szakítószilárdság). Utánajártam a dolognak, és úgy néz
    ki, hogy a Csepel Fémművek jóvoltából sikerül hozzájutnom különféle
    vastagságú, maximálisan visszalágyított rézdrótokhoz. Már csak
    lapzárta után tudok kísérletezgetni velük, de valószínűnek tartom,
    hogy szebben fognak szólni a közönséges bolti kábelnél. Ha várakozásom
    nem csal meg, forgalomba hozathatjuk ezt a "lágy" rézvezetéket. Mégha
    kis tételről van is szó (amelyet aztán a Kábelgyárban persze még
    szigeteltetni is kell!), ez a fajta kábel egyszerűen nem tudna annyira
    drága lenni, hogy bárki visszakézből ne vehetne belőle pár métert. A
    hifi-kereskedők közül az Informatékának nincs saját speckábele, így
    hát ezt a céget kérdeztem meg, nem kockáztatna-e meg pár tízezer
    forintot az általam ajánlott derótokra (még reklámnak is megérné).
    Bíztató választ kaptam, úgyhogy itt most meg merem ígérni, hogy ha a
    lágy drót jobb a közönségesnél (amire, ismétlem, szerintem elég nagy
    az esély), akkor a jövő év elejére biztosan lesz belőle az
    Informatékánál, illetve a Hifi Barlangban. És akkor legyen ez az
    Etalon, amelynél persze majd sokkal-sokkal jobbat is lehet találni -
    az a kérdés, mennyiért.
    Hogy milyen vastag lesz ez a kábel, azt még nem tudom. Én eddig
    inkább vékony drótokat ajánlottam, de most ismét visszavonulót kell
    fújnom. Meg kell ismételnem a kísérleteimet, mert nem vettem
    figyelembe egy másik paramétert sem, amely pedig az előzőnél is
    fontosabb. Ez a paraméter: az idő.
    Ma már tudom, hogy akárcsak a készülékeknek, a kábeleknek is "be
    kell égniük". Kezdetben nyersen szólnak, és az a bizonyos (PWB-féle?)
    zavarhatásuk is erős. A használat során aztán nemcsak a hangminőség
    javul, hanem a zavarhatás is csökken. Ez az, amire nem voltam
    tekintettel annakidején, amikor a különböző vastagságú drótok hangját
    hasonlítottam össze. Sajnos, a drótokkal nem lehet sietni, nem szabad
    tucatnyi kábelt egyetlen délután leforgása alatt A-B tesztelni. (Hogy
    készülékeket sem volna szabad így vizsgálni? Nagy-nagy igazság.) A
    kábeleket tehát be kell kötni annak rendje és módja szerint, és úgy
    kell hagyni őket, napokig, de akár egy hétig is. Most már egyre inkább
    úgy vélem, hogy az egyeres hangszórókábelek közül a vastagabbak az idő
    múlásával sokkal többet nyernek, mint a vékonyabbak. (Ez a fejlemény
    kizárja, hogy tovább kísérletezgessek az ezüsttel. Így már túl
    költséges volna a dolog!) Ígérem viszont, hogy nem fogok sietni,
    türelmesebben fogok válogatni a különféle átmérőjűek között.
    (Most majd úgyis jobban ráérek, ha közben nem kell újságot is
    csinálnom.)

    Időszámítás

    A kábelek azonban nem csak egyféleképpen számolják az időt. Nem
    csak arról van szó, hagytunk-e nekik elegendő időt a "beégéshez"; ez
    még csak az egyik, éspedig a kevésbé misztikus fele a dolognak.
    Furcsább ennél, hogy - no várjunk csak, hol is kezdjük. Kezdjük az
    erősítőknél.
    Az erősítőkről (CD-játszókról stb.) már eddig is tudtuk, hogy csak
    üzemmeleg állapotban érzik jól magukat, "hűvös" fejjel nem tudnak
    igazán szépen zenélni. Lehet erre találni mindenféle magyarázatot,
    elsősorban a kondenzátorokat gyanúsítják azzal, hogy bekapcsolás után
    csak órákkal (napokkal?) érik el "egyensúlyi állapotukat". Az tehát,
    hogy a készülékeket a legjobb volna permanensen feszültség alatt
    tartani, nem hangzik túl misztikusan.
    "Ha csak ennyi kell, hát legyen!" - mondaná a Hifista. A
    félvezetős masinákat, pláne a kisebb teljesítményűeket nem túl nagy
    kockázat mindig bekapcsolva tartani. Igaz, hogy ez némiképp
    megrövidíti az élettartamukat, de legalább ugyanennyit, ha nem többet
    nyerünk azáltal, hogy elmarad a folytonos ki-bekapcsolgatás, az
    üzemhibák leggyakoribb forrása. Valójában tehát nem fizetünk extra
    árat azért, hogy bármikor kapásból nekiülhessünk zenét hallgatni; hogy
    ne kelljen jóval előbb észbekapni és rituálisan bekapcsolni az
    erősítőt, hogy majd két óra múlva optimális hangminőséget
    élvezhessünk.
    De vajon optimális lesz-e a hang attól, hogy a gép már egy ideje
    be van kapcsolva? Vajon a készüléknek csupán feszültség alatt kell
    lennie? Vagy inkább attól "melegszik be", hogy jó alaposan meg is
    hajtjuk, komplex zenei programmal? Amennyire meg tudom ítélni, mind a
    kettő számít. Bármennyivel korábban kapcsoltuk is be az erősítőt,
    zenehallgatás közben többnyire tovább javul a hangminősége. Ismerjük
    el, ebben sincs semmi misztikus. (Ezt az effektust sem én ismertem
    fel, én is másoktól hallottam róla.)
    No de mit szóljunk ahhoz, hogy a kábelek is hasonlóképpen
    viselkednek? Kábelek, amelyek hónapok óta használatban vannak, tehát
    már nagy valószínűséggel túlvannak a beégési perióduson, szintén nem
    szeretik, ha kivonjuk őket a forgalomból. Ezt megintcsak nem én
    találtam ki, mi több: olyan emberektől hallottam, akiket a legkevésbé
    sem lehet miszticizmussal gyanúsítani - ugyanis egyik-másik audiofil
    kereskedő számolt be nekem ilyesfajta élményeiről. Más kérdés, hogy
    ezeket később az én tapasztalataim is megerősítették. Szóval, tegyük
    fel, hogy már órák óta szól a zene, és ekkor (feltehetőleg szeánszolás
    közben) kábelt cserélünk. Jegyezzük meg jól a hangját, és hagyjunk
    mindent a helyén. Másnap (vagy harmadnap) esetleg azt tapasztaljuk,
    hogy a hangminőség valahogy lágyabb, simább, kulturáltabb lett.
    Eszerint vagy a kábelnek van szüksége az újbóli bemelegítésre... netán
    az egész rendszer volna az, amely csak egy bizonyos idő után "érik
    össze"? Ki-ki válassza magának azt a magyarázatot, amely a
    vérmérsékletének jobban megfelel. Misztikumot, azt talán még mindig
    nem muszáj emlegetnünk.
    De mit szóljunk ahhoz (és most már harmadszor hangsúlyozom, hogy
    ezt a "tippet" is mástól kaptam), szóval, mit szóljunk ahhoz az
    abszurditáshoz, hogy még egy lemezjátszó-asztalkának is lehet
    bemelegedési ideje? Hallgatjuk a zenét, minden be van kapcsolva, a
    lánc össze van lőve, a kábelekhez hozzá sem nyúlunk, éppen csak a
    lemezjátszót vagy az erősítőt emelintjük át egyik asztalkáról a
    másikra. Szól, ahogy szól. Meghallgatjuk másnap-harmadnap - és
    egyszercsak felfedezzük (mégha kisebb mértékben is) ugyanazt a fajta
    különbséget, amit az erősítőn, tuneren, magnón vagy kábeleken idézett
    elő a rajtuk permanensen áthaladó feszültség.
    Holott a lemezjátszó-asztalkánk csatlakozódugóját nem is dugtuk be
    a konnektorba...

    -.-.-.-.-.-.-.-.-.

  • simongab

    senior tag

    válasz #71562240 #55591 üzenetére

    Szerintem ennek a mérnöknek igaza volt. Én is ezt tapasztalom.

  • krichd1

    addikt

    válasz simongab #55607 üzenetére

    A régi vagy az újabb véleménye ?

    Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

  • blattida

    nagyúr

    válasz toto0569 #55606 üzenetére

    Oké, kedves Tőled, hogy még meg is említesz, de ezt így kell csinálni (a pontosságra értem). ;] :R

    simongab
    Akkor Te vagy nem hallottál még normális erősítőket vagy nem jó/nem gyakorlott a füled. :U

    [ Szerkesztve ]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • BBéci

    legenda

    válasz #71562240 #55604 üzenetére

    Ezzel teljes mértékben egyetértek.
    Sajnos a Google miatt nem irthatom ki az AVO-ról a hangfal szót, pedig nagyon szeretném. A sok hozzá nem értő úgy keres, ez van.

    (#55603) Dorian
    Az elsütőbillentyű megnevezés egy okoskodó, tudálékoskodó kitaláció. Sorkatonai szolgálatom alatt engem is ezzel kínoztak. Ha az angol nyelvben jó a trigger, akkor mi magyarok miért akarjuk feltalálni a spanyolviaszt?
    Persze a ravasz legalább akkora baromság.

    [ Szerkesztve ]

    Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

  • krichd1

    addikt

    válasz simongab #55609 üzenetére

    Pedig Peter Walker elég sok mindent mondott élete folyamán [link], nem értem miért ez a hülyeség maradt meg a köztudatban. Több helyen is találkoztam már ezzel az idézettel.

    Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55610 üzenetére

    Akkor mikor? Én a kábelekben sem hiszek. Méricskélték itt nálunk összevissza, de nem nagyon tudták sem vaktesztben, sem műszerrel kimérni amit a hifi szeánszon tapasztaltak A Neutrik vagy Studer kábelek nem azért drágák mert olyan a kristályszerkezetük vagy a varázslók kézrátéttel megdelejezték, hanem hogy 25 évig megbízhatóan működnek. Van egy trükk a hifi szeánszokon! Viassuk meg ezt! 1-2dB el hangosabban szól a preferált lánc, mellette a nem preferált mivel a fül fiziológiai tulajdonsága hogy a halkabb hanganyagban a mély és magas hang tartalom érzete gyengébb. Az 1-2 dB különbbséget nem nagyon lehet füllel hallani, de a preferált lánc úgy fog tünni jobban szól. A tisztességesen megépített válogatott diszkrét elemekből megépített (mos-fet) erősítő A-B osztályú, jó nagy tápegységgel vagy toroid tekerccsel hangszínszabályzó nélkül is egy olyan része a láncnak amit nem nagyon lehet kihallani. Ilyen egy tisztességesen megépített DAC. Ha ott valaki meghallja két DAC közti különbbséget egy vakteszten leemelem a kalapom. Ami még fura, hogy a legtöbb hangfelvételt 24/48 as mintavétellel masterelik. Hogy azt utána kiterjesztik 24/192 re az sem indokolt. Egyrészt mert nincs olyan elem, hely, fül ami ezt az információt visszaadná, másrészt igény sincs rá. Az analog rendszerek mint a csöves erősítő, magnószalag, bakelitlemez és az erre való visszamasterezés az utóbbi 5-10 év trendjei alapján kezdenek kimenni a divatból. Erre is mostanában láttam érdekes méréseket. Érdekes ugye :D

  • toto0569

    addikt

    válasz blattida #55610 üzenetére

    Szerinted milyen minőségű a Neotech ND 021080 digitális kábel?Vagy van egy: Van den Hul D300 MKII -es 30 cm-es pár nélküli kábelem az jobb volna digitális kábelnek?Vagy csak hülyeségeket beszélek? :)

    [ Szerkesztve ]

  • blattida

    nagyúr

    válasz simongab #55613 üzenetére

    A valóságban egy dB alatti különbségeket is érzékelhet a fülünk, de az egész kérdéskör nem erről szól. Két erősítő hangja között nem azért fogjuk inkább az egyiket vagy a másikat választani, mert az egyik vagy másik kicsit hangosabb, hanem azért, mert az egyikben van élet, a másikban nincs, az egyiktől jól érezzük magunkat, a másiktól viszont megfájdul a fülünk, egyiket bármeddig képesek vagyunk hallgatni, míg a másik totálisan lefáraszt, az egyik úgy hosszan hallgatható, hogy közben nagyon neutrális, részletes és életszerű,míg a másik az előbbi tulajdonságok mellett mesterkéltnek tűnik.

    Egyik gyártó sem csak mérési eredmények mentén fejleszt, hanem auditív módszereket is bevetnek, ergo, gyártónként is más-más hangra lehet számítani és bizony vannak is karakterek bőséggel közöttük, miközben felépítésben, műszakilag, alkatrészileg nagyon magas szinten vannak.

    Az általad leírtakban nincs semmi érdekes, csak az süt belőle, hogy nincs valódi tapasztalatod és el is zárkózik az elméd a dologtól, azaz nem vagy nyitott, ami, sajnos vagy nem sajnos, eleve meghatározza azt, hogy mit fogsz hallani.
    Ez önmagában nem baj, csak az élet azért nem ennyire egyszerű és nem bináris.

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • simongab

    senior tag

    válasz krichd1 #55612 üzenetére

    Lehet hogy mert nem hülyeség. A HI FI szabványt (DIN 45500) már a 70-es években maradéktalanul tudták teljesíteni az eszközök. Előszőr az erősítők. A 80-as években a CD megjelenésével a hallás fiziológiai határát is túllépték az eszközök. Talán még a hangsugárzók fejlődtek, bár a 80-as években is tudtak szörnyen jó hangsugárzókat építeni nagyon drágán. A 90-es években a lánc eleje és vége is tovább tökéletesedett az 1 BIT es CD játszókkal, és a csinos kis hangdobozokkal ahol az új anyagok megengedtél az alacsony torzítást egyenletes frekvenciamenetet szépen lefutó hangokat. Megállt a fejlődés. Az SACD, DVD audio vagy a DAT nem terjedtek el. Talán most a FLAC vagy más PCM anyagok ingyenes forrásainak megjelenése a forrás oldalon kis fejlődést indított el. A masterelés is változott, a Sony SBM je, és az újabb kevéssé színezett felvételek néhány éve átformálták a hangzáskultúrát és legalább kihasználják ezeket a szuper eszközöket amiket összevásároltatok :D Nem érdekes? :D

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55615 üzenetére

    Keress meg privátban, holnap bebizonyíthatod hogy meghallod az 1-2dB különbbséget :D

  • krichd1

    addikt

    válasz simongab #55616 üzenetére

    Vagy inkább mert a hülyeség gyorsabban terjed, mint az értelem. Amúgy nagyon elkanyarodtál az erősítőktől.

    Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

  • blattida

    nagyúr

    válasz simongab #55617 üzenetére

    Minek?
    Teljesen fölösleges, mivel csak jót nevetsz a dolgokon és totál nem érdekel ténylegesen, nekem meg csak az időmet rabolnád, amit tudok fontosabb vagy értelmesebb dolgokkal is tölteni. :)

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • BBéci

    legenda

    válasz simongab #55613 üzenetére

    Azt nem értem, ilyen gondolkodásmóddal, állásponttal mi a fenét keresel ebben a topikban? :U

    (#55619) blattida
    Hozzászólásainak elolvasása helyett is valami értelmesebb elfoglaltságot kellene találnunk. Bárcsak lenne "ignore" gomb, mint az Indexen!

    [ Szerkesztve ]

    Helyesen: ugyanígy, ugyanúgy, ugyanilyen, ugyanolyan, ugyanez, ugyanaz, stb. Egyelőre, vagy egyenlőre? Takarítani vagy tisztítani? Nem mindegy!

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55615 üzenetére

    Kedves tehén én nem kereskedő vagyok, a tapasztalatom véleményem és tudásom inkább az elektronikával és hanggal kapcsolatos. Persze hogy van különbbség erősítő és erősítő között, de a csakis tudatos lehet. És az egy sikamlós pálya amikor beavatkozunk az eredeti hangba. Lehet, erről is érdekes vitatkozni, de én már pár évtizede nem szeretem a színezett hangokat ha komolyan zenét hallgatok, munka közben meg csak valamilyen koncepcióval lehet színezni a hangokat. De ha arra már valaki rányomta a kész pecsétet abba én már nem "festek" bele... Ti hogy vagytok ezzel?

  • simongab

    senior tag

    válasz krichd1 #55618 üzenetére

    Valaki hozzá tud ehhez értelmesen szólni? Elég érdekes kérdéseket vetettem fel. Egyébként ennek a topic nak a HI FI... a címe. Érdemes lenne ennek a jelentéséről is beszélni. De úgy látom itt a tudás, rutin, gyakorlat nagyon kevés...

  • dabadab

    titán

    válasz BBéci #55620 üzenetére

    Ugy erted, hogy mit keres itt olyan, akit az erdekel, hogy hogyan szol egy erosito, nem az, hogy mennyi hulyeseget lehet osszehordani rola?

    DRM is theft

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55619 üzenetére

    Esetleg végre nem csak a mediamarktban hallgatnál 30 ezer forintos STK s erősítőket fűlhallgatóval :P

  • blattida

    nagyúr

    válasz simongab #55621 üzenetére

    Kedves Foltos fekete tojás a piros dobozban hangsugárzó!
    Egyetlen válasz kérdésem van: Neked mi az eredeti hang?

    dabadab
    Ha nem csak a mérési eredményekkel foglalkozunk egy hangzó műszaki produktummal kapcsolatban, az nem hülyeség, ellenben az, hogy valaki a meghallgatást ennyire erősen elutasítja, mint minőség meghatározó tényezőt, bizony súrolja ezt a jelzőt.

    [ Szerkesztve ]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • simongab

    senior tag

    válasz #71562240 #55622 üzenetére

    Megfagyott a levegő ? Pedig olyan szépen idéztél a Hi- Fi magazinból :D Én is, pl az Újházi Lászlótól aki valamikor a főnököm volt :D

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55626 üzenetére

    Amit Neked becsomagolnak a szakemberek, eljuttatják a kis kütyüidhez, jobb esetben megveszed a boltban...vettél mostanában? Vagy letöltöd a torrentáruházban. Az ez előtti hanggal Te nem tudsz mit kezdeni, nincs rá hatásod. De amit utána csinálsz vele, az rajtad múlik...

  • krichd1

    addikt

    válasz simongab #55623 üzenetére

    Foglalkoztunk ezekkel a dolgokkal többször is, most nem kezdem el még egyszer.

    Az év legjobb zenei albumai: http://tinyurl.com/ou4u3ql

  • simongab

    senior tag

    válasz krichd1 #55629 üzenetére

    Ezzel a 2dB es trükkel? Ti is tudtátok ? De ugye nem döltetek be neki a Hi-Fi barlagnban :D

  • blattida

    nagyúr

    válasz simongab #55628 üzenetére

    Az baj, hogy félrebeszélsz , mert nem érted a lényeget.
    Bármit is tekintesz forrásnak, eredetinek az általad felsoroltakból, egyikről sem tudod, hogy hogyan kellene szólnia.
    Az egyetlen hiteles forrás, origó, alap, az élő, kihangosítás nélküli zene, minden más hablaty.
    Az egy dolog hogy baromira személyeskedsz, bicskanyitogató módon lereszkedő stílusban kommunikálsz és szarsz bele a fórumszabályzatba, de még arra sem veszed a fáradtságot, hogy normálisan vitatkozz, ami nem is meglepő, lévén nem tisztelsz itt senkit, még annyira sem, amennyire az a minimum lenne, egy értelmes felnőtt embertől.
    Pontosan ezért kiszálltam, mivel totálisan értelmetlen a veled való párbeszéd és az erre a hsz-emre érkező fennhéjázásra sem fogok reagálni. :R

    toto0569
    Nem hülyeség a kérdésed.
    Szerintem a Neotech-el jobban járnál, már csak azért is, mert az említett vDH nem annyira digitálisnak való kábel. Mindenesetre próbáld ki és azt válaszd, amelyiknek jobban teszik a hangja.

    [ Szerkesztve ]

    Gauranga! हरे कृष्ण हरे कृष्ण कृष्ण कृष्ण हरे हरे || हरे रामा हरे रामा रामा रामा हरे हरे||

  • #71562240

    törölt tag

    válasz simongab #55627 üzenetére

    Régóta nem kívánok értelmesen reagálni a napi rendszerességgel oda-vissza váltogatott sületlen szövegeidhez, hiszen nincs bennük értelem, ezek pszichiátriai vizsgálatra érdemesek csak. Azonban, ha komoly emberekre való hivatkozást is bele akarsz keverni az ámokfutásodba, akkor mégis szólok. Te nem idéztél semmit "Újházi Lászlótól", legfeljebb felhasználni akarod a piszkos kis trükkjeidhez a nevét. És ha már azt állítod, hogy a főnököd volt, legalább a nevét korrektül leírhatnád: Ujházy László.
    Eddig nem értettél semmilyen kritikából, abból se, hogy a minap láttam, kimoderálták a "hozzászólásaid" felét, de ebből most értsél: ne akarj belekeverni komoly szakembereket a klinikai eset szintű öncélú trollkodásodba.

  • simongab

    senior tag

    válasz blattida #55631 üzenetére

    Megkérdezted, elmondtam. Ez az a pont ami előtt nem tudsz beleavatkozni a hanganyagba. Ami benne van az benne van, a dinamikája olyan amit kikonyvasztottak, az arányokon sem változtathatsz, és a mikrofonozást sem tudod átváltoztatni. Egyszerű otthoni készülékeken csak hangszínszabályzó van. Komprimálni limitálni nem tudsz. Esetleg DSP szerű eszközökkel lehet belenyűlni, bár szerintem nem illik. Tehát csak a többi lánc által belevitt szubjektumot tudod változtatni. És itt jön a tisztességesen megépített fogalom. Azért ez fontos. Minden eszközben.

  • simongab

    senior tag

    válasz #71562240 #55632 üzenetére

    Hát, bocsánat hogy nem pontosan írtam a nevét, régen volt már :D Idéztem tőle egy cikket ami a HFM- ben jelent meg. Átsiklottál rajta. Érdemes elolvasnod hogy bővítsd szűkös, de bőven kifejtett erősen repetatív mondandóhalmazodat.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz simongab #55634 üzenetére

    Ne csinálj úgy, mintha nem értenéd. Én nem siklottam át semmin.

  • simongab

    senior tag

    válasz #71562240 #55635 üzenetére

    Ne csinálj magadból nagyobb hülyét mint amekkora vagy!

    (#55509) simongab válasza capulet75 (#55508) üzenetére
    Új
    Válasz
    Privát
    2015-02-13 13:02:01
    .

    simongab
    (tag)

    https://www.antikvarium.hu/konyv/csabai-daniel-hi-fi-hangstudio-15856

    És még talán kapni is lehet

    vagy röviden, mindketten nagyon ott vannak a témában:

    http://www.hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM3403.HTM

    Nyílván otthon műszerrel felesleges lenne kimérni az utózengési időt, de az ha naggyából egyenletes a teljes hangspektrumban az már egy jó eredmény. Egy lakószoba ennyire nem ideális, ezért érdemes hangelnyelő és diffuzáló elemeket beépíteni. A nagy üvegfelületek üres falak főleg a hátsó falon még akár függönnyel is a mumus. Oda jó a könyvesszekrény, kanapé, girbegurba gardrób.

  • simongab

    senior tag

    válasz #71562240 #55635 üzenetére

    Ujházy László

    1937 (Budapest)

    Film- és Média Intézet

    1962 Budapesti Műszaki Egyetem, villamosmérnöki kar. okl. villamosmérnök
    1961 Bartók Béla Konzervatórium (klarinét)
    1960-2000 Magyar Rádió hangmérnök, műszaki ig. helyettes
    1970 a Camerata Hungarica Egyesület alapító tagja
    A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító tagja
    2000- a Szent István Konzervatórium hangkultúra tanára, jelenleg tanszakvezetője

  • deicide

    veterán

    192KHz WMA vagy egyáltalán 192KHz-es felvételeket hol lehet találni? Mert ahogy nézem, a C546-nak van USB portja és benne egy 24bit/192KHz Wolfson DAC, lehet kipróbálnám ilyen forrással is. Esetleg egy FLAC --> Lossless WMA konverter is jól jöhet, ha használ valaki ilyet.

    Live fast - On high - Repentless - Let it ride

  • Colos1

    őstag

    válasz deicide #55638 üzenetére

    Bizonyos online virágboltokban lehet találni. Keress ilyenekre: "LP", "DVDA" vagy "SACD", de nézd a formátumot is, mert valamikor natívan van fent, FLAC -ot tölts le. Általában az nfo -ba vagy már a leírásban írják, hogy pl. 24/96. Az SACD ripeket nem javaslom, mert ha rosszul van átkonvertálva PCM -re, akkor 50 kHz felett erős zaj van benne, amit bár nem hallasz, terheli az elektronikát. (Ez az SACD egyik hibája, 30 kHz -es LPF -el kell átkonvertálni, csak akkor meg már mindegy...)

    [ Szerkesztve ]

    Mindenkinek a környezetében van egy seggfej. Ha a tiédben nincs, akkor valószínűleg te vagy az...

  • simongab

    senior tag

    válasz deicide #55638 üzenetére

    De ezek majdnem biztos hogy csak át vannak konvertálva, vagy amatör felvételek. Engem is érdekelt a kérdés, megkérdeztem a filmes és zenei(komolyzene) hangmérnök kollégákat. A 24/48 az egyezményes szabvány, de még ilyet is nehéz szerezni ha a mű és az előadó megvan még nem biztos hogy ilyen nagy felbontású felvételt csináltak vele. Persze itt nem a Dolly Roll ról beszélünk :D

  • simongab

    senior tag

    válasz deicide #55638 üzenetére

    És itt egy cikk a témában(példa ez is arra, hogy a Hi-FI magazinban nem csak hülyeségek voltak írva)

    [link]

  • mp54

    senior tag

    válasz simongab #55625 üzenetére

    Elég "jó" provokátor vagy...F@sod az információt (olyat-amilyet), kérdéseket teszel fel, hogy arról beszéljenek, amiről te akarsz, szemtelenkedsz. Kíváncsi vagyok, mikor hajtanak el innen, aminek persze egy módja van: semmibe vesznek és nem reagálnak rád.

    hangmérnök kollégákat.
    Adhatnál egy kicsit többet magadra.

    [ Szerkesztve ]

  • simongab

    senior tag

    válasz mp54 #55642 üzenetére

    Mi ezzel a baj? Kell a telefonszáma mert nekem nem hiszel? Az egyetlen magyaországi nagyzenekari stúdióról épp a múlt héten linkeltem be egy képet ahol látszanak a hangsugárzó elhelyezések, amikről itt tévesen sokan azt gondolták, hogy egy asztalon állnak a fal mellett. És bemutatott valaki egy videót ahol egy ember egy PFL mellett karattyol...

  • mp54

    senior tag

    válasz simongab #55643 üzenetére

    hangmérnök kollégákat.
    Adhatnál egy kicsit többet magadra.

    Valszeg ezt nem úgy értetted, ahogy én:
    Ha a hangmérnökök kollégáid akkor valszeg te is az vagy.
    Ha meg valaki "mérnök", akkor legyen már neki egy elfogadható szintű társalgási/érvelési kultúrája...
    A szakmai dolgokról lehet vitázni, de ahogy te teszed, úgy nem érdemes.

  • Bobrooney

    senior tag

    válasz mp54 #55644 üzenetére

    Nem értelek, nemsokára rangot lép, fanatikus tag lesz. :DD :DDD

  • simongab

    senior tag

    válasz mp54 #55644 üzenetére

    Asszem itt a személyeskedés megy, vita, érvelés nemigen. Lehetne vitázni pl a hangsugárzók elhelyezéséről. Lehetne a felvételi technikákról. Akár arról is lehetne beszélni ki hisz a kábelezés jelentőségében, erről se láttam véleményt. Miról akarsz konkrétan meggyőzni, vagy mivel-miről érvelsz? Leírtad hogy szoktad e szinezni a hangot? Vagy hova rakod a hangdobozaidat? Én igen.Engem ez érdekel. Régóta! Komolyan még az is jobb lenne, ha belinkelnél egy szép 30 éves decket...

  • #71562240

    törölt tag

    válasz mp54 #55644 üzenetére

    Sajnos itt nagyobb a baj. Ha csak kulturális és erkölcsi defektusról lenne szó, lehetne kezelni valamennyire. Elszabadult ámokfutónk azonban egyre jobban láthatóan klinikai pszichiátriai eset, valahol a skizofrénia környékén. Vagy van még egy lehetőség: annyira profin és öncélúan gonosz, hogy még őrültnek mutatnia magát is megéri neki - ez persze szintén felveti a klinikai szempontokat.
    Sajnos nincs mit kezdeni vele, láthatólag semmiből se ért, semmit se ért, ez a fő módszere - és az erre alapuló notórius hazudozás.

    [ Szerkesztve ]

  • Dorian

    félisten

    válasz #71562240 #55648 üzenetére

    Egy dolgot lehet tenni az ilyen célú és "stílusú" emberrel: semmibe venni, nem reagálni le. Egyben ez fog fájni neki a legjobban.

    [ Szerkesztve ]

    Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Új hozzászólás Aktív témák